Hirdetés
Újra előkerülnek az ősi gabonafajták az előnyös tulajdonságaik miatt
Az ősi gabonafajták a mezőgazdaság intenzív iparosításának hatására feledésbe merültek, és alulértékeltnek számítottak. Az elmúlt években azonban újra divatba jöttek és kezdenek aktív témává válni a termelésben és a fogyasztásban is. A fajták eleinte az egyedi beltartalmi értékek és a különleges malom- és sütőipari tulajdonságaik miatt kerültek ismét előtérbe, majd az ökológiai gazdálkodás terjedésével váltak az ágazat fontos mellékszereplőivé. A nyomott gabonaáraknál jövedelmezőbb réspiaci árazásuk miatt lehetnek megfelelő növények, amihez az alacsonyabb inputanyag-igény még hozzá is tesz.
A Mezőhír írta meg, hogy az egyre egészségtudatosabb táplálkozási szokásokkal, a funkcionális élelmiszerekkel és a slow food mozgalommal sokan újra felfedezték az ősi gabonafajtákat és több gabonahelyettesítő növényt. Az alakor, a tönkebúza, a tönkölybúza, a durumbúza, a purpurbúza és az évelő rozs főként sütő- és tésztaipari felhasználásra kerül. Néha pedig a kézműves sörfőzdék és a szeszipar is érdeklődést mutat irántuk.
![](/public/agronews/an_article_inner/1443/a045adb063e0031938af54c665ee7c8a_1.jpeg)
A témához kapcsolódva az amarántot, a chia-t, a quinoa-t és a pohánkát általában gabonanövényeknek mondják, noha nem azok – felhasználásuk jellege miatt mégis oda sorolják őket. Ezekből a növényekből lisztet is készítenek, de gyakrabban találkozni velük reformköretként. A feldolgozás és az őrlés során keletkezett melléktermékeik ugyancsak értékes anyagok.
Hirdetés
Több közülük mára közkedveltté vált
A ősi gabonák egy része a malmok és a pékek számára ismert, ezért inkább reneszánszukról, újrafelfedezésükről lehet beszélni. A cikk szerint az alakortól (egyszemű búza) származtatjuk a ma ismert búzaféléket, finomlisztje érdekes, sárgás színű a benne található karotinoid miatt. A tönkével együtt az alakor az egyik legkorábban termesztésbe vont kalászos növény. A tönköly és a durumbúza a legközismertebb képviselői az ősi gabonáknak, a reform-élelmiszer mozgalomnak köszönhetően váltak kedvelt táplálékká. A tönköly gazdag B-vitaminokban, foszforban, magnéziumban, vasban és cinkben. A durumbúza (keményszemű búza) kicsit kivételt képez, mivel felhasználása a többi gabonához képest általánosabbá, hétköznapibbá vált. Manapság már széles körben termesztik és nemesítik. A durumból készült tésztát sokan kedvelik, tojásallergiások is fogyaszthatják. A purpurbúza nevét a külső héjában található antociánról kapta, ennek köszönheti bíbor színét. A belőle készült kenyér is színes, pirosas, íze érdekes, enyhén fűszeres. Külön érdekesség az aszalt tönköly, ami nem más, mint a féléretten betakarított és mesterségesen szárított tönkölybúza.
Dél-Amerikából érkezik a többség
A gabonapótló növények legtöbbje Dél-Amerikából származik, ahol az ősi civilizációk már ismerték őket. Különleges beltartalmuk miatt a szuperélelmiszerekhez sorolják őket, a vegetáriánus és a vegán konyha gyakori szereplői. A chia, más néven aztékzsálya kiemelkedően magas rosttartalmú, foszforban és magnéziumban rendkívül dús, az egyik leggazdagabb természetes forrása az omega-3 zsírsavaknak. Az amaránt és a quinoa (kinoa, rizsparéj) a disznóparéjfélékhez tartozik. Az amaránt a Föld egyik legősibb kultúrnövénye. Mivel gluténmentes, így a lisztérzékenyek is nyugodtan fogyaszthatják, aminosav összetétele harmonikus, fehérjetartalma 75 százalékban hasznosul. A quinoa magja szintén gluténmentes, alacsony kalóriatartalmú, lassan felszívódó szénhidrátforrás, magas vas- és kalciumtartalommal. A pohánka (hajdina) régi ismerős, az egyik legelterjedtebb gabonahelyettesítő növény. A szlovén konyha lisztként és köretként egyaránt szívesen használja. Kelet-Európában pedig gyakori egytálétel a hajdinakása - írták.
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják
2024.07.01.Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.
Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma
2024.07.01.A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatMultiva DiscMaster 400H+ tárcsa, félig függesztett, acéllemez hengerrel
10 675 000 HUF
Multiva DiscMaster 400+ tárcsa, függesztett, csőpálcás hengerrel
7 400 000 HUF
Hirdetés
Hirdetés