Üres zsebbel hozzáfogni burgonyatermesztéshez badarság

Hagyományosan az év századik napját tartják a burgonyaültetésre legalkalmasabb időpontnak. Az a mondás is járta, hogy bármikor teszed a földbe, a csíráját úgyis csak májusban dugja ki a növény. Részben a klímaváltozás, részben a technológia fejlődése miatt az utóbbi időszakban alapvetően megváltoztak az ültetéssel kapcsolatos nézetek.

Napjainkban jóval kisebb területen termelünk burgonyát, mint évtizedekkel ezelőtt. Legfeljebb 8 ezer hektárról szólnak a hivatalos adatok. Ugyanakkor a termesztésben történt egyfajta korszerűsödés, hatékonyságjavulás is. Utóbbira kitűnő példa a zákányszéki Papp testvérek vállalkozása.

Családban – három generációban – marad

A vállalkozásban dolgozik édesanyjuk, Papp István Péterné, Etelka néni is. Az ötfős vállalkozásban Papp István viszi a vezető szerepet – Makón végzett mint mezőgazdasági áruforgalmazó technikus –, ott van mellette felesége, Papp Istvánné, valamint fiuk, ifj. Papp István. Papp László, István testvére szintén részt vesz a gazdálkodásban – mutatja be a családot a magyarmezogazdasag.hu cikke.

Zákányszék arról is nevezetes, hogy annak idején nem téesz, hanem szakszövetkezet működött a faluban, amiben nagyobb teret engedett a politika a magánkezdeményezéseknek.

Úgyhogy a Papp szülők már az 1970-es években a budapesti nagybani piacra termeltek gyümölcsöt, főleg őszibarackot és almát.

Legfeljebb 3 aranykoronások a földek a településen

A termőhelyi adottságok első hallásra rendkívül gyengék: átlagosan legfeljebb 3 aranykoronások a földek a településen. Ahhoz, hogy ezen valamit is termesszenek, igazi csodára van szükség.

A család első zöldséges vállalkozása a burgonyatermesztés volt, és az ágazat mind a mai napig élvezi a bizalmukat. A homoktalaj nem leányálom a növénytermesztésben, de a burgonya esetében van egy előnye, amivel a jobb talajok nem rendelkeznek: az itt betakarított krumpli szinte azonnal konyhakészen tiszta, ezért a máshol termettnél sokkal piacérettebb. Itt a felszedés után csak le kell öblíteni a burgonyát, és máris ragyog, csillog, lehet odatenni főni. A család gazdálkodásának a történetéhez hozzátartozik, hogy megpróbálkoztak káposztafélék termesztésével is, aztán újabb növény, a sárgarépa jött. Azt a Papp szülők honosítottak meg Zákányszéken.

A céget vezető Papp Istvánt a környékbeliek ma is csak „répás Pistinek” hívják, olyan sikeresek voltak a sárgarépával.

A favorizált növények közül végül is a burgonya maradt meg náluk, mert arra mindig szükség van, azonkívül a sárgarépa.

150 hektáron gazdálkodnak

Ma már 150 hektáron gazdálkodik a Papp család, úgy, hogy húsz alkalmazottat foglalkoztatnak egész évben. Az ő keresetük évi 60 millió forintot igényel, és csak a dolgozók kisebb része kap minimálbért, a többi a hozzáértésének megfelelőt.

A fennmaradó területen gabonafélékkel foglalkoznak, hogy megfelelő előveteménye legyen a fő növényeiknek. Azon a vidéken nem drága a termőföld, 1–1,5 millió forint, de rögtön meg kell teremteni hozzá az öntözést.

A szakszerű és hozzáértő öntözés a zöldségtermesztés alfája és ómegája Zákányszéken. Pappék kizárólag öntözve termesztenek burgonyát, sárgarépát és petrezselymet.

Az újburgonya ültetését a Papp Testvérek Kft. március legelején szokta megkezdeni. Ez alól kivételt képez 2022, mert most a hideg és fagy miatt nem tehették meg.

A vetőgumót a holland HZPC-től rendelték meg még a múlt őszön.

60 millióba kerül a vetőgumó

A 60 hektáros vetésterület vetőgumóigénye 150 tonna, aminek a bekerülési költsége 60 millió forint.

A holland vetőgumók az előállítás helye miatt kevésbé vírusfertőzöttek. De van egy ennél fontosabb értékmérő tulajdonságuk is, amitől prioritást élveznek. Arról van szó, hogy betakarításkor és a betakarítás után elég sok ütődés éri a burgonyát. Ha az áruburgonyán ez meglátszik, veszít a piaci értékéből. Emiatt döntöttek a holland HZPC fajtái mellett: klasszisokkal jobban viselik a betakarítást és az utána következő folyamatokat.

A fajtaválasztásban kiemelten fontos, hogy ezekkel a burgonyákkal évről évre hektáronként 60–70 tonnás termést tudnak felmutatni a 3 aranykoronás földeken. Igen, ezt öntözéssel érik el, és hektáronként 60–70 tonna szerves trágyát adnak ki a burgonya alá.

Az istállótrágyát környékbeli állattartó üzemektől vásárolják, ma már meglehetősen drágán. Mire a szerves trágyát bedolgozzák a földbe, a hektáronkénti költsége eléri a 0,5 millió forintot. Minden évben 100 hektárra vásárolnak és visznek haza istállótrágyát. Ezt a talajélet javításának ugyanolyan elemi előfeltételének tekintik, mint a zöldítést.

Öntözéshez villanyáramot használnak

A hagyományostól eltérő a műtrágyázási gyakorlatuk. A homokon nincs értelme az őszi alapműtrágyázásnak, mert a csapadék kimosná. A burgonyához 200 ki­logramm nitrogén, 150 kilogramm foszfor és 300 kilogramm káli hatóanyagot használnak fel. Ezek együttes költsége ugyancsak kitesz 0,5 millió forintot. A műtrágyákat öntözve, tehát feloldva juttatják ki. Ezzel érik el, hogy minden egyes vetőgumó után legalább 12 áruburgonyát tudnak betakarítani. Az öntözésnél szerencsés helyzetben vannak, mert villanyáramot használnak hozzá, így eddig elviselhető volt a költsége. Minden egyes alkalommal 20–20 milliméter vizet adnak ki. Mivel ezt legalább hússzor megteszik egy tenyészidőszakban, ez is 0,5 millió forint költséget jelent hektáronként. Nem annyira maga az öntözés a drága – bár az sem olcsó –, hanem az öntözési infrastruktúra létrehozása kerül irtózatosan sokba.

A precíziós növénytermesztési pályázatban 2021-ben adtak be igényt egy gépre. Akkor 380 ezer euró volt az ára, de azóta az is elszabadult. Egy bonyolultabb önjáró burgonyás gép 450–500 millió forintba is kerülhet, vagyis meghaladja az 1 millió eurót. Náluk két gép dolgozik, és az egyiket még át is alakították, hogy csíráztatott burgonyát tudjon ültetni, amihez még négy ember szükséges.

A betakarítás a fátyolfólia alatti termesztésnél kezdődik, a Red Scarlet fajtával. Ez 1 hónapig tart, s olyankor kilónként körülbelül 200 forintért lehet értékesíteni a burgonyát, az elején még adnak érte 250–260 forintot, a vége felé már csak 140 forintért kel el kilója. Az ilyen igen korai burgonyából legfeljebb 4–5 hektárnyit tudnak értékesíteni, a többi piaci ára már jóval szerényebb. Kilogrammonként általában 80 forintos eladási árral kalkulálnak, s így a hektáronkénti 60–70 tonnás termésből az egy hektárra jutó árbevétel 4,8–5,6 millió forintot tesz ki. Ebből kell megvásárolni a már említett vetőgumót, szerves és műtrágyát, ebből kell öntözni, ebből kell raktározni és szárítani. Ilyen hozamoknál a burgonyatermesztés eredményes, de korántsem olyan jövedelmező, mint azt gondolni lehetne a fajlagos árbevételéből.

Tavaly a tisztított vákuumos burgonyáért kilónként 53 forintot kaptak

Azért, hogy még minimális veszteséget se kelljen így elkönyvelniük, hogy a méreten alulit se kelljen kidobni, készítettek és készítenek egy burgonyatisztító üzemet, egy koptatót, mert az ilyen késztermékre van igény. Tavaly a tisztított vákuumos burgonyáért kilónként 53 forintot kaptak, most 120 forintot fizetnek érte. A burgonya nagy részét tárolják, mégpedig hűtőházban. Tavaly július végén szedték fel a burgonyát, majd 20 °C-on betárolták. Ezután 10 napon keresztül pihentették, légcserével hűtötték, mégpedig naponta 1 °C-kal, nehogy a minőséggel valami gond legyen. Így gyönyörű lett a burgonya, és 12 °C-osan jól lehetett eladni, mert a gumó nem barnult, nem feketedett meg, a bőre fényes maradt. Amikor a krumpli beérik, nem hagyják a homokban, mert abba a burgonya beleég, a gumó héja elvékonyodik, maga a gumó elkezd a földben babásodni. Azaz ha itt hibáznának, a krumplijuk elvesztené a vonzerejét, a mostani pultosságát.

Csehországba és Lengyelországba akarják szállítani. Idehaza számukra 4 hónapig, június 1-jétől szeptember végéig működik jól a piac, akkor tudnak jól érvényesülni. Az áruházak szívesen akcióznak; igaz, a termelőnek kell ennek az árát megfizetni, azzal, hogy kevesebbért adja a burgonyáját. Ez is mutatja, hogy a jelenlegi rendszerben a termelő mennyire kiszolgáltatott, az eladásról nagyon gyakran a kényszer dönt. Valakinek vagy a minőségromlás miatt, vagy a pénzhiány miatt kell sürgősen túladni az áruján, nem pedig akkor, amikor optimális lehetne.

Minden évben el tudták adni a megtermelt árujukat

Az elmúlt évek során végig sikeres volt a Papp testvérek burgonyaágazata, de leginkább annak örülhettek, hogy a megtermelt árujukat minden évben el is tudták adni. Úgy számolnak, hogy
5 évből 1 kirívóan jó, 1 pedig kirívóan rossz hozamot produkál, a többi átlagos. Az 5 év átlagát vizsgálva pedig az bizonyosodott be, hogy megfelelő szorgalommal, kellő hozzáértéssel a burgonyával lehet előbbre jutni. Szerencsére jól gépesíthető ez az ágazat – igaz, emiatt rendkívül sok pénzt kíván meg előre.

Milliókat kell kockáztatnia a gazdának, hogy aztán a végén derüljön ki, azok a befektetett milliók hozzák-e a tőlük várt eredményt.

Papp István szerint üres zsebbel hozzáfogni burgonyatermesztéshez badarság. Akinek se pénze, se infrastruktúrája nincs hozzá, az ne nagyon törje magát ezzel a növénnyel.