Újra őserdőket akarnak a Bükkben

Hirdetés

A Természetvédelmi Világalap (WWF) és partnerei uniós támogatással kísérletbe kezdtek az eredeti állapotok lehetőség szerinti visszaállítására, egyelőre csak 1500 hektáron, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóintézetének közreműködésével. Őserdők visszatelepítését tervezik. Nemrég erdei sajtókirándulást rendezett a WWF Magyarország és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) a Nógrád megyei Garáb község határában elterülő, 25 hektáros kísérleti területre. A Varjú-bérc elnevezésű oldalban egy 65 éves tölgyes áll, a terület pedig a BNPI kezelésében van - írja a Nool.hu.

Őserdők helyreállítását tervezi a hosszú távú európai program

A helyszínen Bódis Pál, a WWF erdőprogramjának pályázati ügyintézője adott tájékoztatást a tevékenységükről. Azzal kezdte, hogy az ember terjeszkedésének először a sík- és dombvidéki tölgyesek estek áldozatul, mert gazdálkodásra alkalmas területeket foglaltak el, faanyaguk pedig sokféle célra felhasználható volt. A folyamatos kitermelés és az erdőgazdálkodás következtében a megmaradt tölgyesek nagy területeken azonos korú és méretű fákból állnak, élőviláguk pedig emiatt jelentős mértékben elsivárodott.

???? A garábi területről az is kiderült, hogy a 2015-ben megkezdett mesterséges beavatkozásokkal növelik az erdei madárfajok és a rovarok megtelepedésére alkalmas élőhelyek számát. A BNPI összesen 650 hektár területtel vesz részt a programban. A fő célkitűzés a természetvédelmi erdőkezelés megvalósítása és a tereptapasztalatok szerzése. Ezek alapján remélhetőleg az ilyen típusú erdőkezelés a későbbiekben nagyobb területekre is kiterjeszthetővé válik. Bódis Pál a természetes állapotok visszaállítására szolgáló példák között említette, hogy úgynevezett lékeket alakítanak ki az erdőkben. Ezt egyes fák kivágásával vagy kiszárításával érnek el. Ezáltal több fény éri a talajszintet. Fejlődésnek indulhatnak a facsemeték, és kialakulhat a cserjeszint. Az emberi beavatkozással természetközelibbé varázsolt területen számos madárfaj talál kedvezőbb életfeltételeket, mint az egységes szerkezetű, korú és azonos fajokból álló, cserjeszint nélküli erdőkben. A holt és a lassan elpusztuló fának ugyanis óriási a jelentősége a természetben, például a bennük kifejlődő ragadozó rovarok képesek féken tartani az egyes erdészeti kártevők állományait. A kiszáradt ágak helyén könnyebben készítenek odút a harkályfajok, ezekben pedig további madarak is költenek. Az erdei élőhelyekhez kapcsolódó madarak mintegy kétharmada valamilyen formában kötődik a holt fához.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park is részt vesz az őserdők visszatelepítését célzó programban

Koncz Péter a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) képviseletében elmondta: a DINPI öt helyszínen ad helyet a programnak. Nógrád megyében Diósjenő és Nagyoroszi a helyszín, emellett Pest megyében Fóton és Esztergomban, valamint a budapesti Sas-hegyen valósítják meg a természetközeli állapotok helyreállítását. Mindezt összesen 600 hektáron. Közel 210 ezer facsemetét ültetnek el, és visszaszorítják az idegenhonos fajokat is, főleg az akácot és a bálványfát. A Life4Oak Forests című projekt az összesen 1500 hektárnyi, húsz mintaterületet érintő magyarországi helyszínek mellett 500 hektáron Olaszországban is megvalósul. A 10 évig tartó erdőkezelési kísérlet 8 millió eurós uniós támogatással valósul meg.

Témák a cikkben

erdészet faültetés