A vadkár elleni védekezés módszerei – 1. rész

A vadállatok által okozott kár nem új keletű probléma, már évszázadok óta küzd vele a mezőgazdaság. Azonban még soha nem állt rendelkezésünkre annyiféle módszer, mint napjainkban. Az alkalmazott technikákat első sorba hatásmechanizmusuk szerint szokták csoportosítani. Napjainkra sokféle mechanikai, optikai, elektromos, kémiai és biológiai módszer terjedt el.

Kerítés

A kerítés az ember talán legősibb területvédelmi módszere. Azonban az idők során ez is sokat fejlődött. Persze ma is építhetünk cölöpkerítést, de sokkal célravezetőbb, ha speciális acélrácsból álló hálót építünk. A nyomvonal kialakításakor figyelembe kell vennünk, hogy nem szabad túl nagy (20 hektár feletti) területet körülkeríteni, mert az már veszélyeztetheti a helyszín ökológiai egyensúlyát. Nem szabad tovább ivóhelyet, bokrokat, dagonyát, utakat és vadvonulási nyomvonalakat körülzárni. A kerítés magasságának kialakításakor figyelembe kell venni, hogy mely vadak ellen építjük, ugyanis szarvas esetén akár 2,2 méter magas rácsra is szükség lehet. Fontos továbbá, hogy a mégis bejutó vad kijuthasson, ezért belülről vadlétrákat kell építeni. Azonban a vaddisznók még a ponthegesztett acélt is képesek szétszedni. A kerítés előnyeit általában akkor tudjuk csak kihasználni, ha rendkívül értékes növényeket szeretnénk védeni (pl. gyümölcsöst). A legjobb mégis az, ha elemei újrafelhasználhatóak. Összességében elmondható, hogy ez a legismertebb, de egyben legdrágább megoldás is.

Facölöpökre feszített drótkerítés

Villanypásztor

A villanypásztor is egy, szinte mindenki által ismert megoldás. Legtöbbször egyenárammal üzemel, de előfordulnak váltóáramos típusok is. A nyomvonal kialakításakor itt elsősorban arra kell ügyelni, hogy ne legyen hozzá közel sok növény, mert ezek rövidre zárhatják, ekkor pedig hatástalanná válik. Sajnos meg kell említeni, hogy az egyes típusokhoz szükséges különálló akkumulátor és napelem panelt óvni kell a tolvajoktól. Előnye, hogy az állatok nem is próbálják meg tönkretenni, mert az áramütés hirtelen sokként éri őket, amiből hamar megtanulják, hogy nem érdemes közelíteni a vezetékhez. Az emberekre ügyelve a vezetékek optikai láthatóságáról gondoskodni kell. Összességében a kerítéshez hasonlóan még mindig egy drága megoldásról van szó, mely emellett még sok karbantartást is igényel. Elsősorban csak nagytestű állatok legeltetésekor, azok védelmére szokás alkalmazni.

Villanypásztor

Ultrahangos vadriasztó

A tudományos kutatások eredményeként már jó ideje ismert, hogy a legtöbb vadállatnak nagyon jó hallása van. És a technika fejlődésével ezt sikerült is kihasználni arra, hogy magas frekvenciájú hangjelzésekkel elriaszthassuk őket. A hang ember által hallható frekvenciái feletti tartományát nevezzük ultrahangnak. Az állatok és néha gyermekek is kitűnően hallják ezeket a hangokat. Ezt ők egy visító hangként hallják (ellenben velünk, mert mi semmit sem hallunk). Az ultrahanggal való riasztás gyakran mozgásérzékelő által aktiválódik. Ez azonban néha a hátránya is tud lenni, hisz az állatok így a legközelebbi bokorban már rejtőzhetnek is. Nem árt még, ha nem egy 9V-os elem, hanem napelem és akkumulátor a készülék tápforrása. Igaz, hogy egy drágább, minőségi elemmel akár negyedévig is kihúzhatja, ám általában 2-4 hetente meg kell vizsgálni az elem(ek)et. Ára jóval alacsonyabb egy négyzetméterre vetítve, mint egy szakszerű vadvédelmi kerítés kiépítése, de magasabb is, mint pl. a rémzsinór.

Ultrahangos vadriasztó

Mechanikai zajkeltő

Kétségkívül a legolcsóbb mechanizmusok egyike például a szélkerekes kereplő. Gyakorlatilag a szél fújásával arányosan zajt ad ki magából. Ezzel csak annyi a baj, hogy nem a megfelelő időben szól (szélcsend esetén is szükség lehet rá, vagy épp erős szélben feleslegesen szól). Az alacsony árával szemben komoly hátrányt jelent, hogy messziről alig hallható, illetve, hogy könnyen megszokhatják a vadak. Meg kell említeni, hogy alacsony költsége miatt gyakorta alkalmazzák az úgynevezett rémzsinórt, ami lényegében drótra felfűzött sörös dobozokból áll. Ez azonban szinte hatástalan, mert az egymásnak ütődő dobozoknak alig van hangja, így ez a megoldás inkább csak szemetet gyárt, mint hogy riasszon.

Rémzsinór kárókatonák ellen Fotó: mme.hu

Fényvisszaverő fóliák

Szintén az olcsóság bajnoka címért versenyeznek a különböző fényvisszaverő fóliák. Ezeknek azonban nagy korlátja, hogy csak utak mentén vethetők be, ahol van is minek a fényét szétszórni. Kis vadszámú területeken van némi hatása, de nagyobb vadriasztásra sajnos nem alkalmas.

Fényjelzések

A fényjelzések csoportjába soroljuk azokat a módszereket, melyek saját fényforrással is rendelkeznek. Az ultrahangos megoldásokhoz hasonlóan ezek lelkét is az elektronika jelenti. Általában csak éjszakára kapcsolnak be automatán. A legjobb, ha mozgásérzékelővel rendelkezik a szerkezet, ugyanis ahhoz nehezebben szoknak hozzá az állatok. Mivel azonban a vadak életében amúgy is gyakran fordulnak elő fényjelenségek, ezért sajnos idővel ehhez is hozzá tudnak szokni. A legjobb, ha hirtelen erős fény mellé hanghatás is társul, mintha vihar lenne. Áruk szerint inkább közepesnek mondhatók.

A következő részben még több vadkár elleni, védekezési módszert veszünk sorra.

Olvassa el cikkünket, amiben a vadkárok formáit ismertettük.

Forrás: Vadalarm