Újra érték a minőség a búzatermesztésben

Újra érték a minőség, ezt vallja és nyomós érvekkel alá is tudja támasztani a Karintia Kft., amely a megalapítása óta, közel 30 éve abban hisz, hogy Magyarországon a kalászosoknál a minőségi búzatermesztés az egyik leginkább járható út. Az ukrán-orosz háború pedig csak felerősítette ezt az irányt és rávilágított, hogy kizárólag a bő termés hajszolása nem vezet sikerre. Bene Zoltánnal, a Karintia Kft. cégvezetőjével a Magro.hu beszélgetett.

Miért érdemes a minőségre fókuszálni a mennyiség helyett illetve mellett?

Az előző 5 év átlagos búzatermését vizsgálva megállapíthatjuk, hogy bár sokan tíz tonna fölötti termésátlagokról beszélnek, a valóságban Magyarországon az 5 éves átlagtermés 5,26 tonna, tehát még az 5,3 tonnát sem éri el. Sőt, a leggyengébben teljesítő megyében 4,2 tonna terem, de az elmúlt 5 évben még a legjobban teljesítő megyék átlaga sem éri el a 7 tonnát hektáronként. Adódik a kérdés, hogy ha ennyire szerények a lehetőségeink, akkor miért a bőtermő, alacsony beltartalommal rendelkező irányt erőltetjük?

 

Példát vehetnénk Ausztriáról, ahol az ötéves átlagtermés 5,92 tonna volt,  - a magyar adatnál több mint 10%-kal magasabb – ennek  ellenére ott sokkal nagyobb arányban vetik a prémium minőséget adó fajtákat.

Miért van ez így?

Talán ők már korábban rájöttek, ha annyira csekély a termés, ha a valóság ennyire távol esik a potenciáltól, akkor az egyetlen kiút a minőségi búza termesztésében rejlik.

Mekkora részarányt képviselnek a minőségi és bőtermő fajták a hazai vetésszerkezetben?

Míg Magyarországon - a Karintia Kft. véleménye szerint - a prémium és a bőtermő arány durván 20-80%, addig Ausztriában, főleg Kelet-Ausztriában, a magyar határ közelebb eső részen, Őrvidéken fordított az arány, 80 százalékban vetik a prémium és 20%-ban a bőtermő fajtákat.

Mi biztosak vagyunk benne, hogy Magyarországon nem minden adottságok között érdemes erőltetni a bő termőképességet.

Abban az esetben, ha az üzemi átlagunk nem haladja meg a 6-7 tonnát, a prémium minőség lehet a kiút. Ekkora mennyiséget ugyanis a prémium minőséget adó fajtákkal is el lehet érni. Alkalmazkodni kell a megváltozott körülményekhez, legyen szó Keletről beáramló gabonákról, vagy az egyre szélsőségesebb időjárási körülményekről.

Mi mindenhez kell alkalmazkodnunk?

A klímaváltozás 2022-ben elég markánsan megmutatta, hogy milyen szélsőségekre számíthatunk még itt, a védett Kárpát-medencében, a Pannon régióban is. Az inputanyagárak drámai növekedése pedig, bár csökkenésbe váltott, a gazdálkodók még mindig a háború előtti időszakhoz képest magasabb árakon termelnek. A harmadik tényező, amihez alkalmazkodni kell, a piaci torzulások.

Mik okozzák ezeket a piaci torzulásokat?

Elősorban az, hogy óriási mennyiségben áramlik be az Európai Unióba a keleti gabona. A 2023-24-es gazdasági évben Ukrajnából több mint 5 millió tonna áramlott be. És ez még csak az első 40 hét eredménye, mivel a 2024-es gazdasági év végső adata még nem ismert. Az EU teljes gabonaimportjának 70%-a Ukrajnából érkezett.

Milyen minőségű ez a termény?

Tehát továbbra is veszélyt jelen a kereskedelmi folyamatainkra. Ukrajna a gabonatermelés tekintetében a top 10, az exportot illetően a top 5-ben található, és hétszer annyi gabonát exportálnak, mint Magyarország, pedig mi sem exportálunk keveset.

Hogyan néznek ki a konkrét számok?

2023-ban Magyarországról 2,5 millió tonna búzát exportáltunk, amiből 2,38 millió tonna, tehát 95 százalék az Európai Unióban landolt. Ennek a mennyiségnek az 54 százalékát Olaszországba, 23 százalékát pedig Ausztriába szállították. Ez a két célország az EU-ba történő export 77 százalékát teszi ki, ezért rendkívül fontos, hogy ismerjük meg ennek a két piacnak az igényeit.

Mit keresnek az olaszok?

