Valóban nélkülözhetetlen információk hangzottak el a HATÉKONYSÁG 2025 Konferencia & Kiállításon

A Magro.hu és a Debreceni Egyetem szervezésében létrejött HATÉKONYSÁG 2025 Konferencia & Kiállítás gazdálkodással kapcsolatos előadásait kiemelkedő érdeklődés kisérte. A hallgatóság soraiban mind a kis- és közepes gazdaságok, mind a nagygazdálkodók, mezőgazdasági vállalatok képviselői jelen voltak, hiszen az itt elhangzottak nélkülözhetetlenek a jövőre nézve.

A nemzetközi és hazai agrárpiacok kilátásairól Bognár István, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág szenior üzletfejlesztési menedzsere, aki emellett aktív gazdálkodó, adott tájékoztatást. Előadása bevezetőjében ismertette az agrárpiacokat mozgató folyamatokat. Ezek közül kiemelte a közelmúltban lezajlott elnökválasztást az USA-ban, ami – szerinte - az amerikai és közvetve a globális agrárpolitikára is hatással lesz. De 2025-ben ugyanígy választások lesznek a komoly agrárpotenciállal rendelkező Németországban, Argentínában, Kanadában és Ausztráliában, aminek a kimenetele szintén rányomhatja a bélyegét a folyamatokra. A felsoroltak közül Németországnak az EU Közös Agrárpolitikájára is jelentős hatása van.

Elhangzott, hogy a német társadalom meghatározó része elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett, így a kormányzat feladata egy olyan agrárpolitika megvalósítása, amely egyszerre felel meg ennek, de a gazdák érdekeinek is. A klímaváltozás hatásait pedig a földünkön és saját gazdaságainkban is érezzük. A szakember külön kitért Ukrajnára is. Hangsúlyozta, hogy az ukrán mezőgazdaság kiváló adottságokkal rendelkezik, de a munkaerő lecsökkent, ezáltal az extenzív termelési színvonal visszaesett. Ennek következtében az ország gabonapiacon betöltött szerepe csökkent, így a magyar kereskedelemre kevesebb nyomás nehezedik.

Az előadó ezt követően kiemelte azt az öt fő tényezőt, amely meghatározza a globális gabonakereskedelmet. Ezek egyike Kína, a legnagyobb gabonaimportőr, csak búzából 150 millió tonnát használ fel éves szinten, a globális szójaimportból pedig közel 70%-ot képvisel. Ezzel meghatározza a keresletet, az állattartás helyzetét és a jólét növelését, amelyek a terménypiacok helyzetét is befolyásolják. Jelenleg bizonytalanság uralkodik abban a tekintetben, hogy a végfelhasználói kereslet hogyan fog alakulni az EU-ban, illetve Ázsiában. Az energiapiacról elhangzott, hogy az Európai Unió a legkitettebb az energiaárak változásának, a gáz árának a műtrágya és az inputanyagok árát befolyásoló ereje pedig mindenki előtt ismert. Magyarország mindebben halmozottan hátrányosan érintett.

Hallhattuk, hogy Ázsiában a jóléti mutatók emelkedésével növekszik a kereslet az állati fehérje iránt, így a takarmánykereslet is. Ezzel szemben az EU-ban ellentétes tendencia figyelhető meg: mind az állati fehérjék, mind a takarmányok iránti csökken a kereslet. Azt is megfigyelhetjük, hogy az állattenyésztés súlypontja Nyugat-Európából Kelet-Európa felé tolódik el. Fontos kérdés, hogy a vámpolitika miként fog alakulni. Ha az USA a védővámokat kiterjeszti, ennek hatása, a szakember szerint, a terményárakra lehet pozitív, de negatív hatással is.

Gabonapiaci árprognózis

A Bognár István által ismertetett prognózis szerint, a búza esetében globális túltermelésről beszélhetünk, így áremelkedés nem várható a piacon. Mint azt megfogalmazta, a minőségi búzatermelés lehet ebből a helyzetből a kitörési pont, erre ugyanis stabil a kereslet. A kukorica és az olajos növények, elsősorban a szója esetében folyamatosan növekvő kereslet jelentkezik az ipar oldaláról. A kukorica és olajos magvak esetében emelkedő árszínvonalat prognosztizált, amely folyamat már tavaly ősszel kirajzolódott.

