Hirdetés
Változatos talajtakarással védhető a biológiai sokféleség, az élővilág és a hozam is
A biológiai sokféleség az élet elengedhetetlen alapja, minden élőlénynek megvan a helye az ökoszisztémában. Tiszta levegőt és vizet, jó minőségű termőtalajt, a növények beporzását, élelmet és egyéb hasznos nyersanyagokat biztosít, az egészség és az élelmiszerbiztonság alapkövét jelenti. A biológiai sokféleség csökkenése óriási probléma, hiszen az élet, a túlélés biztosítéka sérül általa. Az iparszerű mezőgazdaság nem csak okozója, de elszenvedője is a pusztulás folyamatának. Az ÖMKi az őszi vetések szezonjában a változatosság megőrzésére és a megfelelő talajtakarásra biztat.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) írta meg, hogy jövőnk és teli éléskamránk záloga a természettel nagyobb összhangban működő agrárium, mely életteret biztosít számos fajnak, amellett, hogy élelmiszerellátásunkat is biztosítja. Világviszonylatban négy fajt (búzát, kukoricát, rizst és szóját) termesztünk a megművelt területeink felén, ezt mutatják a nemzetközi adatok. A területek másik felén osztozik a „maradék” 152 élelmezési célból termesztett jelentősebb növényfaj. Ráadásul az iparszerű mezőgazdaság gyakran csak egyetlen faj egyetlen fajtáját vagy hibridjét termeszti, akár több ezer hektáron.
![](/public/agronews/an_article_inner/1294/6e1ae417f3da4f25b22dade21bef14e6_1.jpeg)
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) beszámolója alapján az említett, kevesebb mint 200 élelmiszertermelésre használt jelentősebb növényfajból pusztán 9 adja a globális növénytermesztés több mint 66 százalékát. Ezek a kultúrnövények, a genetikai változatosságuk elvesztésével párhuzamosan sérülékennyé válnak az éghajlatváltozás egyre szélsőségesebb és kiszámíthatatlanabb hatásaival szemben.
Hirdetés
Egyneműség ezernyi gonddal
A természetes növény- és állatvilághoz képest rendkívül szegényes „kultúr sivatagokkal” sajnos itthon is találkozhatunk. Az egyformasággal azonban csupán rövidtávú profit szempontok érvényesíthetőek. Ökológiai szempontból az egysíkú mezőgazdasági rendszerek rendkívül sérülékenyek. Pedig a diverzitás és a hatékonyság ma már nem ellensége egymásnak. Ha kicsivel hosszabb távon és a jövő generációt szem előtt tartva, fenntarthatóan gondolkodunk, akkor be kell látnunk, hogy a diverzitás az egyetlen biztosításunk arra az esetre, ha történik valami olyan, ami gyökeresen megváltoztatja termelési feltételeinket - mint például a hirtelen klímaváltozás.
Amennyiben van biológiai változatosság, akkor marad esély, hogy a környezeti anomáliák hatására kieső elemek helyére más kerüljön, és a termelési rendszer egészében véve jobban tud alkalmazkodni. Már csak ezért is érdemes megjegyezni, hogy a világon több mint 6000 élelmiszerként termesztett növényfajt ismerünk.
A sokszínűség és a talaj élővilága
A megfelelő talaj életünk egyik nélkülözhetetlen alapja, táplálékaink forrása. Egy maréknyi termőföldben több milliárdnyi mikroorganizmus lakik. Egy közelmúltban megjelent átfogó tanulmány szerint a talajban él a világ gombáinak 90%-a, a növények 85%-a és a baktériumok több mint 50%-a, ami a termőföldet a világ legfajgazdagabb élőhelyévé teszi. Magyarországon a vízerózió mintegy 3 millió hektár, a szélerózió 1,8 millió hektár termőföldet érint és veszélyeztet. Miattuk évente körülbelül 50 millió m3 talajt veszítünk el. Nem csoda hát, hogy felértékelődnek azok a művelési módszerek, amelyek a talajt és annak védelmét, megújulásának természetes módjait állítják a középpontba.
Virágos talajtakarók és tudományos kutatások
A biogazdálkodás, vagy más néven ökológiai gazdálkodás a sokszínűségre alapoz. Hazánkban is érezhető a fordulat, amely a kémiai növényvédő szerektől és műtrágyáktól függő mezőgazdaság irányából egyre inkább az agroökológiai módszereket alkalmazó, fenntartható művelés felé mutat. A biogazdálkodásba bevont területek mérete 2027-re várhatóan eléri a 10%-os területarányt, miközben egyre nagyobb figyelmet kapnak az ökológiai gazdálkodást segítő tudományos kutatások is.
A fajgazdag, honos fajokból álló növénytakaró azonban nemcsak az erózióvédelemben hasznos, hiszen kedvelt élőhelye azoknak a hasznos szervezeteknek, amelyek egyes kártevőktől óvják meg a szőlőt.
Az ültetvényekben megy a LIFE VineAdapt program
Az ÖMKi a hazai szőlőültetvényekben alkalmazott sorköztakarás biodiverzitásra és ökoszisztéma szolgáltatásokra gyakorolt hatásait vizsgálja az úgynevezett LIFE VineAdapt projekt keretében. A klímaváltozás a szőlőművelést is érinti: egyre gyakrabban fordulnak elő és hosszabbá válnak az aszályos, fokozott hőstresszel járó időszakok, amelyeket hirtelen lehulló, nagy mennyiségű csapadék követ, súlyosbítva az eróziós károkat. A klímaváltozás hatásai egyes kártevők elszaporodását, újak elterjedését is magukkal hozzák. A LIFE VineAdapt program ezen is szeretne változtatni.
A négy országban (Ausztria, Franciaország, Németország, Magyarország), 46 szőlészetben, összesen 50 hektáron zajló kutatásban a szakemberek arra számítanak, hogy az agroökológiai megközelítéssel megnövelhetik a szőlő ültetvények természeti szélsőségekkel szembeni ellenálló képességét és ezáltal a klímaváltozás hatásaival szemben is ellenállóbbá tehetik e művelési rendszereket, növelve a biodiverzitást és a szőlőművelési folyamatok hatékonyságát.
Ezért hasznos a talajnak a biodiverzitás
A kutatók legfőbb célja, hogy honos fajokkal gazdagítsák az ültetvények aljnövényzetét, ezáltal pedig minél több úgynevezett ökoszisztéma szolgáltatást hozzanak vissza a termesztésbe, mint például a természetközeli élőhelyek kialakulása, a kártevők természetes ellenségeinek megtelepedése, a talajélet fokozása, a megfelelő humuszképződés, az erózió elleni védelem, a vízvisszatartás vagy éppen az ültetvények légköri szénmegkötő képességének növekedésével az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentése.
Nem is feltétlen az a fontos, hogy egy adott takarónövény-keverék a legnagyobb aszályban is zöld maradjon, hanem az, hogy a száraz időszakok után sikeresen meg tudjon újulni.
A megfelelő magkeverék fontossága
Hasznos tapasztalat volt az is, hogy a korábbi kutatásaink alapján kifejlesztett, jelenleg is forgalomban levő, hat növényfajt tartalmazó Élő Sorköz keverékben található fajok közül a legszárazabb helyszíneken a szarvaskerep és a vadmurok teljesített legjobban 2022-ben. Ezt a két fajt mindenképp számításba kell venni egy új, kifejezetten aszálytűrő keverék megalkotásakor. A sokfajos kísérleti keverékünk korai eredményei alapján pedig úgy tűnik, hogy a terjőke kígyószisz, az évelő len, a réti nyúlszapuka és a mezei katángkóró is megfelelő megtelepedést mutat a szőlőültetvényekben, ígéretesek az új keverék összeállításához - mondta Dr. Miglécz Tamás, a kutatás botanikai vizsgálatait végző projektvezető kutató.
Az ÖMKi kutatóinak tapasztalatai alapján az Élő Sorköz magkeverékkel bevetett sorközökben, a spontán gyomflórával összevetve nagyobb számban vannak jelen ragadozó ízeltlábúak, mint például a pókok. Továbbájóval nagyobb arányban látogatják a sorközöket a vadméhek és más hasznos beporzók. Növényegészségügyi kockázatra utaló jelenséget, mint például növénykórokozók, kártevők okozta tünetek gyakoribbá vagy súlyosabbá válását, pedig nem észleltek a kutatók. A szakemberek abban bíznak, hogy a vizsgálatok, kísérletek és fejlesztések által a bevont szőlőterületek az éghajlatváltozáshoz jobban adaptált ültetvényekké válnak. Az eredmények pedig széles körben beépülnek a hazai és nemzetközi gyakorlatba - írták.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják
2024.07.01.Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.
Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma
2024.07.01.A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatSolis 50 RX kabinos 12fokozat
Goldoni S 80 plus fülkés traktor
12 000 000 HUF
+ áfaHirdetés
Hirdetés