Nyilván szeretnek olcsón alacsony minőséget vásárolni, de keresik a prémium minőséget is, amelyet jelenleg jelentős, akár 20 ezer forintos vagy még nagyobb felárral honorálnak. Ez 20 ezer forintos felár 5-6 tonnánál 100, illetve 120 ezer forint hektáronkénti többletbevételt jelent. Ahogy említettem, az alacsony minőségű áruban csak rendkívül nehezen vagyunk versenyképesek a keleti gabonákkal, prémium minőségben viszont igen, mert jellemzően onnan nem érkezik ilyen minőség. 

És mi a helyzet Ausztriával?

Ausztria egy a magyarnál lényegesen kisebb búzatermő területtel rendelkező ország, hiszen csupán 238 ezer hektár áll a búza rendelkezésére. Nem meglepő módon hozzánk képest lényegesen kevesebb, 1,6 millió tonnát állítanak elő. Viszont, ahogy már említettem, ennek a jelentős része prémium minőségű. Sőt, közel 45 ezer hektár biominősítéssel is rendelkezik. A hazánkkal határos Burgenland régióban, például, a biobúza területe az össz búza területének 32%-át teszi ki, azaz minden harmadik hektár biominősítésű, a biogazdálkodásban pedig a minőség alap és létkérdés. 

Büszkék vagyunk, hogy az ottani gazdák a mi cégcsoportunk prémium minőséget adó genetikáit előszeretettel használják.

Mit jelent a prémium minősítés, mitől prémium egy genetika?

Sokan azt gondolják, hogy ehhez elegendő a 14 százalék fölötti fehérjetartalom, 78 kg fölötti hektolitertömeg, 280 sec fölötti esésszám… ám ez egy tévhit. A fehérje mennyiségi szemléletén alapuló, megközelítés  - ami jelenleg jellemző Magyarországon – könnyen megtéveszthet minket.

A fehérje minősége jelenti a kulcsot. Itt az idő megismerkedni az alveográfos, farinográfos, (valorigráfos), továbbá extenzográfos paraméterekkel. Ezek a reológiai paraméterek  azok a fajtához kötött tulajdonságok, amelyeket az osztrák és az olasz malmok előszeretettel vizsgálnak. Az úgynevezett P, L, G, P/L vagy W-értékek a vízfelvétellel és a tésztaformázással összefüggő paraméterek.

Hogy lehet ezeknek az elvárásoknak megfelelni?

Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a reológiai tulajdonságok,  fajtához kötött tulajdonságok. Amikor fajtát választunk, a hozzá tartozó reológiai „képességek”már kódoltak. Ha alkalmas fajtát választunk, megadjuk a lehetőségét annak, hogy mefeleljünk  az elvárt feltételeknek. Mi a Karintia Kft.-nél abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy mivel a nemesítőink már több évtizede felismerték ezt a tendenciát, a szelekcióban a minőségre való törekvés az egyik legfontosabb kritérium a búzanemesítés során. Természetesen, a terméshozamon túl, mert a prémium minőséghez egy 6-7 tonnás termés jogosan várható el. Ha megnézzük a hazai termésátlagokat, láthatjuk, hogy van tere a fejlődésnek. Mi úgy gondoljuk, hogy ez kell legyen egy további irány.

Milyen tévhitek élnek a prémium búza termesztésével kapcsolatban a gazdák fejében?

A minőségi búza előállítása a minőségi, az arra alkalmas genetika választásával kezdődik, hiszen ezek adják a megfelelő reológiai tulajdonságokat.

Viszont nagyon fontos tudni, hogy egy alkalmas prémium genetika kiválasztásával nem feltétlenül nő a termelési költség.

Ez egy olyan tévhit, aminek a felszámolása a fejekből kihívást jelent. A modern genetikák 3,5-4 millió vetésnormával 160-190 kilogramm/hektáros vetésnormát fognak eredményezni Számos ilyen kísérletet állítunk mi is be annak érdekében, hogy a különböző térségekben lássuk az optimális normákat. A prémium minőségért továbbá nem szükséges több tápanyagot kijuttatni. A kulcs a tápanyag megfelelő mennyiségű és idejű elosztásában van, ott jelentkezik a különbség.

És mi jelenti a kihívást?

A termesztéshez kapcsolódó tudás mellett a kihívás a tárolásnál jelentkezik. Csak úgy van értelme prémium búzával foglalkozni, ha a megtermelt termést külön is tudjuk tárolni. Tévedés azt gondolni, hogy  két tétel, egy prémium és egy attól eltérő  minőség összekeverésével, több jó tétel lesz az eredmény. Pillanatokon belül lerontjuk a prémium minőséget is.

Sőt, ideális esetben, érdemes fajtánként külön tárolni a prémium minőségű búzát egészen addig, amíg a vevő azt meg nem mintázza, és meg nem méri az alap paramatéreken túl a reológiai tulajdonságokat. Ez nehézséget jelenthet, de a piaci versenyképességünk, a tonnánkénti 20 ezer forintos vagy még magasabb felár kompenzálja a plusz gondoskodást. Ha így tesszük, sikeresebben fogjuk tudni venni az akadályokat.

(x)