Válaszolt a Nébih: mit tegyünk, ha toxinos a kukoricatermés?

Az idei év egyik vezető kihívása, hogy a nagymértékű aszálykárból még megmaradt magyar kukoricatermés jelentős részének túl magas a toxintartalma. A gazdálkodók nem tudják a kukoricájukat értékesíteni, a felvásárlók nem veszik át a nehézkesen megtermelt árut. Az így eladhatatlanná váló kukorica még tovább csökkentheti az amúgy is gyengébb hozamokat. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt válaszolt a kapcsolódó kérdésekre.

A Növényvédőszer.hu oldal készített cikket a témáról, ezt az anyagok szemléztük. Kérdeztek a hatályos aflatoxin határértékekről, arról, hogy mit tehetnek a gazdák a már így megtermett toxinos kukoricával, rendelkezésre állnak -e olyan módszerek, amellyel a megtermett toxinos kukorica mennyiséget meg lehetne menteni?

Növényvédőszer.hu (nsz.): Mi lehet a kiváltó oka, illetve milyen körülmények vezethettek az aflatoxin idei fertőzöttségéhez?

NÉBIH: A korábbi évek tapasztalatai alapján, az idei nyári száraz időjárás miatt valóban reális a kukorica mikotoxin szennyezettségének kockázata.

nsz.: Melyek a most érvényben lévő határértékek a kukorica aflatoxin szintjére, különböző felhasználási területekre vonatkozóan?
 
NÉBIH:A takarmányok nemkívánatos anyagai és egyéb szennyezői vonatkozásában a Magyar Takarmánykódex kötelező előírásairól szóló 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet 2. számú melléklet I. fejezete tartalmazza a határértékeket. A mikotoxinra vonatkozó határértékeket az I. Fejezet 2. pontja foglalja magába.  A kukorica takarmányozási célú felhasználás esetén jogilag a takarmány alapanyagok közé tartozik.

nsz.:Milyenek az eddigi tapasztalatok, a már beérkezett, mért adatok alapján aflatoxinfertőzöttségre vonatkozóan?

NÉBIH: …A mikotoxin-szennyezettség szempontjából jelentős befolyásoló tényező a betakarítás ideje, valamint a tisztítás, a szárítás és a tárolás módja. A Nébih az éves monitoring terv soránkockázati alapon ellenőrzi a gabonákat is, így a takarmányok mikotoxin tartalmának vizsgálatára is kiterjednek a hatósági vizsgálatok. Hivatalunk a mikotoxin szennyezéssel kapcsolatos jogszabálysértéseket kivizsgálja és meghozza a szükséges intézkedéseket.
 
nsz.: Amennyiben a termelőnek határérték feletti, aflatoxinnal fertőzött kukoricája van, milyen célra értékesítheti, mire figyeljen a tárolásra, míg megoldást talál?

NÉBIH: A takarmány aflatoxin határértéknek nem megfelelő kukorica tételek értékesítése kukoricafeldolgozók részére jogilag lehetséges.
A szemes kukorica toxinszennyezettségének csökkentésére javasoljuk a többszöri, betároláskori és felhasználást megelőző magtisztítást (rostálás), amely során a sérült, fertőzött szemek eltávolításával mérsékelhető az aflatoxin-szennyezés.

nsz.:Mi az ajánlás egy olyan termelő számára, akinél a kukorica aflatoxin szintje meghaladja a határértéket?

NÉBIH: Takarmányokra vonatkozó határérték feletti kukorica takarmányozási célra nem használható fel. Megfelelő tárolási követelmények biztosításával kell garantálni, hogy az aflatoxin-szennyezés ne növekedjen a tételben.

nsz.: Rendelkezésre állnak -e olyan módszerek, amellyel a megtermett toxinos kukorica mennyiséget meg lehetne menteni?

NÉBIH: Az előző évek tapasztalatai szerint a kukorica aflatoxin szennyezésének szempontjából lényeges tényező a rovarkártevők elleni védekezés, a betakarítás időpontja és a tárolás módja.

A tapasztalatok alapján a minél korábbi betakarítás és a mesterséges szárítás hatékonyan megelőzi a tárolás során bekövetkező aflatoxin-szennyezés növekedését. Azonban az indokolatlanul késői betakarítás és a mesterséges szárítás elmaradása elősegítheti az aflatoxin-szennyezés növekedését az adott kukorica tételekben.

Ahogy fentebb már szó volt róla: a szemes kukorica toxinszennyezettségének csökkentésére ajánlott a többszöri, betároláskori és felhasználást megelőző magtisztítás (rostálás), ennek során a sérült, fertőzött szemek eltávolításával mérsékelhető az aflatoxin-szennyezés.

nsz.:Milyen megoldások állnak rendelkezésre a tejelő tehén biztonságos takarmányozásával kapcsolatban?

NÉBIH: A tej aflatoxin-szennyezettségének megelőzéséhez a legfontosabb eszköz, hogy a lehető legalacsonyabb szennyezettségű alapanyagokból összeállított takarmányokat használjanak fel. A takarmányok toxintartalmának ismeretében tudják a tehenek takarmányadagját úgy összeállítani, hogy a bevitt aflatoxin-szennyezés minimális legyen. Ha a fenti alapelvek betartása ellenére a tejben határérték felett lesz az aflatoxinmennyisége, abban az esetben a legelső szükséges intézkedés a szennyezett takarmányok azonnali lecserélése bevizsgált, biztonságos takarmányra.

A takarmányokban található mikotoxin-szennyezés csökkentésére használhatunk úgynevezett toxinkötőket is, több adalékanyag forgalmazó kínálatában szerepelnek ilyen készítmények.

Az aflatoxin-szennyezéssel kapcsolatos tájékoztató anyagok a Nébih honlapján elérhetőek: 

https://portal.nebih.gov.hu/-/az-aflatoxin-szennyezettseg-csokkentesenek-lehetosegei-az-elelmiszerlancban

https://portal.nebih.gov.hu/-/tejelo-tehen-takarmanyok-aflatoxin-szennyezettsegenek-csokkentesi-lehetosegei

https://portal.nebih.gov.hu/-/hogyan-csokkentheto-a-nikotoxin-szennyezes-kockazata-a-tej-es-tejtermekekben