Mennyire tuti üzlet a szőlőmag felhasználása?

A borkészítés és szőlőfeldolgozás alatt keletkező melléktermékekkel a vonatkozó jogszabályok értelmében a gazdáknak „csinálniuk kell valamit”. Egyre többen ismerik fel, hogy az egyes melléktermékek – például a szőlőmag – jelentős üzleti lehetőséget hordoznak. De valóban jó biznisz a szőlőmag?

Jogok és kötelezettségek a szőlőmag vonatkozásában

Hazánkban a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény, és a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonásáról és támogatással történő lepárlásáról szóló 70/2012. (VII. 16.) VM rendelet ad útmutatást a gazdáknak. A VM rendelet szerint azok a gazdálkodók vagy szervezetek, amelyek 25 hektoliter vagy azt meghaladó mennyiségben állítanak elő bort, vagy dolgoznak fel szőlőt, a keletkezett melléktermék (szőlőtörköly vagy borseprő) teljes mennyiségét ki kell vonniuk. A melléktermék kivonásának lehetséges módja pedig a szőlőtörköly esetén a szőlőmag, illetve a szőlőmagolaj kinyerése. A szőlőmag-biznisznek az Agrárágazat cikke járt utána.

Jó pénz van a szőlőmag feldolgozásában - Fotó: Pixabay, Andreas Lischka

Kívül kenni-, belül ennivaló

A szőlőmagolaj azért is egyre népszerűbb, mert kívül és belül egyaránt használható. Külsőleg leginkább kozmetikai szerekben alkalmazzák, de használják így további feldolgozás nélkül a natúr szőlőmagolajat is. Természetesen a gasztronómia is felfedezte magának. A szőlőmag- és héjőrlemény pedig az egészséges táplálkozásban fontos. A hazai és nemzetközi vizsgálatok azt állapították meg, hogy a szőlőmagban koncentrált formában található rezveratrol számos egészségvédő hatással rendelkezik. Főként a magas antioxidáns hatását szokták emlegetni: közel hússzor jobb, mint a C-vitamin, és ötvenszer jobb, mint az E-vitamin. Erősíti a vér- és hajszálerek falait és megvédi az érrendszert a meszesedéstől. Növeli a jó koleszterint, és csökkenti a rosszat, megelőzve ezzel a szívinfarktus kialakulását. Ezért a szőlőmagból nyert olaj és liszt iránt nem csak az “átlagos” vásárlók érdeklődnek, hanem egyre keresettebb anyag a bioélelmiszer-gyártók körében is.

Mit mutat az árcédula?

Napjainkban már nem csak a gyógynövény- és reformélelmiszer-boltokban találkozhatunk a szőlőmagolajjal, illetve a szőlőmagőrleménnyel. Már szinte minden nagyobb élelmiszerbolt kínálatába bekerültek. Számos különböző termékkel lehet találkozni a boltok polcain. A minőség és az ár széles sávban mozog. A szőlőmagolaj többnyire 200-250 ml-es kiszerelésben kerül a boltokba. Az Agrárágazat rögtönzött piackutatásán kiderült, hogy a 250 ml-es kiszerelést 1200-4000 forintos árban adják a kereskedők. Az őrlemény esetén 100-250 grammos kiszerelés a leggyakoribb. A nagyobb kiszerelés a szőlőmagolajéhoz hasonló áron kerül a boltok polcaira.

De vajon mi a különbség a termékek között? Mitől olcsóbb az egyik, mint a másik?

Szőlőmagolajból és szőlőmagőrleményből számos változattal találkozhat, viszont ahhoz, hogy ki tudja választani a nekünk megfelelőt, érdemes tájékozódni. Az árak között hatalmas lehet a különbség. Pedig elvileg ugyanaz van minden üvegben – akkor miért kerülhet az egyik ötödannyiba, mint a másik? A válasz abban van, ahogy készül.

Így készül

A szőlőmag feldolgozására döntően kétféle technológiát használnak. Az egyiknél mechanikus úton nyerik ki az olajat a magokból (ezt nevezik hidegen sajtolásnak), a másiknál pedig különböző vegyi anyagok használatával érik el ugyanezt. Az utóbbi módszert leginkább az ipari mennyiségű olaj előállításakor használják. A környezettudatos vásárlók jobban kedvelik a hidegen sajtolással előállított terméket. Mind a két változatnál a kiindulási állapotot a szőlő kipréselésekor visszamaradt törkölyből kinyert magok jelentik. Ezek eredetileg 50-60 százalék nedvességtartalommal rendelkeznek, ezt kell az optimális szintre, nagyjából 10 százalékra csökkenteni. A szárítás után nyerik ki a magokból az olajat vagy készítik az őrleményt. Egy liter szőlőmag olajhoz 50 kg szőlőmag szükséges, másképpen számolva 500 kg szőlő. A magok olajtartalma 6 és 20 százalék között mozog.

Valós piaci igény a szőlőmag iránt

Az egészséges életmódra való törekvés ma már egyre nagyobb vásárlói tömeget jelent a piacnak. Ezért egyre több gyártó igyekszik elérni a vásárlókat. 10-15 évvel ezelőtt csak néhány cég kínálatában szerepelt csak szőlőmagolaj, illetve az őrlemény. Ma már egy nagyobb reformélelmiszer boltban 8-10 gyártó terméke közül lehet választani.

Korábban a kis és közepes méretű borászatok tulajdonosainak a képzeletét mozgatta meg a szőlészeti melléktermék, a szőlőmag ilyen felhasználása. Mára már a nagyok is komoly üzleti lehetőséget látnak benne. A villányi borvidék különösen aktív a piacon. Ebből a régióból elsőként a Gere Pincészet lépett, most pedig a Bock Ház projektje zajlik egy feldolgozóüzem megvalósítására.

A szőlőmag minőségi, kereskedelmi forgalmat célzó feldolgozása tőkeigényes vállalkozás.

Zöldmezős beruházásként egy nagyobb üzem az épülettel és a technológiával együtt több mint egy milliárd forintba kerül. Viszont a termék iránti kereslet biztos megtérüléssel csábít. A nagyüzemek mellett az országban több borvidéken kisebb, házi malmok is működnek, főként a helyi, vásárló igényekre szabva.

Mielőtt ilyen beruházásba kezdene, két dolgot mindenképpen fel kell mérnie. Az egyik az előbb leírt tőkeigény, a másik pedig az alapanyag mennyiségi kérdése. Jó tisztában lenni azzal, hogy 1 hektár ültetvényen mekkora maghozamra számíthat. Ez ugyanúgy függ a szőlőfajtától, mint a termés mennyiségétől. Figyelembe véve, hogy a mag a bogyó tömegének mindössze 3-6 százalékát teszi ki, létfontosságú a körültekintő fajtamegválasztás. Ez alapozza meg az előállítani kívánt nyersanyag minőségét, tulajdonságait és felhasználási lehetőségeit.

Korábban itt írtunk arról, hogy 1,5 millió eurós támogatási keretösszeget határoztak meg a borászati melléktermékek lepárlására.