Valami bűzlik a tokaji szőlőfelvásárlás körül

Nagy, és nem várt izgalmakat hozott az idei tokaji szőlőfelvásárlás a legendás Zempléni borvidék kistermelőinek. Állításuk szerint nyomott árak, és késve kötött szerződések nehezítették a szezonjukat. A felvásárló állami cégnek viszont más a véleménye.

Mi okozza a gondokat idén a tokaji szőlőfelvásárlás körül?

Későn kötött szerződéseket és sok esetben nyomott árakon vásárolta fel idén a szőlőt az állami tulajdonú Grand Tokaj Zrt. több, a tokaji borvidéken termelő szőlőgazda véleménye szerint. A cég viszont azt állítja, hogy nem voltak felvásárlási problémák, és az, aki megfelelő minőségű alapanyagot állított elő, idén is megtalálhatta a számítását. A vállalat az aszúszemek felvásárlását november 8-án fejezte be, a szőlőátvételt pedig korábban, október 31-én zárta le. A szőlőért idén közel 1 milliárd forintot fizettek a több, mint ezer kistermelőnek.

Tokaji szőlőfelvásárlás - a termelőnél, vagy a felvásárlónál az igazság? Fotó: Pixabay, Szarvas Zoltán

Rengeteg volt a kiváló aszúszem

A cég idén a kedvező évjáratnak köszönhetően több mint 50 ezer kilogramm aszúszemet vásárolt fel. Összesen pedig 5,7 millió kilogramm szőlőt vett át szeptember 16-tól több mint 1000 kistermelőtől, akik jellemzően magánszemélyek, és őstermelők voltak - írja az Agrárszektor oldal.

A tokaji szőlőfelvásárlás a gazdák szemével

Egyes Tokaj-hegyaljai szőlősgazdák szerint ugyanakkor hiába volt idén jó évjárat és jelentős aszútermés, a magáncégeknél már októberben leállt az aszúfelvásárlás. Ráadásul az állami társaság sem minden hegyaljai kistermelőnek adott lehetőséget a szőlőtermés és az aszúszemek eladására. Az ügy nemrég téma volt a parlamentben is, ahol egyes képviselők azt vetették fel, hogy a Grand Tokaj Zrt. idén kevesebb tokaji termelőtől vett át szőlőt, és nem biztosította számukra a tisztességes felvásárlási feltételeket.

A Grand Tokaj Zrt. ugyanakkor úgy reagált a kritikákra az Agrárszektor portálnak, hogy a szüret és a felvásárlás végig probléma nélkül zajlott. A vállalat szerint egyáltalán nem volt szó átvételi gondokról, és az idei szüretet is korrekt partneri viszony jellemezte.

Ellenőrzik a tokaji ültetvények minőségét

Az állam és a Grand Tokaj Zrt. tisztán szőlészeti alapon egy ellenőri rendszert vezetett be, és évente 3-5 alkalommal szemlézte 1200 kistermelő ültetvényeit. Idén is célzottan választották ki azt a több mint ezer termelőt, akik megfelelnek a minőségi követelményeknek – – mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a parlamentben.

Késett szerződések, kevesebb termelőnek?

Több tokaji szőlőtermelő viszont azt állítja, hogy a Grand Tokaj Zrt. az idén – szemben az előző évekkel – a szüret előtt nem kötött felvásárlási szerződéseket a gazdálkodókkal. Míg 2016-ban 1270 termelővel létesítettek megállapodásokat, addig most csak körülbelül 1000 termelő kapott értesítést szeptember közepén arról, hogy az állami cég megveszi a szőlőjüket.

Ezért idén a szerződéskötések a gazdálkodók szerint elhúzódtak, 270 termelőnek pedig az állami cég semmilyen indoklást nem adott az ajánlattétel elmaradására.

A Grand Tokaj Zrt. objektív és dokumentált minőségbiztosítási rendszer alapján az idén több mint 1000 kistermelővel kötött szerződést – cáfolta ezeket a vádakat a vállalat az Agrárszektor szerint. Azokkal kötöttek megállapodásokat, akik szőlőjüket egész évben jól művelték. A társaság a kiváló minőségre törekedett. Aki ennek megfelelő alapanyagot szállított, az idén is megtalálta számítását Tokaj-Hegyalján a cég szerint. A borvidéken az aszúszemeket a piaci helyzet szerint 8-10 nagyobb borászat vásárolja fel, amelyek között minden évben a Grand Tokaj Zrt., illetve a jogelőd Tokaj Kereskedőház is vevőként szerepelt – közölte a vállalat.

Az árakat is kevesellték

Néhány tokaji termelő elégedetlen volt a szőlőárakkal is. Szerintük a Grand Tokaj sok esetben nyomott árakon vásárolta fel a szőlőt. A cég a szőlőket döntően két kategóriába, az oltalom alatt álló földrajzi jelzésű (OFJ) és az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott (OEM) csoportba sorolta. Azonban a termelői vélemények szerint nem volt egyértelmű, mi alapján döntötte el, kinek a szőlője melyik kategóriába tartozik. A zempléni OFJ kategóriájú szőlőkért kilogrammonként 80 forintot, a tokaji OEM-be tartozókért 100-150 forintot ígértek. A 23 mustfokot elérő szőlőkért kilónként 250 forintot adtak, de ez utóbbi kategóriába – állítják helyi termelők – csak nagyon kevés gazdálkodó került be.

A Grand Tokaj Zrt. szerint viszont nem igaz, hogy nyomott árakon vásároltak.

A szüret előtt meghirdetett árakon vették át a szőlőt, több kategóriában objektív és dokumentált ültetvényellenőrzés mellett. Az árakat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával is egyeztették. Egy kilogramm felvásárolt szőlő átlagára – aszúszemek nélkül – 146 forint volt. Ezzel az állami borászat áltat kifizetett átlagár meghaladta az elmúlt tíz év átlagárait. Az összes felvásárolt termés bruttó értéke pedig megközelítette az egy milliárd forintot, vagyis ekkora bevételt realizálhattak a borászattal szerződött tokaj-hegyaljai kistermelők – közölte a vállalat.