Új korszak a magyar vízgazdálkodásban: végre a vízkészletek védelme kerül a középpontba

Megkezdődött a magyar vízügy történetének új fejezete, amelyben a vízkészletek védelme és a fenntartható vízgazdálkodás kap kiemelt szerepet – jelentette be V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium (EM) államtitkára a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság első ülését követően tartott sajtótájékoztatón. Az eseményen Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára is részt vett.

Az államtitkár kiemelte: a vízügyi szektor eddig elsősorban a védművek fejlesztésére összpontosított, ám a jövőben a hangsúly a vízvisszatartásra helyeződik. Míg korábban a víz elvezetése volt a fő feladat, most az új cél a víz megtartása a tájban.

Új vízgazdálkodási szemlélet és célkitűzések

A tavalyi kormánydöntés alapján létrehozott tárcaközi bizottság célja az operatív intézkedések összehangolása. Tagjai között szerepelnek az EM és az AM államtitkárai, a közigazgatási és területfejlesztési miniszter által delegált államtitkár, továbbá az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének vezetői, illetve az Országos Vízügyi Főigazgatóság képviselője.

Jelenleg 15 megyében 118 helyszínen zajlik vízvisszatartás, míg 42 helyszínen történik vízkivezetés. Ez összesen 150 millió köbméter vizet érint, amelyhez hozzájön a Tisza-tó 104 millió köbméteres kapacitása – ez együtt ötszöröse a Velencei-tó nyári vízmennyiségének. A bizottság feladata, hogy jogszabályi és műszaki feltételek megteremtésével segítse a gazdák számára a hatékonyabb vízvisszatartást.

Új beruházások és fejlesztések

Az idei évtől kezdődően többéves rekonstrukciós program indul az AM és az EM közös előterjesztésében, amelynek első ütemében 300 kilométernyi csatornakapacitás bővítése, 133 vízműtárgy, hét szivattyútelep és hét őrtelep építése és korszerűsítése szerepel. Ezek az intézkedések már rövid távon is 5 millió köbméterrel növelik a gazdák számára elérhető víztározási kapacitást.

A mórahalmi vízművek fejlesztése kiemelt projektként szerepel, amelyre eddig 1,5 milliárd forintot fordítottak, és idén további 2,2 milliárd forintos beruházás várható. Emellett a siófoki öntözőrendszer bővítése révén 360 hektárral nő a gyümölcstermesztésre alkalmas terület, míg a sarudi szivornya fejlesztése 160 hektáron biztosít öntözési lehetőséget.

Digitális megoldások a gazdálkodók számára

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság egy új applikációt indított el, amely helyrajzi szám alapján jelzi a vízvisszatartási lehetőségeket, valamint lehetőséget biztosít az ilyen igények bejelentésére.

A fenntartható öntözés támogatása

Farkas Sándor, az AM parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy a fenntartható vízgazdálkodási közösségek létrehozása kulcsfontosságú. Jelenleg 287 ilyen közösség működik, amelyek révén 80 ezer hektárral bővült az öntözhető terület. A talaj vízmegtartó képességének növelése kiemelt cél, hiszen az egyre csökkenő csapadékmennyiség ellenére biztosítani kell a növények számára szükséges vízmennyiséget.

2016 és 2024 között összesen 1211 öntözéses projekt valósult meg, 176,5 milliárd forint összértékben. Jelenleg további 65,8 milliárd forintos fejlesztés van folyamatban, emellett külön pályázati lehetőségek is rendelkezésre állnak a gazdák számára.

Az államtitkár kiemelte: a cél, hogy a gazdálkodók számára minél hamarabb olyan megoldásokat biztosítsanak, amelyek hatékonyan csökkenthetik az aszálykárokat és hosszú távon fenntarthatóbbá teszik a magyar mezőgazdaságot.

Forrás: AM