Siralmas hazai teljesítmény

Az unió országainak mezőgazdasági adatait vizsgálva, azt hangsúlyozta, hogy a termelői költségek jelentősen megemelkedtek, amiben hazánk kiemelten érintett. 2020-hoz viszonyítva 2022-ig több mint 1,7-szeresére emelkedtek a felhasznált inputanyagárak, ami egyaránt tulajdonítható a gyenge devizának, az árfolyamváltozásának, a nem kedvező összetételű agrártermelésnek, a növénytermelés túlsúlyának, a kevés hozzáadott értéknek, illetve az energiakitettségnek. Ezzel szemben a szomszédos Ausztriában, ahol jóval egészségesebb a termelési struktúra és magas hozzáadott értékű termékekkel jelennek meg a piacon, ezek a kilengések csökkentek, a termelési értékszínvonal közel sem emelkedett ekkora mértékben.

Értékesítési árat tekintve ugyanazt mondhatjuk el: Magyarországon nagyon megemelkedtek a termelői árak, ugyanazon okokból, amiért a termelés is növekedett. A növénytermesztés kibocsátását adott időszakra az uniós átlaghoz viszonyítva óriási kilengések határozták meg. 2022 negyedik negyedévében a jövedelmezőség negatívba váltott, 2023 szinte teljes egészében arról szólt, hogy a termelési költségek nagyobbak voltak, mint az árbevételek.

Mindez azt jelenti, hogy a hazai mezőgazdaság, azon belül a növénytermesztés nem hatékony.

Az uniós átlagot nézve azt látjuk, hogy 2014-hez viszonyítva mind a mennyiség, mind a jövedelmezőség folyamatosan emelkedő tendenciát mutat, kevesebb inputfelhasználás mellett. Ehhez képest Magyarország stagnál mind a kibocsátott mennyiség, mind az érték tekintetében. Mindez azért van, mutatott rá az előadó, mert az ágazat nem hatékony. Mindezt adatokkal is alátámasztotta. Emlékeztetett arra, hogy az előző vidékfejlesztési program forrásai jelentős beruházási boomot hoztak az agráriumban; abban az időszakban 250 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás állt rendelkezésre. Ezzel szemben a most induló KAP második pilléréből a beruházási pályázatok dömpingje, 1500 milliárd forint áll rendelkezésre, de ez az azóta bekövetkezett változások miatt kevesebbet ér, mint korábbi. 2016-ban az épületek kivitelezéséhez kapcsolódó árdrágulás több mint 200%-os, a gépek tekintetében pedig 30%-os. Ez azt jelenti, hogy 2016-ban egy 1500 tonnás terménytárolót 50 millió forintból meg lehetett valósítani, jelenleg pedig 140-150 millió forintba fog kerülni. Vagyis, ha a költségek háromszorosára nőttek, a forrás pedig a duplájára emelkedett, akkor kijelenthető, hogy fajlagosan kevesebb összeg áll rendelkezésre.

Egyre nagyobb verseny várható a beruházásokért. Ezt igazolják vissza az Agrárminisztériumnak, illetve az Irányító Hatóságnak az adatai. Az eddig beadott pályázatok esetében átlagosan 3,5-szörös a túligénylés. Ebben a támogatási ciklusban a lehetőség adott ahhoz, hogy a gazdák beruházzanak, és ez a hatékonyságot növelje; ez pedig mindannyiunk érdeke - fejezte be előadását Bognár István.

Ezt követően a hatékonyság és pénzügyi eredményesség témakörében Zsarnóci Csabát, az OTP Bank agrárfőosztályának vezetőjét hallhattuk. Mit vár el a bank az ügyféltől, és mit az ügyfél a banktól a hatékonyság terén - tette fel a kérdést, majd meg is válaszolta azt. A bank azt várja el, hogy az adós tudja fizetni a hitelt, legyen olyan cash flow-ja, ami az adósságszolgálatot teljesíti, amit a szerződés szerint elvárnak tőle. Ezt rendszerint üzleti tervvel szükséges alátámasztani, aminek a hitelesége kiemelten fontos, de az ügyfél múltja és jelene is igen sokat számít.

Bármilyen probléma keletkezik a hitel futamideje alatt, a bank a tőkéje megóvása érdekében fedezetet vár el.

„Forgóeszközhitel esetében valamilyen rövid távú tételeket szeretnénk bevonni, beruházásnál pedig a beruházás tárgyát vagy valamilyen állóeszközt, ami hosszú távon szolgálja a gazdaságot.”

Az előadó kiemelte, hogy szóba jöhetnek egyéb speciális biztosítékok, óvadékok, mint például a kötelező kezesség, állami finanszírozású vagy államilag támogatott programok esetében. A cash flow kapcsán elmondta, hogy az a naturális hatékonyságból következik, vagyis, hogy mennyire hatékony pénzügyileg egy adott technológia vagy módszer, ahogy termel az adott gazda. A bank szereti ezeket a naturális mutatókat megvizsgálni, mint ahogy azt is, hogy az ügyfél a fejlesztések kapcsán konkrétan ezeknek a javítására koncentrál.

Jó struktúra, de némileg bonyolult

Az előadó visszautalt a Bognár István által elmondottakra, vagyis a jelenleg tervezett beruházások és a KAP kapcsolatára.

„Azt gondolom, hogy az Irányító Hatóság és a minisztérium előremutató módon azt a két dolgot igyekszik alátámasztani, amit mi bankok keresünk: az egyik a hitel fedezettsége, a másik a cash flow. Ha egy ügyfél kamattámogatást kap, akkor az adósságszolgálata a jövőre nézve jóval alacsonyabb lesz, hiszen az Államkincstártól ezeket a kamatokat, amelyeket felénk megfizet, visszakapja. Ha kezességi díjtámogatást is igénybe vesz, akkor a fedezeti oldal is erősödik. Azt gondolom, nagyon jó a struktúra, mégha néha nehéz is átültetni a gyakorlatba.” Adatokkal is érzékeltette, mit is ért jó struktúra alatt: 1milliárd forintos projekt esetében 100 milliót lehet kamatkiadásra fordítani, ami óriási segítség. Adott esetben ezzel a kamattámogatással, a hitel futamidejére vetítve, effektív sok tényezőtől függően, de elérhetjük azt a 2,5%-os kamatot, ami egykor az MHB-nál elérhető volt.

„Bonyolult, de érdemes kihasználni, hiszen 2027 után nem tudható, mivel kalkulálhatunk” - foglalta össze az elmondottakat előadása végén Zsarnóci Csaba.

Gazdaságátadás az ügyvéd szemével

Dr. Barkó Zsuzsanna Márta ügyvéd, gazdasági büntetőjogi szakjogász a gazdaságátadással kapcsolatos fő pontokat foglalta össze. Elöljáróban leszögezte, hogy a gazdaságátadásról, mint a törvény szerinti fogalomról beszél, amelyet az úgynevezett gazdaságátadási törvény és emellett számos jogszabály, illetve a január 15-e óta elérhető végrehajtási rendelet szabályoz. A gazdaságátadás ugyan egy természetes folyamat, de emellett egy jogilag szabályozott rendszer. A gazdaságátadás folyamatosan zajlik – szögezte le – hiszen a gazdaságok mindig is átkerültek az örökösökhöz, viszont most a jogszabály módosítása lehetőséget ad arra, hogy ez szabályozott keretek között történjen meg, viszont innentől kezdődően a folyamat csak egyetlen módon lehetséges.

Célszerű ügyvéd segítségét igénybe venni

Dr. Barkó Zsuzsanna Márta arra a kérdésre, hogy mindehhez szükség van-e ügyvéd közreműködésére, a következő választ adta:

„Mivel ez egy törvényileg szabályozott folyamat, így az határozza meg azt, hogy kik vesznek ebben részt. A törvény pedig rögzíti azt, hogy a szerződés ügyvédi ellenjegyzéshez kötött. Tehát a gazdák dönthetnek úgy, hogy nem ügyvéd által ellenjegyzett szerződést készítenek, és így adják át a gazdaságot. Közokiratba foglaltan egy közjegyző is megbízható a munkával. Mégis azt javaslom, hogy vegyék igénybe ügyvéd segítségét.”

Majd rögtön meg is indokolta a véleményét azzal, hogy számos jogszabály, rendelet, melléklet beható ismerete szükséges ehhez.

Kitért arra is, hogy a szerződés nem akkor lesz „kész”, amikor a gazdák aláírják, hanem amikor a mezőgazdasági igazgatási szerv azt jóváhagyja. Ha elutasítja, a gazdaságátadás nem valósul meg. Hangsúlyozta továbbá, hogy a gazdaság átadása nem jogi kérdés: a gazdáknak kell eldönteniük, hogy mi az a gazdaság, amit át akarnak adni, ki az átadó, ki az átvevő. Ebben az ügyvéd nem tud segíteni, de abban, hogy a jogszabályoknak megfelelően szerződésbe foglalja, ellenjegyezze és beadja a szerződést a mezőgazdasági igazgatási szervhez, tud.

Dr. Barkó Zsuzsanna Márta beszélt továbbá az előkészületekről, vagyis azokról a teendőkről, amelyek a gazdák feladatai. Eszerint meg kell nevezni a feleket, vagyis azt, hogy ki a gazdaságátadó és ki a gazdaságátvevő. A törvény pontosan meghatározza, hogy kik lehetnek ezek a személyek. Mindeddig egy életkori határt határoztak meg; ezen most finomított a jogszabály. Rögzítették, hogy az átadónak 5 éven belül kell elérnie a nyugdíjkorhatárt, felső határt nem állapítottak meg. Míg korábban tíz egybefüggő ledolgozott évet kellett felmutatni az őstermelőnek vagy egyéni vállalkozónak, most már a folyamatosság nem szükséges. Az átvevőnek legalább 10 évvel fiatalabbnak kell lennie, mint az átadónak és maximum 50 éves lehet. Az átvevőként egyetlen személy nevezhető meg. Ettől eltérni nem lehetséges, viszont a kijelölt személy lehet hozzátartozói viszonyban álló, de munkavállaló is; ebben az esetben is megvannak a kitételek.

Dönteni kell továbbá az átadás módjáról. Ez négyféleképpen történhet, közülük az ajándékozás az egyetlen ingyenes.

A többi esetben - adásvétel, életjáradék és tartási szerződés – a vevő valamilyen ellenszolgáltatással tartozik. Mindezek vegyesen is alkalmazhatóak, tehát a felek dönthetnek úgy, hogy a szerződés egyik része ajándékozási, míg a másik adásvételi, sőt, mind a négyet keverhetik. Az előadó álláspontja szerint, ezek közül az adásvétel lesz a legelterjedtebb forma. Lehetőség van együttműködési időtartam meghatározására is. Ilyenkor az átadó és átvevő együtt irányíthatják a gazdaságot, de a költségek is együttesen terhelik őket. Fontos feladat a gazdaság egészének felmérése, hiszen azt egészében lehet átadni. A jogszabály határozza meg, hogy mi tartozik a gazdaságba. Ez a gazdaság tulajdonában lévő, föld, tanya vagy az az ingatlan, amely a gazdaság működtetéséhez kapcsolódik, de részét képzik a hitelek, támogatások, szerződések is.

Ha adásvétel történik, akkor a forgalmi értékét is meg kell határozni.

A forgalmi értéket valószínűsíthetően leggyakrabban a bankok fogják meghatározni. Hitelek esetében, még a szerződéskötés folyamatában, egyeztetni kell az adott pénzintézménnyel egy folyamatos együttműködés keretében. Mint azt az előadó megosztotta a hallgatósággal, a mellékletek között szerepel egy háromoldalú nyilatkozat, amelyben a bank, az átadó és az átvevő nyilatkozik a hitelek átvételéről. Gyakran felmerülő kérdés, hogy mikor érdemes elkezdeni az átadást. „Azt gondolom, a támogatás megjelenésekor kell a szerződést elkészíteni; most lehetséges, de még nem érdemes” - zárta mondandóját az ügyvédnő.