Kappannak az ivartalanított kakast nevezik. Szilágyi Szabina 2019-ben végzett el egy kísérletet akkori konzulensével, Dr. Benk Ákossal a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának Tanüzemében, a magyar kendermagos tyúkkal. A vizsgálattal a kakasok és a kappanok közti különbségeket igyekeztek modellezni, bemutatni, és mért adatokkal alátámasztani a kappanozás létjogosultságát.

Egy apró történelmi adat, hogy a kakasokat már jóval Krisztus előtt is sterilizálták, először vallási szertartásként, majd a madarak testtömegének növelése érdekében. A kappan húsának tulajdonságaira csak sokkal később figyeltek fel – lengyel kutatók 2014-ben tették közzé kutatási eredményeiket. Kappannak nevezzük tehát az ivartalanított kakast. A hús minőségét kívánták ezzel javítani a régen általánosan alkalmazott eljárással.

A kappanok húsa ízletesebb, illetve gyorsabban is híznak. Ráadásul szelídebbek is, még csibenevelésre is befoghatók (Fotó: Pixabay)

A sok kakas csak elvadítja a tyúkokat

A baromfiudvarban ugyanis a sok kakas csak viaskodik egymással, és elvadítják a tyúkokat. A kakasok húsa pedig keményebb is a tyúkokénál. Utóbbi probléma egyszerűen megoldható a kakasok kappanozásával, ahogy arról már a Magyar Földmívelő 1918-ban is tudósított.

Tehát a kappanok húsa ízletesebb, illetve gyorsabban is híznak. Ráadásul szelídebbek is, még csibenevelésre is befoghatók. A belgák szerint a leghízékonyabb baromfi. Franciaországban a jércék ivartalanítása is jellemző volt.

A kappanozás nagyon könnyű mesterség, mégis sokan nem értik, így kevesen csinálják. Két személy szükséges hozzá: az egyik fogja a kakast, míg a másik végzi a herélést. Szabó Virág 2017-ben arról ír doktori értekezésében (A tojótyúkágazat ökonómiai viszonyai különböző tartástechnológiákban), hogy egyre inkább előtérbe kerül a kappanozás lehetősége a tojótyúktartók körében, így egy elfeledett hagyomány éleszthető fel.

Új gasztronómiai piaci rés

A termelők szerint egy új gasztronómiai piaci rés használható ki általa. Az ínyencek és a hagyományokat őrző éttermek terméke a kappan, különleges, omlós húsa igazi kuriózum.

A Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete HU-BA márkanévvel értékesített fiatal korban ivartalanított kakasokat féléves korukban – ekkor már a súlyuk meghaladja a 3 kg-ot.

A Szegeden végzett vizsgálathoz összesen 25 egyedet választottak ki – 2019 áprilisi kelésű kakasokat, –, ezek közül 15-öt heréltek. Az összes állatot egyedi jelöléssel látták el – a szárnyukba helyezett számozott krotáliával –, és a vágás napjáig heti rendszerességgel mérlegelték azokat. Az adatgyűjtési folyamat zárásaként az állatokat levágták, felbontásukat követően lemérték testrészeiket, illetve húsmintákat gyűjtöttek, hogy a mell- és a combhúsok zsírsavösszetételét megvizsgáltathassák egy gyulai akkreditált laboratóriumban. A kutatás teljes egésze alatt szerzett adatokat táblázatban összegezték.

A vizsgálat kezdetén a kakasok és a kappanok is meghaladták az 1100 g-os élőtömeget. Az első négy héten a kakasok, míg az ötödik héttől a kappanok voltak átlagosan nagyobb testtömegűek. A kappanok a 7., a kakasok a 9. vizsgálati héten lépték át a 2000 g-os súlyhatárt.

Intenzívebben nőttek a kappanok

A kappanok növekedése intenzívebbnek bizonyult a kakasokénál. A vizsgálat ideje alatt a kakasok átlagos testtömege mindvégig 2,5 kg alatt maradt, míg a kappanok átlagos testtömege megközelítette a 3 kg-ot is.

Ennek oka egyrészt, hogy a kakasok közt fennállt – a hímek közt természetes – a viaskodás esélye, másrészt a herélt egyedek nyugodtabbá, hízékonyabbá váltak, mint azt számos korábbi kutatás is igazolta. A kísérlet végén (a 24. hétre) több mint fél kilós (593 g) átlagsúly-különbséget tapasztaltak a kappanok javára.

A másodlagos nemi jellegnek megfelelően a kakasok feje szignifikánsan nagyobb volt a kappanokénál, átlagosan 51 grammal. Átlagsúlyuk között viszont közel 32%-os különbség mutatkozott, így megállapítható volt, hogy a kakasok átlagsúlya jelentősen kisebb a kappanokénál.

