Hirdetés
Újra szárnyalhat a magyar húsgalamb-tenyésztés, debreceni szakkönyv segít ebben
Tanulmánykötetben összegezték a galambhús-termelés szempontjából meghatározó, aktuális molekuláris genetikai kutatásokat a Debreceni Egyetem MÉK Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ munkatársai. A szakmai kiadvány a hazai húsgalamb-tenyésztés versenyképességének növelését támogatja. A korábban a világ élvonalában lévő magyar húsgalamb-ágazat az elmúlt 30 évben gyakorlatilag megszűnt. A kedvező iparági folyamatoknak köszönhetően azonban nemrég ki tudott mozdulni a holtpontról.
A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ (AGBK) állatgenomikai kutatócsoportja kiterjedt genetikai kutatásokat folytat a hazai húsgalamb-tenyésztés fejlesztése érdekében.
![](/public/agronews/an_article_inner/875/701ad4d78f77a692dec20715b8be8a37_1.jpeg)
Újraéledt a húsgalamb tenyésztés
A korábban a világ élvonalában lévő magyar húsgalamb-ágazat az elmúlt 30 évben gyakorlatilag megszűnt. A kedvező iparági folyamatoknak köszönhetően azonban nemrég ki tudott mozdulni a holtpontról, és nem csak a hazai piacokon jelent meg újra a pecsenyegalamb, hanem komoly érdeklődés tapasztalható az exportpiacokon is a magyar termékek iránt. A kiesett évtizedek azonban komoly lemaradást szültek, ezért csak intenzív kutatás-fejlesztéssel, innovációval tehetjük az ágazatot versenyképessé és fenntarthatóvá – mondta a hirek.unideb.hu-nak Bagi Zoltán, az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ tudományos munkatársa.
Hirdetés
Az állatgenomikai kutatócsoport szakembere úgy látja: Magyarországon a társadalmi és kulturális átalakulások következtében ugyan háttérbe szorult a galambhús fogyasztása, az utóbbi években a hazai gasztronómia újra felfedezte ezt az értékes élelmiszer-alapanyagot, ami az ágazat újbóli fellendülését eredményezheti.
Összefoglalták a hústermelés szempontjából jelentősebbnek tekinthető molekuláris genetikai kutatásokat
A húsgalamb-tenyésztés korszerűsítésének lehetőségei címmel megjelent kiadványban összefoglaltuk a házigalamb fajban eddig ismert, a hústermelés szempontjából jelentősebbnek tekinthető molekuláris genetikai kutatásokat, ezen belül is a galambhús termelési mutatóival összefüggésbe hozható génpolimorfizmusokra vonatkozó eddigi eredményeket. Bemutatjuk a pecsenyegalamb-előállításban korábban szerepet játszó, illetve elsősorban keresztezési partnerként a jövőben is alkalmazható galambfajtákat, illetve azokat a korszerű hibrideket, melyek ma meghatározzák az ágazatot – emelte ki Bagi Zoltán.
Az ágazat számára a genetikai alapok fejlesztése jelenti az egyik legnagyobb fejlődési potenciállal rendelkező területet. A molekuláris genetika eszköztárával olyan új eljárásokat, szelekciós eszközöket fejlesztünk és bocsájtunk a magyar tenyésztők rendelkezésére, amik nemzetközi viszonylatban is újnak számítanak és a termelékenység növelésével, valamint a termékminőség javításával kedvező helyzetbe hozhatják őket a világpiacon – tette hozzá Balog Katalin, az AGBK PhD hallgatója.
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar nyolc kutatójának tudományos eredményeit tartalmazó, A húsgalamb-tenyésztés korszerűsítésének lehetőségei című kiadvány a Szaktudás Kiadó gondozásában jelent meg, elektronikus könyv formában. A könyv ide kattintva rendelhető meg.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják
2024.07.01.Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.
Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma
2024.07.01.A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatMultiva DiscMaster 400H+ tárcsa, félig függesztett, acéllemez hengerrel
10 675 000 HUF
Multiva DiscMaster 400+ tárcsa, függesztett, csőpálcás hengerrel
7 400 000 HUF
Hirdetés
Hirdetés