Ügyes kis algák forradalmasíthatják a magyar növényvédelmet

Hirdetés

Jelentős termésnövekedés érhető el algaszuszpenzióval kezelt növényeknél, és az algák hatékonyan bevethetők növénypatogén gombák és rovarkártevők ellen is. Ezt mosonmagyaróvári kutatók igazolták egy kísérletsorozattal. Az algáknak egyetlen mellékhatásuk van, ami ráadásul még kedvező is: jelentős mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg a légkörből. Az algaszuszpenzió forradalmasíthatja a világ mezőgazdaságát? A Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelemiszertudományi Karának Wittmann Antal Növény-, Állat-, és Élelmiszertudományi Multidiszciplináris Doktori Iskolája 3 programot foglal magába, a Haberlandt Gottlieb Növénytudományi Doktori Programot, az Ujhelyi Imre Állattudományi Doktori Programot és a Pulai Gábor Élelmiszertudományi Doktori Programot.

Az algaszuszpenzió lehet a közeljövő növényvédelmének egyik legfontosabb eszköze - a képen Dr. Ördög Vince professzor, az ő munkásságának is köszönhető, hogy hamarosan megkezdődhet a mezőgazdaság számára értékes mikroalgák tömeges termesztése - fotó: Nyerges Csaba, Széchenyi István Egyetem

A kari kutatási stratégia középpontjában a fenntartható, víz-, anyag- és energiatakarékos, környezetbarát és a változó klímához alkalmazkodó élelmiszeralapanyag-termelés, valamint a biztonságos és egészséges élelmiszert előállító versenyképes élelmiszeripar áll - írja a Széchenyi István Egyetem honlapja.

Több évtizedes kutatás érik be hamarosan

A doktori iskola vezetője, Dr. Ördög Vince professzor, az MTA doktora több, mint 25 éve vizsgálja a mikroalgák hatását a termesztett növényekre. Ezek közé a mikroszkopikus méretű eukarióta algák különböző divíziói és az oxigéntermelő, fotoszintetikus baktériumok, a kékalga néven is ismert cianobaktériumok tartoznak ide. A mikroalgák főként vízben élnek, de különböző talajtípusok felszínén is megtalálhatók, és zöld-sárga-kék-fekete színű „talajvirágzást” okoznak. A talajalgák a vízi mikroalgákhoz képest sokkal szélsőségesebb és gyorsan változó fizikai, kémiai és biológiai környezetben élnek. A szinte folyamatos stresszhelyzetre bioaktív anyagok termelésével válaszolnak. A kutatók erre a különleges tulajdonságra figyeltek fel.

Dr. Ördög Vince vezetésével Mosonmagyaróváron egy nemzetközi együttműködés keretében is vizsgálják a mikroalgák növényi hormontermelését, a növénypatogén gombák elleni hatékonyságát és a rovarkártevők ellen is bevethető illékony szerves vegyületeit a mezőgazdasági hasznosíthatóság érdekében.

Jelentős termésnövekedés napraforgónál, búzánál és repcénél

4 éven át tartó kisparcellás kísérletekben igazoltuk, hogy a búzánál, a napraforgónál és a repcénél az algakezelés hatására jelentős termésnövekedés érhető el. A búzánál például a terméstöbblet által realizálható profit 20-80 ezer forint között lehet hektáronként. Mindeközben mára 3-5 euróra csökkent a mikroalgák száraz biomasszájának kilogrammonkénti termelési költsége, ami elérhető közelségbe hozta a mezőgazdaság számára bizonyítottan hatékony és piacképes mikroalga termékek előállítását – mesélt legújabb eredményeikről a professzor. Az algával kezelt növény gyökérzete kiterjedtebb, a levélben több a klorofill, nagyobb a lombozat, nő a terméshozam és a szárazságtűrés. Az utóbbinak pedig hosszú távon a termésnövekedésnél is nagyobb hatása lehet, mert a csapadékhiányos időszakok elhúzódásával már nem az a fő kérdés, hogy mennyit teremnek a növények, hanem az, hogy kiszáradnak-e, vagy sem.

A tengeri algakivonatokat már több évtizeddel ezelőtt is használták biostimulánsként

Begyűjtötték például a barnamoszatot, megmosták, földarabolták, ledarálták, magas nyomású homogenizátorban kezelték, és miután az algasejtek szétrobbantak, a növényeket a kapott készítménnyel kezelték. Az egyik dél-afrikai egyetemen, ahol Dr. Ördög Vince tiszteletbeli professzor, a hatásmechanizmust vizsgálva kiderítették, hogy mindez azért van, mert az algák különféle növényi hormonokat, növekedésszabályozó anyagokat termelnek, amelyek befolyásolják a kezelt növények fejlődését. Magyarországon évente, hektáronként körülbelül 30-50 tonna száraz algát lehetne előállítani. Ahhoz, hogy a biostimuláns hatást el lehessen érni, hektáronként mintegy 1,5 kilogrammot kell kijuttatni. vagyis 20 ezer hektárra való mennyiséget lehet megtermelni egy egyhektáros algatermesztő üzemben.

Több európai uniós projekt is segíti az algatermelés megvalósulását. Például spanyol szakemberek dolgoznak mosonmagyaróvári közreműködéssel a lehető legolcsóbb, leghatékonyabb technológia kialakításán. Először egy 1 hektáros, majd egy 5 hektáros üzemet alakítanak ki, végül egy 20 hektáros nagyüzem tervét készítik el 2020-ig.

Szervetlenből szerveset

„Az algák nagy előnye az is, hogy szervetlen anyagból állítanak elő értékes szervesanyagokat a mezőgazdaság számára. Ha baktériumokkal vagy gombákkal szeretnénk ugyanezt megvalósítani, akkor ahhoz először szerves anyagból kellene élő szerves biomasszát létrehozni. Ügyes kis jószágok. A jelmolekuláik, mint amilyenek a növekedésszabályozó anyagok, a kezelt haszonnövényben biostimulánsként olyan pozitív folyamatokat (például gyökérzet-, lombozat- és klorofillnövekedést) generálnak, amik nélkülük nem indulnának el – mondta Dr. Ördög Vince. Az MTA doktora Európa harmadik legnagyobb, 970 törzset tartalmazó talajalga gyűjteményét hozta létre Mosonmagyaróváron. A mosonmagyaróvári mikroalga kutatásról itt olvashat bővebben.

Témák a cikkben

agrároktatás alga rovarirtó szer

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Nyuszt vagy menyét? Segítünk, hogy megkülönböztesse őket!

2024.11.21.

A nyusztok, ezek az apró, fürge és rejtőzködő ragadozók, gyakran felkeltik az emberek érdeklődését. Legyen szó arról, hogy hol élnek, mit esznek, vagy hogyan különböztethetők meg más menyétféléktől, sok izgalmas kérdés merül fel velük kapcsolatban. Az alábbi cikk a nyuszttal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre válaszol.

Dámbikák élet-halál harca videóval

2024.11.21.

Látványos mentőakciót hajtottak végre a Lábodi Vadászerdészet hivatásos vadászai, amikor szétválasztottak két, agancsuknál összeakadt dámbikát.

Hogyan hat az őszi szárazság és a novemberi hideg az őszi vetésekre?

2024.11.21.

A hét elején jelentős csapadék érkezett az ország nagy részére, ami enyhítette a talaj kiszáradását, különösen az őszi vetések számára létfontosságú felső rétegekben. Az előttünk álló napokban északon havazás, délen változékonyabb idő várható, majd hétvégétől szárazabb, naposabb idő jön, amely éjszakai fagyokkal és nappali enyheséggel jár.