Az értékes húsrészeket vizsgálva, a csontos mellek esetében a kappanoké számottevően, 145 grammal nagyobb átlagsúlyú volt a kakasokénál.

A másodlagos nemi jellegnek megfelelően a kakasok feje szignifikánsan nagyobb volt a kappanokénál, átlagosan 51 grammal (Fotó: Pixabay)

A kakasok és a kappanok jobb és a bal combjai között szignifikáns különbség volt tapasztalható, a kappanok közel 16%-kal nagyobb combbal rendelkeztek, mint a kakasok, de hasonló eredményeket tapasztaltak a szárnyak esetében is. A hasűri zsírt vizsgálva nagymértékű különbség volt az átlagsúlyok között: a kappanok esetében átlagosan több mint 100 grammnyi hasűri zsírt mértek, míg a kakasok ehhez képest elenyésző mennyiséggel bírtak. A máj és a szív esetében jelentős különbséget nem tapasztaltak a két csoport között, viszont a kappanok nagyobb zúzával rendelkeztek, mint a kakasok.

Az őshonos fajta népszerűsítése

A kappanok fenotípusát vizsgálva szemmel is érzékelhetőek voltak azok a változások, amelyeket a másodlagos nemi jellegek kialakulásának elmaradása okozott. A kappanok hosszabb testalkatúak voltak a kakasoknál.

A testrészek arányát vizsgálva elmondható, hogy nagyobb, súlyosabb (hosszabb) nyakkal rendelkeztek, de ugyanez a tendencia érvényesült a farhát méreteinek esetében is. A kappanok nyakának átlagsúlya 35 grammal, míg a farhátuk átlagsúlya 136 grammal volt nagyobb a kakasokénál.

A vágást követően egy-egy egyed combjából és melléből is mintát küldtek a hús beltartalmi vizsgálatra egy gyulai akkreditált laboratóriumba. A kappanok combja és mellhúsa szignifikánsan nagyobb palmitinsav-tartalommal (C16:0) rendelkezett, mint a kakasoké, s ugyanez a palmitoleinsav (C16:1) esetében is fennállt. Kutatásaik alapján a kendermagos magyar tyúk esetében a linolsavtartalom is számottevően magasabb volt a combhúsokban, mint a mellhúsokban.

Kísérleteik tehát egyértelműen kimutatták és alátámasztották, hogy a herélt egyedek jóval hízékonyabbak heréletlen társaiknál – értékes húsrészeik és a hasűri zsírjuk tömege nagyobb, míg a fenotípusos különbségek miatt például a tarajuk jelentősen kisebb.

Kappanozással valódi kuriózumtermék állítható elő, amely nagyobb hozzáadott értékkel rendelkezik, így alkalmas lehet az őshonos fajta népszerűsítésére is.

(Forrás: Kistermelők Lapja – magyarmezogazdasag.hu)

Megosztás

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Dámbikák élet-halál harca videóval

2024.11.21.

Látványos mentőakciót hajtottak végre a Lábodi Vadászerdészet hivatásos vadászai, amikor szétválasztottak két, agancsuknál összeakadt dámbikát.

Hogyan hat az őszi szárazság és a novemberi hideg az őszi vetésekre?

2024.11.21.

A hét elején jelentős csapadék érkezett az ország nagy részére, ami enyhítette a talaj kiszáradását, különösen az őszi vetések számára létfontosságú felső rétegekben. Az előttünk álló napokban északon havazás, délen változékonyabb idő várható, majd hétvégétől szárazabb, naposabb idő jön, amely éjszakai fagyokkal és nappali enyheséggel jár.

Magyarországon is sok vállalkozást érint az új globális minimumadó

2024.11.21.

A nagy méretű multinacionális cégcsoportok életére és adózására jelentősen hat a globális minimumadó szabályainak a bevezetése

December 2-ig nyújthatók be a kárenyhítő támogatási kérelmek

2024.11.21.

A gazdálkodók 2024. december 2-ig nyújthatják be kárenyhítő támogatási kérelmüket. A határidő azért módosult, mert 2024. november 30. munkaszüneti napra esik.

Több, mint 10 milliárd forintot fizettek ki a Napenergia plusz programban

2024.11.21.

Az Energiaügyi Minisztérium szerint mintegy 4000 pályázónak már több mint 10 milliárd forintot utaltak át a modern napelemes rendszerek telepítéséhez

Naponta méhek millióinak gyilkosa az autó

2024.11.21.

Egy friss kutatás meglepő eredményeket hozott a méhek közlekedési forgalom miatti pusztulásáról, amely jóval nagyobb léptékű, mint azt korábban feltételezték.

Partnerhírek
Partner

Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben

2024.11.19.

Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.

Partner

Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez

2024.11.07.

Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat

Magro.hu Piactér

Több mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás