Ukrajna állattenyésztési ágazatának sürgős segítségre van szüksége a háború után

Az állattenyésztési ágazat hatalmas veszteségeket szenved el az Oroszország által indított háború miatt, és az ellenségeskedések befejeztével nagy globális segítségre lesz szüksége a talpra álláshoz. A háború az állattenyésztés valamennyi ágazatát érintette. Az oroszok folyamatosan lövik a gazdaságokat és az agrárvállalkozásokat. Az ukránok azonban szilárd elszántságot mutatnak az újjáépítésre.

Becslések szerint Ukrajna a háború végére állatállományának mintegy 30%-át veszíti el.

Lassú agrárexport a bombázások miatt

A háború előtt az ukrán mezőgazdasági ágazat a GDP több mint 17%-át adta, és több mint 40%-os devizabevételt hozott az országnak. A háború kezdete óta azonban az agrárexport nagyon lassan halad, mivel az oroszok bombázták a kulcsfontosságú kikötőket. Ez a forgatókönyv most javul, mivel jelenleg működik egy engedélyezett exportfolyosó, amely lehetővé teszi a gabonafélék és más termékek Ukrajnából történő kiszállítását.

Ez havi 1,5-2 millió tonnát jelent, ami jelentősen elmarad a háború előtti havi 6-7 millió tonnás értéktől.

Az érdekeltek találkozói: EuroTier 2022

A németországi EuroTier során számos érdekelt fél tartott találkozót, hogy kifejezzék Ukrajnának nyújtott támogatásukat. Ezek felvázolták az ottani mezőgazdasági ágazat jelenlegi helyzetét és az annak újjáélesztésére irányuló terveket.

Az állattenyésztési ágazat jelenlegi helyzete

A képet érzékeltetendő, az ukrán agrárpolitikai és élelmezésügyi minisztérium becslése szerint csak a mezőgazdasági ágazat már 40 milliárd dollárt veszített. Ha azonban alaposabban megvizsgáljuk az egyes állattenyésztési ágazatokat ért károkat, a számok egészen megdöbbentőek.

Az Ukrán Mezőgazdasági Tanács becslése szerint a kereskedelmi sertéstermelésben keletkezett veszteség 13-15%-ra tehető. Az éves sertéshústermelés valószínűleg 365 000-380 000 tonna vágási súlyegyenértékre csökken, szemben az előző évi 432 000 tonnával.

A bombázás 15 sertésfarmot semmisített meg teljesen, a legnagyobbban 32 000 sertést tartottak. A 24 sertéstermelő régióból 19 azonban újraindította működését, és folyamatban van a kulcsfontosságú eladói-beszállítói kapcsolatok újbóli felvétele.

A Sertéstenyésztők Szövetsége szerint az ágazat 1-2 éven belül elérheti a háború előtti termelési szintet.

Marshall-terv

Több ukrán agrárszövetség Marshall-tervet mutatott be az EuroTieren kerekasztal-beszélgetésre összegyűlt gazdáknak.

A találkozót az Ukrán Agrotanács, a Tejtermelők Szövetsége, az Ukrán Sertéstenyésztők Szövetsége és a SAVEUA jótékonysági alap szervezte.

Mindannyian arra szólítanak fel, hogy a háború befejezése után a mezőgazdasági ágazat számára jelentős beruházásokat kell prioritásként kezelni.

"A gazdák túlélnek"

Andrij Dykun, az Ukrán Mezőgazdasági Tanács (UAC) elnöke és a SAVEUA Jótékonysági Alapítvány alapítója ecsetelte az ukrán állattenyésztési ágazat jelenlegi szörnyű helyzetét.

Elmondta: „Ma Ukrajnában az állattenyésztéssel foglalkozó gazdák többé-kevésbé túlélők. A háború mindenkinek bebizonyította, hogy mennyire fontos a hozzáadott értékkel rendelkező termékek előállítása. Az állattenyésztés lehetőséget nyújt, a nagy agrárcégek már elkezdtek gondolkodni rajta” – mondta.

„Azt jósolom, hogy az ukrán állattenyésztés fellendülése a háború után rendkívül gyors lesz. De szükségünk van európai és amerikai feldolgozási technológiákra, valamint arra, hogy megértsük, kik lesznek a partnereink. Ukrajna fokozza a tejtermékek exportját, de nincs egyetlen olyan üzem sem, amely több mint 1000 tonna tejet tudna feldolgozni. Ez a jövő, és nekünk jó tejgazdaságaink vannak. Úgy gondolom, hogy az ukrán tejgazdaságok ma a leghatékonyabbak Európában, de hiányzik a hatékony feldolgozás” – tette hozzá.

Meggyőztük a hatóságokat arról, hogy a mezőgazdasági ágazat az egyik prioritás, mivel képes támogatni az ország gazdaságát és munkahelyeket biztosítani.

Korlátozott az agrárexport-potenciál kihasználtsága

Andrij Andrij elmondta, hogy a háború miatt Ukrajna agrárexport-potenciálja nem működik teljes kapacitással, és sürgette a partnereket, hogy segítsenek nekik több, nagyobb hozzáadott értékű termék előállításában, és összpontosítsanak a feldolgozás fejlesztésére.

Hozzátette: „Ez már egy bizonyos megállapodás az agrárközösség és az ukrán kormány között. Meggyőztük a hatóságokat arról, hogy az agrárágazat az egyik prioritás, mivel képes támogatni az ország gazdaságát és munkahelyeket biztosítani”.

A mezőgazdasági ágazat jelenlegi veszteségeit és kilátásait tekintve a helyreállításhoz szükséges beruházásoknak el kell elérniük a több tízmilliárd dolláros szintet.

40 milliárd dollár veszteség

Ahogy Hanna Lavreniuk, a Tejtermelők Szövetségének (AMP) főigazgatója mondta, minderre szükség van. „A mezőgazdasági ágazat összes vesztesége közel 40 milliárd dollárt tesz ki, ebből a közvetlen veszteségek 6,6 milliárd dollár nagyságúak. Ez 2,8 milliárd dollár a mezőgazdasági gépeknél, több mint 1,5 milliárd dollár a termelési létesítményeknél, több mint 1,5 milliárd dollár az állattartó komplexumoknál.

A kertek és a hosszú távú telepítések csaknem 4,4 milliárd dollárt veszítettek. Ez az a helyzet, amelyben most élünk. Ezenkívül a mezőgazdasági ágazatnak több mint 35 milliárd dollár közvetett vesztesége van. Ez a nyereség azért maradt el, mert a gazdák nem tudták elvégezni a betakarítási munkákat, és nem vetettek el új termést sem. Emellett a termékek eladásából származó bevételeket is elvesztették” – mondta.

Az állattenyésztési ágazat helyreállítása Ukrajnában

Hogyan lehet tehát helyreállítani a mezőgazdasági ágazatot Ukrajnában? Valamennyi ukrán agrárszövetségnek meggyőződése, hogy a mezőgazdasági ágazatot fokozatosan kell helyreállítani.

Rendkívül fontos, hogy a mezőgazdasági üzemeket ellássák a zavartalan működéshez szükséges generátorokkal, állatgyógyászati készítményekkel, vakcinákkal, előkeverékekkel, takarmánykiegészítőkkel, az állatok higiéniai termékeivel stb.

Az UAC és az AMP az ukrán tejipar helyreállítására vonatkozó Marshall-terv keretében javasolta elképzelését, amely 3 szakaszból áll.

Az AMP alelnöke, Ljubomir Dykun szerint az első szakasz megvalósításának a háború aktív szakaszában kell megtörténnie, amihez az ukrán termelők sürgős támogatására van szükség. „Ez különösen a megszállt területekről származó, az ellenségeskedések következtében állatállományt vesztett vállalkozások jótékony célú anyagi támogatását foglalja magában. Tenyészállatok vásárlására, valamint anyagi segítséget a megrongálódott létesítmények és a megsemmisült berendezések javításához. Rendkívül fontos a mezőgazdasági vállalkozások ellátása a zavartalan működéshez szükséges generátorokkal, állatgyógyászati készítményekkel, vakcinákkal, előkeverékekkel, takarmánykiegészítőkkel, az állatok higiéniai termékeivel stb.”.

Technikai támogatási projektek

A Marshall-terv második szakasza olyan technikai támogatási projekteket foglal magában, mint a gazdaságok újjáépítése, a mezőgazdasági földterületek aknamentesítése, tenyészállatok vásárlása és a mezőgazdasági vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások.

Beruházások irányítása a feldolgozás fejlesztésére

A harmadik szakasz pedig közvetlenül alakítja Ukrajna tejiparát, a befektetéseket a feldolgozás fejlesztésére, a szövetkezetekre, valamint a mezőgazdasági kutatási és oktatási intézmények építésére irányítja.

Andriy Dykun hozzátette: „Már van egy új stratégiánk a jövőbeli beruházásokra. Nemzetközi partnerekkel együtt szövetkezeti tejfeldolgozó üzemeket, szövetkezeti vágóhidakat kell létrehoznunk és fejlesztenünk, genetikai központokat, oktatási és kutatási létesítményeket kell építenünk, öntözőberendezés-gyárakat kell létrehoznunk.

„És ugyanilyen fontos a szakemberek képzése és a fiatalok ösztönzése arra, hogy a mezőgazdasági ágazatban dolgozzanak. Ehhez szükséges az Ukrán Agrártudományi Egyetem létrehozása és kiépítése” – mondta.

Számos nemzetközi partnerrel, például a FAO-val, az USAID-dal és a svájci kormánnyal folyik az együttműködés a háború által érintett mezőgazdasági vállalkozások támogatását célzó számos projekt megvalósítása érdekében. )

(Forrás: pigprogress.net)