Új európai mezőgazdasági nagyhatalom született

Hirdetés

Az utóbbi időszakban a lengyel agrárexport megháromszorozódott, és elérte az évi 24 milliárd eurót. Az ottani agrárfejlesztési modell követendő például szolgálhat akár Magyarország számára is. Több ágazat hatalmas fejlődést mutatott az elmúlt években, ami következtében Lengyelország mezőgazdasági nagyhatalom lett Európában. Lengyelország mezőgazdasága az elmúlt három évtizedben óriási változáson ment keresztül. Európa meghatározó élelmiszer-előállító és -feldolgozó központjává nőtte ki magát. 2016-ban Lengyelország 24 milliárd eurót meghaladó értékben exportált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket, külkereskedelmi mérlegtöbblete pedig a 7 milliárd eurót is meghaladja. Ezzel Lengyelország az EU nyolcadik legnagyobb élelmiszer exportőrévé vált. 2004-ben még csak a tizenegyedik helyet foglalta el a rangsorban. Ráadásul a lengyel export értéke a legutóbbi 12 évben majdnem megháromszorozódott, ami európai viszonylatban is példátlan. Mára Lengyelország almából, áfonyából, baromfihúsból és gombából a világ legnagyobb exportőrei közé emelkedett. Ezeken kívül dinamikusan növekszik a kivitele marhahúsból, tejtermékekből, valamint reexportja teából, kávéból és fűszerekből is. A lengyel csodát az Agrárszektor járta körül.

A támogatások ésszerű elosztásával lett mezőgazdasági nagyhatalom az elmúlt évtizedekben Lengyelország

Mit tanulhat az új mezőgazdasági nagyhatalom példájából Magyarország?

Mezőgazdasági területben hazánk értelemszerűen nem versenyezhet Lengyelországgal, amely Európa kilencedik legnagyobb országa 312.687 négyzetkilométeres nagyságával. A méret azonban nem minden, sőt nem is a legfontosabb a nemzetközi versenyképességhez, elég a kiemelkedően sikeres apró agrárországokat, Hollandiát és Dániát megemlíteni. Sokkal fontosabb, hogy ellentétben a magyar gyakorlattal, Lengyelországban a gazdálkodók felismerték, hogy a szövetkezeti típusú gazdálkodással komoly gazdasági előnyökre tehetnek szert. A gazdák együttesen erősítik tárgyalási- és alkupozícióikat, továbbá így jobb esély van a homogén és nagy mennyiségű árualap előállítására. Ezzel pedig már sokkal inkább részt tudnak venni a globális ellátási láncokban. Magyarországon alapvetően ódzkodnak a gazdálkodók a szövetkezeti jellegű együttműködéstől, a közös beruházásoktól, és ezen igazán az uniós támogatási programok sem tudtak változtatni. A különbség egyik oka az lehet, hogy a lengyel mezőgazdaság a kommunista érában többé-kevésbé sikeresen ellen tudott állni az erőszakos kollektivizálásnak. Ezért bár nem tudtak szabadpiaci környezetben gazdálkodni, a gazdaságok többsége (75-80 százaléka) magánkézben maradt. A kötelező termelőszövetkezetek sem fedték le annyira a mezőgazdaságot, mint Magyarországon. Ezzel az idegenkedés megmaradt, de nem annyira erősen, mint nálunk.

Kicsik helyett a közepesek: a támogatások elosztása volt és lesz a kulcs

Az Európai Unió és a mindenkori lengyel kormányok támogatásainak köszönhetően mára a lengyel mezőgazdasági ágazat a kontinensen az egyik leginnovatívabb. Ezen kívül nagyobb számú fiatal gazdálkodóval büszkélkedhet, mint bármely más uniós tagállam. Az ország gazdálkodóinak csaknem 15 százaléka 35 évesnél fiatalabb, szemben a tagállamok 7,5 százalékos arányával (a magyar adat: 6 százalék). Ugyanakkor lengyel gazdák körülbelül 8,5 százaléka idősebb 64 évesnél, míg az EU átlag eléri 30 százalékot (Magyarországon is 31 százalék). A 2014-2020 pénzügyi periódusban a támogatások elköltésében változatlanul a struktúraváltásra fókuszálnak. Ez annyit jelent, hogy a támogatásokat céltudatosan a közepes méretű agrárvállalkozások fejlesztésére fordítják. Ezáltal később ezek a cégek képzik majd a lengyel mezőgazdaság gerincét. A figyelem tehát lekerült a kis- és mikrovállalkozásokról, az így felmerülő foglalkoztatási kérdésekre pedig próbálnak a mezőgazdaságon belüli és kívüli megoldásokat is találni. Ugyanakkor Magyarországhoz hasonlóan Lengyelországban is munkaerőhiánnyal küzdenek a mezőgazdaságban.

További óriási növekedés jöhet a lengyeleknél

Bár Lengyelország messze jutott, bőven van még tartalékuk a következő évtizedekre. Egyes szakértői és tanácsadói vélemények szerint Lengyelország 2025-re akár Európa legjelentősebb élelmiszertermelője és -feldolgozója lehet. Ezzel pedig Franciaország és Németország mellett a Közös Agrárpolitika motorjává léphetnek elő. Kormányzati becsléseik szerint a lengyel mezőgazdaság könnyedén bővülhet akár 40 százalékkal is, és különösen nagy fejlődési lehetőséget látnak a tej-, a marhahús-, a baromfihús-,illetve a gyümölcs- és a zöldségszektorban. Ehhez jelentős támogatások állnak rendelkezésre. A fiatal gazdálkodók magas aránya pedig megfelelő feltételeket teremt a gazdaságok korszerűsítésére és bővítésére is. Lengyelországban vonzó az agrárszakma, így az ágazatnak nem kell aggódnia az utánpótlás miatt.

Az irány jó, a fejlődés garantált a korszerű gyártósorokkal

A további fejlődés tartaléka a még mindig elaprózott, de koncentrálódó birtokszerkezet. A Lengyel Statisztikai Hivatal adatai szerint az országban körülbelül 1,5 millió, 9 hektárnál kisebb területtel rendelkező családi gazdaság van, amelyek nagy része komoly versenyképességi gondokkal küzd. Az átlagos birtokméret Lengyelországban 10 hektár körül mozog, szemben a német és francia 50 hektárral, illetve az brit 90 hektárral. A lengyel mezőgazdaság és élelmiszeripar még mindig nagyrészt alacsony hozzáadott értékű termékeket állít elő, de fejlődési iránya jó, és az értéknövelt élelmiszertermelés már gyorsabban nő, mint a termelés teljes nagyságrendje. A beruházásoknak köszönhetően a lengyel élelmiszeripar korszerű gyártósorokkal rendelkezik, amelyek közül több az EU legmodernebb gépei közé tartozik. Ez a modern gyártó infrastruktúra különösen a tej- és a húsiparra, a fagyasztott élelmiszerek és italok előállítására jellemző.

Témák a cikkben

alma