Hogyan döntsön az utolsó adag nitrogén fejtrágya kijuttatásánál?

Hirdetés

A nitrogéntrágyáknak gyors, szinte azonnal észrevehető „zöldítő” hatásuk van, amit a növényvédő szerek hatásának növelésére is használnak a gyártók. Ennek oka, hogy a nitrogén az aminosavak építőköve, vagyis minden fehérje (enzim) szintéziséhez, ezáltal az összes életfunkcióhoz szükséges. Persze nem mindig egyforma mennyiségben. Ez a cikk azt járja körül, milyen formában fedezhetőek a búza változó igényei, különös tekintettel az utolsó adag nitrogén fejtrágya kijuttatásának időzítésére. A búzának általában két adagban megosztva adunk ki nitrogénműtrágyát. Ez azt jelenti, hogy a földben időszakosan túl sok, később pedig túl kevés tápanyag van jelen. Ez nemcsak élettanilag nem ideális, de felesleges is, hiszen így a kijuttatott nitrogén egy része még azelőtt kimosódik vagy elillan, hogy a növény felvehetné. Az őszi búzának a vetésétől a tél beálltáig minimális zöldtömeget kell előállítania. Ilyenkor kevés nitrogénre van szüksége. Összes nitrogénigényének 15-20 százalékát fedezi bokrosodásig, 40-50 százalékát szárba indulásig és 80 százalékát a virágzásig. Vagyis néhány tavaszi hónap alatt kell a rendelkezésére bocsátani a potenciális termés eléréséhez szükséges döntő nitrogénmennyiséget. A gyakorlat jellemzően a májusi- júniusi fejlődés nitrogénigényét szokta elhanyagolni, bízva abban, hogy a márciusi, áprilisi fejtrágya a virágzásig kitart. Gönczi Krisztina szakcikke az Agrárágazat oldalán jelent meg.

Nem mindegy a búzának, mikor érkezik a nitrogén fejtrágya

A legérzékenyebb fejlődési fázisok a nitrogén fejtrágya kijuttatáshoz

A bokrosodás fontos életfázis, hiszen a kalászka differenciálódása is ekkor történik. Ezért ilyenkor a vegetatív fejlődést – a lombképzést – és a generatív szervek fejlődését is támogatjuk a fejtrágyázással. Meglapozzuk a hosszú kalászorsót és a termésképzéséhez szükséges asszimilációs felületet egyaránt. A második fontos időszak a szárba szökés folyamata. Ilyenkor a fejtrágya már a termés minőségére is kihatással van, hiszen a szemtermésben a nagy keményítőtartalom mellett minél magasabb fehérjeszázalékra is törekszünk. Ehhez pedig nitrogénre és kénre van szükség. A harmadik fontos fejlődési időszak a virágzás és termésképzés ideje. Ekkor dől el, hogy a megtermékenyült virágok mekkora részéből lesz termés, mekkora lesz a szemek tömege és fehérjetartalma. A virágzás kezdetére időzített kisebb adagú nitrogénnel a termés beltartalmát is lényegesen javíthatjuk – feltéve, hogy a kiadott tápelem hasznosulni is tud. A talaj nitrogénformái közül az ammónium-ion és a nitrát-ion közvetlenül hozzáférhető nitrogénformák a növények számára. A szervesanyagok lebontásakor a szervesen kötött nitrogén első lépésben ammónium-ionná, majd nitritté és nitráttá alakul. A nitrogénkörforgás bakteriális közreműködéssel megy végbe. A növényben fordított irányban történnek ezek a folyamatok: a nitrát nitritté, majd ammónium-ionná alakul, ami azonnal glutaminná alakul át. Ez az aminosav a további fehérjeépítés kezdő építőeleme. Vagyis a nitrát és az aminosav létrejöttéig sok köztes folyamaton halad át a kiadott tápanyag, miközben az átalakító szervezeteknek is jól kell lakniuk. Továbbá környezeti veszteségek is fellépnek: a karbamid egy része ammónia formájában távozik, a nitrát egy része pedig a csapadékkal együtt kimosódik.

Hogyan érdemes időzíteni?

A tapasztalatok szerint a búza évjárattól függetlenül jobb minőségű lesz, ha virágzáskor jó a nitrogénellátása. Ha azonban nincs elegendő víz a talajban, a minőségjavító hatás nem jön létre. Ez a fő gond. Az utóbbi években már márciustól lehet csapadékszegény időszakokra számíthatunk, így a talajra szórt, szilárd műtrágyák hasznosulása igencsak kétséges. Ha pedig a csapadék későn érkezik, még ellentétes hatást is elérhetünk: a virágzáskor felvett nagy nitrogénadag hatására nem nőni fog a termés, hanem csökkenni, hiszen a gabona szöveti fellazulnak, szára megdől, fogékonyabbá válik a gombás betegségekre.

A nitrogén egy makrotápelem, amire nagy mennyiségben van szüksége a növénynek, ez döntően a gyökéren át juthat be a szervezetbe. Igaz, hogy a lombon át is képes hasznosítani, de csak jóval kisebb mennyiségben.

Nem szabad lemondani a lombon keresztüli táplálásról. A levéltrágya ugyanis – a benne lévő nitrogénformától függően – 2-10 napon belül beépül a növénybe, így a kritikus fejlődési fázisokban biztosan a rendelkezésére áll. Nem úgy, mint a csapadéktól függően hasznosuló, szilárd fejtrágya. A csapadékhiányos időszakok sajnos éppen a búza fejlődése szempontjából lényeges március-áprilisra, illetve júniusra érkeznek. Ezért a folyékony nitrogénre – legalább kiegészítő jelleggel – akár már áprilisban szükség lehet. Nem mindegy azonban, hogy mivel fújjuk le az állományt. Az urea(karbamid)-ammónium-nitrát-oldat (UAN) ugyanis – nitráttartalma révén – korrozív anyag. A karbamidból pedig meleg időjárásban ammónia, sőt biuret keletkezik, így egy része elillan, illetve a rézzel reakcióba lépve a klorofillt roncsolja. Vagyis éppen egy olyan időszakban csökkentjük a növény asszimilációs felületét, amikor annak a legnagyobb szüksége lenne rá. A fejlesztők ezért olyan megoldásokban kezdtek el gondolkodni, amelyek a perzselés veszélye nélkül, akár a virágzás idején is bármikor alkalmazhatók.

Az utolsó adag fejtrágya

Kulcsfontosságú volt egy lassan lebomló, nem perzselő nitrogénforma megtalálása. Ez a karbamid-formaldehid, ami egyelőre csak néhány lombtrágyában található meg. Ha már lehetőségünk nyílt rá, hogy akár virágzás idején permetezzünk, akkor törekedjünk rá, hogy a kifújt lombtrágya egyéb, a lombon át is jól hasznosuló tápelemet is tartalmazzon (magnéziumot, ként, esetleg foszfort, rezet). Így a fotoszintézist, a fehérjeépítést, a szemképzést, illetve a szárazsággal szembeni tűrőképességet is javíthatjuk.

A stresszhelyzeten a legkönnyebben a kész aminosavakat is tartalmazó lombtrágyával lehet úrrá a növény, hiszen ebben az esetben a fehérjeépítésbe sokkal kevesebb energiát kell fektetnie, mivel átugorhatja a nitráttól a glutaminig tartó, 12 ATP-t igénylő építőfolyamatot. Az aminosavak felhasználásakor a perzselés elkerülése érdekében fontos betartani a forgalmazói utasításokat.

Az állományban alkalmazott nitrogénformák összegzése:

Urea (karbamid)-ammónium-nitrát-oldatok (UAN): korrozívak és illékonyak. Károsíthatják a levél klorofillját és a fúvókákat.
Urea (karbamid)-formaldehides oldatok: lassú lebomlású nitrogénforma, nem illékony és nem korrozív.
Összetett nitrogénlombtrágyák: többféle, nem perzselő nitrogénformát is hordozhatnak, keverve a gyorsabb (karbamid) és lassabb (karbamid-formaldehid) lebomlású vegyületeket. Amennyiben nitrátos alak is jelen van bennük, perzselhetnek. A fotoszintézist és a termés minőségét javító tápelemeket is tartalmaznak.
Aminosavas lombtrágyák: a fehérjeépítés kész elemeivel a növény gyorsan, hatékonyan reagálhat stresszes helyzetekre vagy fokozhatja fehérjetartalmát.

Témák a cikkben

műtrágya nitrogén fejtrágyázás

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Nyuszt vagy menyét? Segítünk, hogy megkülönböztesse őket!

2024.11.21.

A nyusztok, ezek az apró, fürge és rejtőzködő ragadozók, gyakran felkeltik az emberek érdeklődését. Legyen szó arról, hogy hol élnek, mit esznek, vagy hogyan különböztethetők meg más menyétféléktől, sok izgalmas kérdés merül fel velük kapcsolatban. Az alábbi cikk a nyuszttal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre válaszol.

Dámbikák élet-halál harca videóval

2024.11.21.

Látványos mentőakciót hajtottak végre a Lábodi Vadászerdészet hivatásos vadászai, amikor szétválasztottak két, agancsuknál összeakadt dámbikát.

Hogyan hat az őszi szárazság és a novemberi hideg az őszi vetésekre?

2024.11.21.

A hét elején jelentős csapadék érkezett az ország nagy részére, ami enyhítette a talaj kiszáradását, különösen az őszi vetések számára létfontosságú felső rétegekben. Az előttünk álló napokban északon havazás, délen változékonyabb idő várható, majd hétvégétől szárazabb, naposabb idő jön, amely éjszakai fagyokkal és nappali enyheséggel jár.