Vadgázolás: ki a felelős és ki fizeti meg a kárt?

A járművezetők egyik legnagyobb félelme, hogy egy erdei vad féktávolságon belül kiugrik az autója elé, és összeütköznek. Az ilyen balesetek milliós kárt okozhatnak az autókban és sajnos gyakori a személyi sérülés is. Ráadásul az esetek többségében a vadgázolás után nehéz érvényesíteni a kártérítési igényt. Miért van ez? Kinek a felelőssége egy ilyen baleset, kinek és mit kell fizetnie, ha bekövetkezett a szerencsétlen állat-gépjármű találkozó?

A Schiller Autóház blogja írta meg, hogy már egy kisebb vaddal való találkozás is komoly sérüléseket okoz az autóban. Egy kitört lámpabura, vagy behorpadt/eltörött lökhárító is súlyos összegekbe kerülhet típustól függően. Amikor pedig egy 25 kilós őz ütközik a lakott területen kívül szabályosan 90 kilométeres sebességgel haladó autónkkal, még rosszabb a helyzet. Ilyenkor általában több 100 ezer forintos, akár milliós sérülések keletkeznek a gépjárműben. Sajnos nem ritka a totálkár sem, ráadásul előfordulnak súlyos személyi sérülések és halálesetek is.

A vadgázolás azonban lényegesen más, mint amikor két autó összeütközik. Nem csak a kár esetleges mértéke miatt, hanem azért is, mert a másik autónak van felelősségbiztosítása. Ezáltal pedig a vétlen járművezető biztos lehet abban, hogy kárát a biztosító valamilyen mértékben meg fogja téríteni. A vaddal ütköző sofőr viszont legtöbbször csak magára számíthat. Ha el is ér némi kártérítést, az csak hosszas egyezkedés, de inkább pereskedés útján lehetséges - írták.

Miért nem fizet a biztosító a vadgázolás esetében?

Sajnos a kötelező felelősségbiztosítás terhére csak olyan balesetek után fizet a biztosító, amit közúti forgalomban részt vevő, biztosítással rendelkező jármű okozott. Vadgázolás esetén a másik szereplőnek értelemszerűen nincs erre a célra szolgáló felelősségbiztosítása, így az esemény nem gépjármű által okozott balesetnek számít. Ráadásul ez abban az esetben is érvényes, ha a valaki a vadgázolásban megsérül, emiatt kórházban kell ápolni, kiesik a munkából, vagy más, ezzel összefüggő kára keletkezik. Ezeknek a károknak a fedezésére a casco biztosítás idevágó kiegészítése szolgál. Azért jó, ha valaki magánemberként ilyen balesetbiztosítást vesz igénybe, és az autóra is köt casco biztosítást is vadgázolásra vonatkozó kiegészítővel, mert így pereskedés nélkül megtérül a kár.

A vadásztársaságok helyzete és szerepe vadgázolás esetén

A rendszerváltozás előtt egy fokkal könnyebb, egyértelműbb volt a helyzet, mert a vadásztársaságoknak kötelező volt felelősségbiztosítást kötniük a vádgázolások kárának fedezésére. Mára ez a kötelezőség megszűnt. A biztosítók a túl gyakori vadbalesetek miatt, a vadásztársaságok pedig az emiatt túl drága biztosítás miatt nem kötik meg a felelősségbiztosítást. Emiatt viszont, ha a vadásztársaság elismeri a felelősségét a balesetben, vagy a bíróság hoz ilyen ítéletet, akkor a kártérítést a vadásztársaságnak saját vagyonából kell kifizetnie a károsultnak.

A cikk szerint ezért a vadásztársaság legtöbbször tagadja a saját felelősségét. A képviselőik úgy gondolják, hogy az autósnak kellett volna jobban figyelnie és lassabban hajtania, hogy elkerülje az ütközést. Sőt, a vadgázolással a vadásztársaságot is komoly kár érte, épp ezért ők az elütött állat vadászható eszmei értékét követelik a sofőrtől. Ez pedig egy trófeás szarvasbika esetén több millió forint is lehet, de a kevésbé értékesre becsült vadak esetén is legalább 100 ezres tételről van szó. Az autósok szerint viszont az a lenne a természetes, hogy a vadásztársaság térítse meg a baleset során keletkezett károkat. Ezért alakul ki többnyire az a helyzet, hogy egy bíróság mondja ki a végső döntést.

A törvények sem egyértelműek

A Polgári Törvénykönyv szerint a vadak által okozott kárt annak kell viselnie, akinek a vadászterületén a károkozás történt. Amennyiben a károkozás nem vadászterületen történt, a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületéről a vad kiugrott (2013. évi V. tv. 6:563 §). Ez azt jelentené, hogy minden vadgázolásért a vadásztársaság tehető felelőssé kivétel nélkül, de ez nem így van. A törvényben ugyanis szerepel egy kivétel: a vadászatra jogosult mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.

A vadászati törvény szerint ilyen elháríthatatlan oknak csak a vadászati jog gyakorlásán és a vadgazdálkodási tevékenység folytatásán kívül eső ok tekintendő. Egyéb esetekben pedig a Ptk. által a veszélyes üzemek találkozására előírt szabályokat kell alkalmazni. Amennyiben egymásnak okoznak kárt, akkor felelősségük arányában kötelesek a másiknak okozott kárt megtéríteni.

Vadgázolás esetén az autós követelheti a járműben esett saját kára megtérítését, a vadásztársaság pedig a vad eszmei értékének a kifizetését. Megindul az egyezkedés kettőjük között, s az jut hozzá magasabb összegű kártérítéshez, aki bizonyítani tudja a saját igazát.

Ki a felelős a vadgázolásért?

Fontos, hogy vadgázolás esetén soha nincs automatikus felelősség. A vadgázolásnak ugyanis legalább három szereplője van, akiknek a felelősségét vizsgálni kell:

• a járművet vezető sofőr
• az illetékes vadásztársaság
• az illetékes közútkezelő

A sofőr felelős a vadgázolásért:

A vezetőnek abban az esetben borítékolható a felelőssége, ha nem tartotta be az útszakaszra vonatkozó közlekedési szabályokat. Ha túl gyorsan ment annak ellenére, hogy tábla jelezte a vadveszélyt az adott útszakaszon, akkor a felelősség valószínűleg az övé lesz. Akkor, ha a másik két érintett fél betartotta a rájuk vonatkozó szabályokat.

Milyen sebességgel lehet hajtani vadveszély jelzése esetén? A válasz elég homályos, ugyanis a szabály szerint annyival, hogy ha váratlanul elénk ugrik egy vad, meg tudjunk állni. Ezzel csak az a gond, hogy bármilyen alacsony sebességgel is hajtunk, ha féktávolságon belül ugrik elénk a vad, akkor képtelenség megállni.

A vadveszély tábla mentesít és jogosít - de mire?

A vadveszély tábla nem azt jelenti, hogy a hatálya alá tartozó területen bekövetkező baleset esetén nem jár a sofőrnek kártérítés. Viszont amennyiben van kint figyelmeztető tábla, úgy a vadásztársaság már hivatkozhat arra, hogy eleget tett a tájékoztatási kötelezettségének, és a járművezető hibája, ha azt nem vette figyelembe. Így a felelősség máris az autóvezetőre tolódik. A bírósági iránymutatás szerint csak akkor lehet a vadkárt érvényesíteni, ha az a vadveszélyt jelző tábla hatályán kívül esik.

A vadásztársaság felelős a vadgázolásért:

Amennyiben a vadveszélyt jelző tábla alatt nincs távolságbeli kiegészítés, akkor az csak a következő útkereszteződésig érvényes. Ezért az első kérdés, amit a bíróság vizsgál egy esetleges vadgázolásnál, hogy a társaság felhívta-e a vadveszélyre a közlekedők figyelmét. A jelzőtáblák kihelyezését a vadásztársaságoknak kell kérvényezniük az illetékes közút fenntartójánál. Amennyiben a vadásztársaság területe mellett nincs ilyen tábla, mégis megtörténik a vadgázolás, úgy az autós hivatkozhat a vadásztársaságok felelősségére.

Peres esetekben azonban már azt is vizsgálják, hogy megfelelő volt-e a vadgazdálkodás. Egy szakértő rámutathat arra is, hogy például a vadásztársaság szakmai hibája miatt túlszaporulat alakult ki, esetleg nem megfelelő távolságra helyeztek ki etetőket télen, és ez is vezethetett a balesethez. Sőt, egy rosszul kivitelezett vadászati hajtás is okozhat balesetet. Amennyiben viszont a vadgázolás autópályán, autóúton történik, úgy minden esetben meg kell téríteni az autós kárát. Szakszerűen elhelyezett vadfogó kerítés esetén a vadásztársaság a felelős.

A közútkezelő felelős a vadgázolásért:

Egyetlen eset van, amikor gyakorlatilag vitán felül áll a közútkezelő felelőssége: ha autópályán, vagy autóúton történnek vadgázolások. Az autópálya ugyanis zárt terület, vadveszély esetén a kezelőnek kerítést kell építenie, és rendszeresen ellenőriznie kell az állapotát is. Amennyiben elmaradnak ezek az ellenőrzések, és kiderül, hogy elhanyagolt a kerítés, úgy a közútkezelő a felelős a balesetért. Ezen felül a közútkezelőnek abban az esetben lehet még felelőssége a vadgázolásban, ha az út menti növényzet túl sűrű, és az akadályozza a láthatóságot. Ilyenkor ugyanis a sofőrnek esélye sincs időben észlelni a veszélyt és elkerülni azt.

Ezt kell tenni vadgázolás esetén

Amikor már megtörtént a vadgázolás, rendőrt kell hívni. Elsősorban azért, mert a rendőr tudja értesíteni az illetékes vadásztársaságot. Továbbá azért is fontos, hogy a gázolás minden körülménye hitelesen, fotókkal dokumentált legyen, hogy meg lehessen állapítani a felelősséget. Fontos még tudni, hogy az elgázolt állatot csak a vadásztársaság viheti el a helyszínről. Ha valakinek esetleg megfordulna a fejében, hogy az elgázolt állat húsából akár vadpörköltet is lehetne csinálni, tudnia érdemes, hogy ez lopásnak minősül - írták.