A burgonya az emberi fogyasztás szempontjából a rizs és a búza után a harmadik legfontosabb élelmiszernövény a világon. Világtermelését azonban veszélyezteti a kései foltossága, az egyik legpusztítóbb burgonyabetegség, amely évente 3-10 milliárd euró terméskiesést és kezelési költséget okoz világszerte. Daniel Moñino-López, a WUR kutatója áttörést ért el a késői burgonyabetegség elleni küzdelemben.

Daniel Moñino-López a CRISPR/Cas génszerkesztő technológia segítségével tette ellenállóvá a burgonyanövényeket a Phytophthora infestans által okozott kései foltos betegséggel szemben. Moñino-López április 14-én védte meg doktori disszertációját a Wageningeni Egyetemen és Kutatóközpontban (WUR). Kutatását a Holland Kutatási Tanács (NWO) és a Holland Infrastrukturális és Környezetvédelmi Minisztérium finanszírozta.

A hagyományos nemesítéssel a burgonya vadon élő rokonaiból származó rezisztenciagének bevitele a termesztéshez és felhasználáshoz megfelelő minőségű új burgonyafajtákba évtizedekig tart, miközben a betegség gyorsan alkalmazkodik (Fotó: Pixabay)

Gyorsabb és pontosabb tenyésztés

Moñino-López a CRISPR/Cas génszerkesztési technológiát használta arra, hogy a kései foltosságra fogékony burgonyafajták nem funkcionális rezisztenciagénjeit olyan génváltozatokra módosítsa, amelyek a Phytophthora infestansnak ellenálló vadburgonyafajokban találhatók. Az ilyen szerkesztett növények lehetővé teszik a kései foltosság elleni védekezéshez szükséges növényvédő szerek drasztikus csökkentését.

A hagyományos nemesítéssel a burgonya vadon élő rokonaiból származó rezisztenciagének bevitele a termesztéshez és felhasználáshoz megfelelő minőségű új burgonyafajtákba évtizedekig tart, miközben a betegség gyorsan alkalmazkodik. A CRISPR/Cas technológia képes megváltoztatni az élelmiszeripart és a mezőgazdaságot azáltal, hogy gyorsabbá és pontosabbá teszi az új, jobb fajták nemesítését. Ezen túlmenően ez a technológia a tulajdonságok széles skálájára alkalmazható, beleértve az egyéb betegségekkel és kártevőkkel szembeni ellenállást, a tápanyagtartalmat és az ízt.

Bár a CRISPR/Cas bármilyen növénykultúrában alkalmazható, különösen érdekes a fáradságos, időigényes nemesítési folyamatokkal rendelkező növények (mint például a burgonya) esetében. A már biztonságosan használt növényekben honos gének szerkesztése gyors, precíz és biztonságos módja a népszerű fajták javításának és a környezeti lábnyomuk csökkentésének.

A CRISPR/Cas szabályozása Európában

Az európai „Farmtól a villáig” stratégiát követően, amelynek célja a fenntartható élelmiszerrendszerre való áttérés felgyorsítása. Azáltal, hogy 2030-ig 50%-kal csökkenti a kémiai növényvédő szerek használatát, az alternatív stratégiák létfontosságúak a mezőgazdaságban előforduló főbb növénybetegségek elleni védekezéshez. Doktori disszertációjában Moñino-López azt tanácsolja az Európai Bizottságnak, hogy a génszerkesztést termékalapon szabályozza, az új fajtára vonatkozó tudományos biológiai biztonsági bizonyítékok alapján, a folyamatalapú szabályozás helyett, amely eleve kétértelmű.

A génszerkesztett növények európai szabályozása jelenleg vita tárgyát képezi. Az Európai Bíróság 2018. júliusi döntését követően a génszerkesztett növényekre a szigorú géntechnológiával módosított szervezetekre (GMO) vonatkozó szabályozás vonatkozik. A GMO-szabályozás alól mentesülő véletlenszerű γ-sugárzással vagy kémiai mutagenezissel összehasonlítva azonban a célzott mutagenezishez használt precíz génszerkesztési technológia biztosítja, hogy a kívánt tulajdonságok pontosabban és a specifikus események kiválasztása miatt a véletlenszerű mutagenezishez hasonló járulékos károk nélkül kerüljenek be a genomba.

Az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi jogszabályok nem alkalmasak a célzott mutagenezisre, és hogy azokat a tudományos és technológiai fejlődéshez kell igazítani. A Bizottság 2023-ban új rendeletre tesz javaslatot, amelyet a tagállamok megvitatnak.

Nagy éhínség

A burgonya kései foltosságát a Phytophthora infestans nevű oomycéta okozza. Írországban és a kontinentális Európában a 19. század közepén több millió ember halálát okozta. Csak Írországban körülbelül egymillióan haltak éhen, és további egymillióan kényszerültek kivándorlásra. Ez a nagy éhínségként ismert esemény meghatározta Írország és a nyugati világ számos országának történelmét. Jelenleg a burgonyatermesztés a betegség többszöri kémiai ellenőrzésére támaszkodik, ami a burgonyatermesztéshez kapcsolódóan súlyos gazdasági és környezeti költségeket jelent.

(Forrás: futurefarming.com)

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás