„Balatoni hal” elnevezéssel uniós oltalmat kapott a fogassüllő és a ponty. Az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának eredményeként az EU területén Balatoni halnak csak a termékleírásában rögzített követelményeknek megfelelően tenyésztett pontyot és fogassüllőt lehet nevezni. A „Balatoni hal” tenyésztése kizárólag a Balaton vízgyűjtő területén történhet. A balatoni halgazdaságok már az 1920-as évektől kezdve nagy gondot fordítottak a Balaton két, gazdasági szempontból legjelentősebb hala, a fogassüllő és a ponty tudatos halgazdálkodással történő szaporítására.

Ilyen a balatoni fogassüllő

A „Balatoni hal” földrajzi jelzés körébe tartozó fogassüllő húsa hófehér, sovány, szálkátlan és ízletes, alacsony zsír- és magas fehérjetartalmú. A „Balatoni hal” fogassüllő húsának különleges minősége annak köszönhető, hogy a Balaton vízgyűjtő területén nagy arányban megtalálhatók az őshonos, fehér húsú táplálékhalak (küsz, dévérkeszeg és garda) - írta az Agrárminisztérium.

Uniós oltalmat kapott két balatoni hal: a fogassüllő és a ponty

A ponty jellemzői

A „Balatoni hal” földrajzi jelzést ponty esetében kizárólag a Balaton vízgyűjtő területéről származó „balatoni sudár” vagy „varászlói tükrös” államilag elismert tájfajták egyedeire lehet használni. A „Balatoni hal” földrajzi jelzéssel ellátott ponty húsa tömör, rugalmas állagú, ami a magas fehérjetartalmú természetes tápláléknak és kiegészítő természetes kagylótakarmánynak köszönhető.

A Balatoni hal termelési területe

A „Balatoni hal” termelési területe Magyarországon a Balaton vízgyűjtőterületének megjelölt helyeire terjed ki. A termékek fogyasztók által elismert gasztronómiai tulajdonságai és különleges minősége alapvetően a sajátos földrajzi környezetnek, ezen belül a klíma, a vízminőség, az ökológiai állapot és a táplálkozás együttes hatásának tulajdonítható. A Balatonban és vízgyűjtő területén elhelyezkedő halgazdaságokban a hal bőven megtalálja a fejlődéséhez szükséges táplálékot, amely hozzájárul ahhoz, hogy kivételes ízű balatoni halat fogyaszthasson a fogyasztó, és amelynek köszönhetően vált méltán híressé a balatoni hal.

A balatoni hal termelési területe
A halak termelési területe Magyarországon a Balaton vízgyűjtőterületének az alábbiakban megjelölt helyeire terjed ki:
  1. Balaton és vízrendszere (halgazdálkodási vízterület nagysága: 61 139 ha) Balaton és vízrendszere egyes víztestei:
    – a Balaton egész területe,
    – a Zala folyó a torkolattól a fenékpusztai vasúti hídig,
    – a Hévíz folyás a torkolattól a tó duzzasztó műtárgya előtt számított 50 m-es alvízi szelvényig,
    – a Páhoki-csatorna a torkolattól a Hévíz folyásig,
    – az Egyesített-övcsatorna a bárkázó hídtól a Gyöngyös patak befolyásáig,
    – a Fenyvesi-nyomócsatorna a torkolattól a balatonfenyvesi szivattyúházig,
    – a Nyugati-övcsatorna a torkolattól a pálmajori vasúti hídig,
    – a Keleti-Bozót-csatorna a torkolattól a pusztaberényi vasútállomás felé vezető út hídjáig,
    – a Jamai-patak a torkolattól a Bugaszegi-halastó lecsapoló zsilipjéig,
    – a Tetves-patak a torkolattól a Balatonlellei-halastavak lecsapoló zsilipjéig,
    – a Kismetszés a torkolattól a 70-es közútig,
    – a Nagymetszés a torkolattól a szóládi fahídig,
    – a Lesence-, a Kétöles-, a Tapolca-, az Egervíz- és a Burnót-patakon, valamint az Egermalom-csatornán a torkolattól a 71-es közútig,
    – a Sári és Cigány-belvíz-csatorna a somogyszentpáli bekötőúttól a Nyugati-övcsatornáig,
    – a Nyugati-övcsatorna Pálmajor vasúti híd feletti Határ-külvíz csatornáig tartó szakasza,
    – a Határ-külvízcsatorna torkolattól a Marcali-Öreglak közötti közútig tartó szakasza,
    – a Cigány csatorna,
    – a Keleti-Bozót vízfolyás.
  2. Kis-Balaton Vízédelmi Rendszer I. ütem (Hídvégi-tó) (terület: 2000 ha) 3. Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütem (Fenéki-tó) (terület: 5110 ha)
  3. Marcali-víztározó (terület: 407 ha) 5. Fonyód-Zardavári halastavak (terület: 135 ha)
  4. Balatonlelle-Irmapusztai halastavak (terület: 275 ha) 7. Buzsáki-Ciframalmi halastavak (terület: 138 ha)
  5. Balatonszárszó-Nádfedeles halastó (terület: 15 ha) 9. Balatonföldvári halastó (terület: 23 ha) 10. Somogyvár-Tölösi halastavak (terület: 26 ha) 11. Varászlói halastavak (terület: 174 ha) 12. Siófok-Töreki halastavak (terület: 36 ha)

Megosztás

További híreink

Rendkívül kártékony rovar, az őszi sereghernyó lehetséges megjelenéséről jött figyelmeztetés

2024.12.03.

Az őszi sereghernyó (Spodoptera frugiperda) az amerikai kontinens melegigényes őshonos faja, amely kiemelten veszélyes zárlati károsítóként szerepel az Európai és Mediterrán Növényvédelmi Szervezet (EPPO) A1-es karanténlistáján.

13 éve nem volt ilyen hideg Magyarországon

2024.12.03.

Az idei november középhőmérséklete a legalacsonyabb volt 2011 óta. Emellett ez volt az első hónap 2023 májusa óta, amelynek középhőmérséklete országos átlagban az éghajlati normál alatt maradt.

Az aszály hatásai ellenére is lesz elég magyar karácsonyfa az idén

2024.12.03.

Az aszály ugyan megviselte a fiatal ültetvényeket, mégsem kell hiányra számítani fenyőfából a karácsonyi időszakban.

Több változás lép életbe az adótörvényekben

2024.12.03.

Az Országgyűlés elfogadta és kihirdette a 2024. évi LV. törvényt, amely számos adótörvény módosítását tartalmazza.

Tudja, mióta nem érkezett uniós forrás Magyarországra?

2024.12.03.

Június 26-a óta Magyarország nem kapott újabb európai uniós támogatást, bár a 2021–2027-es pénzügyi ciklusban hazánknak járó 21,8 milliárd eurós keret 56 százaléka jelenleg hozzáférhető.

Karácsony közeledtével nem haszontalan tudni, melyek lettek az Év Szaloncukra 2024 díj legjobbjai

2024.12.03.

Az idei fődíjat a maklári Stühmer Körtezselés-muskotályos szaloncukor érdemelte ki.

Partnerhírek
Partner

Védjük a gyökereket az Agrováció termékével

2024.12.03.

A gyökérzónába kijuttatott AMG Pro-tech a csapadék/talajnedvesség hatására szétáramlik a gyökérzónában és védelmet alakít ki a kelő mag számára.

Partner

AKG 2025: kiknek érdemes belevágni és hogyan segíthetnek a szakértők?

2024.11.29.

Az agráriumot izgalomban tartó kérdés most az új agrár-környezetgazdálkodási támogatás lehetősége. Minden termelőnek döntést kell hoznia lehetőségei és adottságai függvényében, hogy pályázik-e vagy sem. Ezt a kérdéskört jártuk körbe a Lajtamag Kft. termékfejlesztőjével, Somody Gergővel; Dr. Nagy Idával a Lajtamag Kft. szaktanácsadójával és Nagy Lászlóval, az Agro Profi Kft. vezető szaktanácsadójával.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat

Magro.hu Piactér

Több mint 1.100 hirdetés 102 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás