Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.

A reprezentatív talajmintavétel

A hozam és a jövedelmezőség szempontjából egyaránt a legkedvezőbb tápanyag-utánpótlási stratégia a növény igénye, a talaj tápelem-ellátottsága és a növény által felvett tápelemmennyiség ismeretében alakítható ki. E fenti három tényező közül a talaj tápelem-ellátottsága az, aminek helyes megítéléséhez a növénytermesztő is tevékenyen hozzájárulhat, mégpedig a szakszerű talajmintavétel által.

A talajmintavétel szükségessége és gyakorlata nem új keletű dolog. Sok évtizede már, hogy hol 3, hol 5 évente kötelező a talajvizsgálat. Sokan még ma is csak egy kötelező nyűgnek tekintik, és elnagyoltan, a szakma szabályainak figyelmen kívül hagyásával, a „legyünk túl rajta minél hamarabb” elvet követve végzik el. Holott a mintavétel akár 70%-ban is meghatározhatja a mérési eredményt.

A reprezentatív talajmintavétel azért fontos, mert bizonyos talajparaméterek kis területek esetén is nagy változékonyságot mutathatnak. Ezeknek a paramétereknek egy része szabad szemmel is jól érzékelhető (pl. talaj kötöttsége: homokos folt, agyagos folt vagy egy szikes folt), azonban a talaj tápelem-ellátottságában lévő területi különbségek szemmel nem észlelhetők. Ezért fontos az, hogy a mintavétel szakszerű legyen, hiszen a helytelenül kivitelezett talajmintavételből származó adatok felhasználása nem eredményezhet helyes döntést. Ráadásul, ha már fizetni kell a talajvizsgálatért, érdemes a mintavételt helyesen elvégezni. Szakmai szempontból az úgynevezett bővített talajvizsgálat elvégzése indokolt, hiszen ebből tájékozódhatunk a mikroelem-ellátottságról is.

Szántóterületen a mintavétel mélysége 0–30 cm. Az úgynevezett átlagminta (ezt szállítjuk be a laborba) akkor lehet reprezentatív, ha a tábla homogén részeiből 5 hektáronként 25–30 részmintát veszünk, melyeket egyesítünk. Az átlagminta tömege 1–1,5 kg.

talajmintavétel

A homogén táblarészek kijelölésére több lehetőségünk is van. Használhatunk különböző vegetációs indexek alapján készített térképeket, de a hozamtérképek is nagyban hozzájárulhatnak a táblánkon belüli „talajfoltok” lehatároláshoz. Ezek hiányában a korábbi talajvizsgálati eredmények, a szabad szemmel látható talajfoltok, talajtérképek vagy a tenyészidőszak alatti növénymegfigyelések segíthetnek az egyes mintavételi egységek (menedzsmentzóna) lehatárolásában, melyek határait célszerű térképen rögzíteni. A részmintákat a terület (legfeljebb 5 ha-os egységek) átlója mentén vagy cikcakkvonalban ajánlatos megvenni, a nyomvonal mentén legalább 20–25 ponton.

Tilos talajmintát venni a tábla szélén 20 m-es sávban, a forgókban, szalmakazlak helyén, műtrágya, talajjavító anyag, szervestrágya-depóniák helyén, az állatok delelőhelyén.

A mintavétel optimális időpontja a betakarítás után, de még trágyázás (illetve vetés) előtt van, a talaj művelhető állapotában. Műtrágyázás után legalább 100 napot, szervestrágyázás után legalább hat hónapot kell várni a mintavétellel. A talajmintavétel történhet kézi vagy gépi talajmintavevővel. Az átlagmintát vízhatlan zacskóba kell helyezni, melyet le kell zárni, és el kell látni mintaazonosító jeggyel, majd minél hamarabb be kell szállítani a vizsgálatot végző laboratóriumba.

A fenti elvek alkalmazása révén minden bizonnyal reprezentatív lesz a mintavétel, és a kapott eredmény jó alapot fog szolgáltatni a költséghatékony tápanyag-utánpótlás tervezéséhez.

A kalciumpótlás kérdései

Jelen időszakban ugyancsak fontos kérdés a kalciumpótlás és annak mértéke. Ilyesformán beszélhetünk mésztrágyázásról (100–2000 kg/ha CaCO3) vagy melioratív meszezésről (2 t/ha feletti CaCO3). A mésztrágyázás alacsonyabb dózisa az adott kultúra kalciumigényét hivatott fedezni, nagyobb dózisa a fenntartó meszezés (a melioratív meszezések közötti időszakban) céljait valósítja meg.

De miért is kell kalciumot kijuttatnunk időről időre? Mert a kalcium a csapadék hatására könnyen a mélyebb talajrétegekbe mosódik, ezáltal elérhetetlen lesz a növény számára, vagy mert a talaj nem tartalmaz elegendő kalciumot, vagy mert nem felvehető formában tartalmazza (ez előfordulhat akár 5–8% kalciumtartalmú talajoknál is), vagy azért, mert a talaj kémhatása olyan mértékben savanyú, hogy az már gazdasági kárt okoz. Savanyú talajokból ugyanis nehezebb a tápelemek felvétele, tömörödésre, szerkezetromlásra hajalmosabbak, alacsonyabb lesz a mikrobiális aktivitásuk.

A tápelemfelvétel vonatkozásában érdemes elgondolkodni azon, hogy pH 6 mellett a nitrogén 11, a foszfor 48%-a nem hasznosul a növény számára. Még fontosabb, hogy pH 5,5-nél a nitrogénnek és a káliumnak csak 77, a foszfornak csak 48 százaléka hasznosul. Nem is beszélve a szerkezetromlásról, mely egyenes arányban áll a talaj vízbefogadó és vízmegtartó képességének csökkenésével. Márpedig ennek hátrányait az utóbbi években mindenki megtapasztalta.

talajmintavétel

A melioratív mészdózis kiszámítása alapulhat a talaj kötöttségének, kémhatásának (pH) és hidrolitos aciditásának (y1) ismeretén vagy a kicserélhető hidrogénionok mennyiségének meghatározásán. Ne lepődjünk meg, a kötöttebb talajokon mindig jóval több javítóanyagot kell kijuttatni, mint a lazább talajokon, ugyanolyan kémhatásnál vagy ugyanolyan pH-értékbeli növekedés érdekében.

Mivel végezzük a meszezést, a mésztrágyázást?

Fontos kérdés, hogy mivel is végezzük a meszezést vagy a mésztrágyázást. A legkézenfekvőbb anyag a kalcium-karbonát és a dolomit (kalcium-magnézium-karbonát), mely utóbbinak nagy előnye, hogy nagyobb a semlegesítőképessége, és a kalciumon kívül egy másik makroelemet, a magnéziumot is tartalmazza elég nagy mennyiségben. Fontos tudni, hogy csak ennek a két vegyületnek van tartamhatása. Ezért lényeges az, hogy miből is készült az adott talajjavító anyag. Ugyanis a trágyák és talajjavító anyagok kalciumtartalma megadható Ca-ban vagy CaO-ban is, amiből persze nem tudjuk meg, hogy az CaO-ból, CaCO3-ból vagy dolomitból készült-e.

A talaj tulajdonságaitól és a kalciumpótlás céljától függően több megoldás is kínálkozik a termékválasztás során. A legegyszerűbb, ha „csak” kalciumot szeretnénk pótolni, mert a talaj kémhatása nem savanyú, ilyenkor a Pétisó rendszeres alkalmazása célravezető, mely nem savanyítja a talajt. Ha a talaj savanyú vagy nagyobb mennyiségű kalcium és magnézium pótlása szükséges, akkor a leghatékonyabb megoldás a Green Max, mely 15,9% nitrogéntartalma mellett 16,1% kalciumot (CaO-ban kifejezve, de karbonát, pontosabban dolomit formában jelen lévő) és 11,6% magnéziumot (MgO) tartalmaz.

A Green Max minden egyes tonnája felér egy mésztrágyázással is. A Pétisó és a Green Max vitathatatlan előnye, hogy egy menetben kijuttatható a nitrogén, a kalcium és a magnézium, ráadásul gyorsan hasznosuló, könnyen szórható, granulált formában. Mindkettő kifejezetten a hazai talajokra lett kifejlesztve. A Pétisó 228 kg/t, a Green Max 550 kg/t mennyiségben tartalmaz igen finomra (<40 µm) őrölt dolomitport, a gyorsabb hasznosulás érdekében.

A harmadik, kifejezetten melioratív meszezési és a talaj szerkezetét, vízgazdálkodását javító, egyszerre több talajjavítási célt is egyesítő termék a Genezis AquaStop. Döntő részt karbonát formában jelenlévő kalciumtartalma mellett jelentős mennyiségben tartalmaz kovasavat. A kovasav sói az úgynevezett szilikátok, melyek talajképző ásványok. Magas kovasavtartalma javítja a talaj vízbefogadó és vízmegőrző képességét, így elősegíti a növények számára a rövidebb aszályperiódusok átvészelését. Továbbá vízoldható szilíciumtartalma elősegíti a növényi rostanyagok képződését, egészségesebb állomány fejlődését.

Ne feledje, a gyors hasznosuláshoz fontos, hogy a kalcium-karbonát 1 mm alatti szemcseméretben legyen jelen. A tartósság, tartamhatás záloga a magas kalcium-karbonát- vagy dolomittartalom, illetve a sekély, maximum 10 cm mély bedolgozás.

Genezis logó

 

 

(x)

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Hogyan kell könyvelni a videómegosztóra feltöltött anyagokat?

2024.11.07.

A Youtube nyilvános videómegosztó webhelyre töltött tartalmak könyveléséről írt cikket az Adózóna.

Letöltendő szabadságvesztés szigonypuskás orvhalászatért

2024.11.07.

Hatvan nap elzárást kapott jogerősen az az orvhalász, akit tavaly nyáron fogtak el, mert Győrben a Mosoni-Duna holtágon a folyóban úszva szigonypuskájával lőtt pontyot hozott a partra. Nem először kerül rácsok mögé.

Partner

Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez

2024.11.07.

Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.

Izelítő a télből: tegnap már mínusz 16,5 fokot mértek Magyarországon

2024.11.07.

A Mohos-töbörben -16,5 fokig hűlt a levegő, ami még ebben a térségben is hidegnek számít az év ezen szakaszában.

Új mezőgazdasági gépekre kevesebbet, műtrágyára viszont többet költöttek idén a gazdák

2024.11.07.

2024 harmadik negyedévében a műtrágya-értékesítés jelentősen nőtt, különösen a mészammon-salétrom iránti kereslet ugrott meg, míg a szuperfoszfát és a növényvédő szerek iránti kereslet csökkent. Eközben a mezőgazdasági gépek vásárlása jelentős visszaesést mutatott az előző évhez képest, az alkatrészek iránti kereslet pedig kisebb mértékben, de szintén csökkent.

A családi gazdaságok kiemelt szerepet játszanak az élelmezésbiztonság megerősítésében

2024.11.07.

A családi gazdaságok kiemelt szerepet játszanak a globális élelmezésbiztonság megerősítésében és a fenntartható mezőgazdaság előmozdításában.

Partnerhírek
Partner

Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez

2024.11.07.

Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.

Partner

Toxinos kukorica és alacsony fehérjetartalmú búza – mit hoz a jövő?

2024.10.28.

Az idei év kihívásai a mezőgazdaságban nemcsak a mennyiségi termésadatokban, hanem a minőségben is megmutatkoztak. A búza fehérjetartalma és a kukorica toxinfertőzöttsége jelentős kérdéseket vet fel a következő szezonra nézve. Párkányi Gábor, a Mertcontrol ügyvezető igazgatója részletesen bemutatja az idei termés minőségét és a jövőbeni kilátásokat.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Kiemelt
FitoNatur KationMix
Pest, Nagytarcsa

FitoNatur KationMix

21 140 HUF / kanna

Magro.hu Piactér

Több mint 3.000 hirdetés 71 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás