Változóban a helyzet - több magyar is igent mondana a rovarevésre

A rovarokat sütve, főzve, pirítva, szárítva, főételként fogyasztják a világ több mint száz országában, fenntarthatóságuk révén pedig várhatóan az európai étrendben is új dimenziót nyitnak. Ugyan sokan még mindig undorodnak a fogyasztásuktól, a magyarok 27 százaléka már nyitott volna arra, hogy megkóstolja a rovarélelmiszereket. A változás élén a fiatalabb generációk állnak, akik nyitottabbak az új ízek iránt és a fenntarthatóság szempontjait is tudatosabban szemlélik, mint az idősebb embertársaik.

A témáról Farkas Alexandra írt tartalmas és hasznos cikket az Agrárszektor portálon, ezt az anyagot szemléztük. Magas energia- és fehérjetartalmuk, valamint jó esszenciális aminosav- és zsírsavprofiljuk miatt 130 országban 3 071 népcsoport, azaz legalább 2 milliárd ember fogyaszt rendszeresen rovarokat, a korábbi felmérések szerint azonban sok magyar a rovarfehérjék fogyasztása ellen van. Kóstolni már bőven volna lehetőség, a közönséges lisztbogár lárvája, a keleti vándorsáska, a házi tücsök és az alombogár lárvája ugyanis élelmiszerként és élelmiszer-összetevőként is kereskedelmi forgalomba hozható az Európai Unióban, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnál pedig jelenleg is folyik néhány további rovar kockázatértékelési és engedélyeztetési eljárása. Az ilyen rovarfehérjéket tartalmazó élelmiszereket 2023 óta a magyar üzletekben külön polcon kell elhelyezni, az összetevőket pedig a csomagoláson jól látható helyen kell feltüntetni - írta a szerző.

Fenntartható, egészséges és költséghatékony megoldás

Az, hogy az Európai Unióban egyre többet foglalkoznak velük, az nem csupán a növekvő népességgel és az ezzel párhuzamosan növekvő fehérjeigénnyel hozható összefüggésbe, hanem a rovarok egyszerű, költséghatékony és fenntartható tenyésztési technológiájával is. Tenyésztésük a hagyományos állattartáshoz viszonyítva kevésbé függ a termőföldtől, kevesebb üvegházhatású gázt termel, sőt, lényegesen kevesebb helyet és vizet igényel.

Az egységnyi tápértékre vetített vízlábnyom például a Water szakfolyóiratban közölt adatok alapján szarvasmarha esetében 112 liter, a sertésnél 57 liter, a baromfinál 34 liter, a közönséges lisztbogár esetében viszont csak 23 liter. Továbbá, míg a baromfi testtömegének 55 százaléka, a sertésnek 50 százaléka, a marhának pedig 40 százaléka fogyasztható, addig egy tücsök esetében ez az arány 80 százalék.

Farkas Alexandra cikke szerint ebből következően a rovarok élelmezésbe való bevonása a fokozódó környezeti problémákat és a túlnépesedésből eredő élelmezési kihívásokat egyszerre segíthet orvosolni. Más kérdés, hogy egyeseknél bizonyos rovarfajok már pusztán a külső érintkezés vagy az egy légtérben való tartózkodás miatt kiválthatnak asztmás tüneteket, légszomjat vagy bőrirritációt, sőt, a fogyasztáskor okozhatnak problémát az allergiás reakciók és az esetleges mikrobiológiai szennyeződések is.

Rendkívül megosztó a rovarevés gondolata, a piac mégis nő

Az elmúlt években több olyan felmérés is készült, amiben az európai polgárok rendkívül megosztó hozzáállása látszik. Egy 2017-es olaszországi felmérés szerint például a válaszadók 54 százaléka ellenezte a rovarfogyasztás engedélyezését, 24 százalékukat közömbösen érintette, 16 százalékuk egyetértett vele, 6 százalékuk pedig nem tudta megítélni azt. A válaszokból ugyanakkor az is kitűnik, hogy a megkérdezett olasz fiatalok sokkal nyitottabbak voltak a téma iránt, a kor előrehaladtával ugyanis egyre magasabb volt az elutasítási arány. Az engedélyezés támogatói között legnagyobb arányban, 23 százalékban a 18-24 éves korosztály jelent meg, az elutasítók aránya ugyanakkor a 35-44 éveseknél 48 százalék, a 45-54 éveseknél 50 százalék, az 55-64 évesek körében pedig 69 százalék volt - írta a cikk.

Egy 2015-ben végzett holland és egy 2018-as kanadai felmérés eredményei alapján sem érzékelhető túl nagy nyitottság a rovarfogyasztás felé. A kanadai válaszadók közül mindössze 3,8 százalék tekintett a hús lehetséges alternatívájaként a rovarokra, 65 százalékuk viszont egyáltalán nem értett egyet ezzel a megközelítéssel. A hús rovarokkal való helyettesítéséről hasonlóan gondolkodtak a hollandok is: az 1249 válaszadó 52 százaléka ugyanis határozottan elutasította ezt a lehetőséget, míg 3 százalékuk határozottan, 6 százalékuk valószínűleg, 12 százalékuk pedig talán kipróbálná a cserét az elkövetkező 5 évben.

A magyarok 27 százaléka megkóstolná a rovarokat tartalmazó ételeket

A magyar lakosság hozzáállásáról 2016-ban és 2021-ben két reprezentatív felmérés is készült. Az Appetite szaklapban közölt eredmények szerint a megkérdezett fogyasztók több mint 70 százaléka nem hajlandó megkóstolni a rovarokat, és ez az érték annak ellenére sem változott jelentősen, hogy a két felmérés között jelentős médiavisszhangot kapott a rovarfogyasztás témaköre.

Míg 2016-ban a magyar lakosság 4,47 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy szeretne-e rovarokból készült ételt enni, 2021-re ez az arány 4,91 százalékra emelkedett. Talánnal azonban lényegesen többen válaszoltak: 2016-ban a résztvevők 25,34 százaléka, 2021-ben pedig 22,52 százalékuk nyilatkozott így. A legerősebb elutasítás a 60 év feletti magyar nők között jelentkezett, ahol a válaszadók 90 százaléka válaszolt nemmel.

A kutatásból az is kiderült, hogy a férfiak a kérdés kapcsán jóval nyitottabbak a nőknél, különösen a 18-39 éves korosztályban. A tanulmány szerint ennek hátterében az állhat, hogy a férfiak kevésbé idegenkednek az új ízektől, jobban érdeklődnek az innovációk iránt és kalandvágyóbbak is - írta.

A felmérés alapján a magyarok kóstolási hajlandóságát 49 százalékban a kíváncsiság hajtja, de a válaszadók 24 és 23 százaléka szerint fontos szempont a magas fehérjetartalom és a fenntarthatóság is. A helyi és nemzeti élelmiszereket preferáló fogyasztók ugyanakkor nagyobb arányban utasítják el a rovarok fogyasztását. Esetükben az ellenszenv talán akkor csökkenne, ha a rovarok feldolgozott formában, lisztként vagy kiegészítő fehérjeként jelennének meg a pékárukban, kekszekben vagy száraztésztákban - közölte a szerző.

A fiatalok nyitottabbak a rovarevés iránt

E témában született újabb felmérés 2023. októbere és 2024. januárja között Bánáti Diána és Lendvai Edina, a Szegedi Tudományegyetem két szakértője jóvoltából. A közel 500 szegedi egyetemista és friss diplomás részvételével zajló online kérdőíves vizsgálatokból az derült ki, hogy a válaszadók 85,45 százaléka még soha nem kóstolt rovartartalmú élelmiszert, 28,6 százalékuk azonban kóstolna ilyet, 38,1 százalékuk viszont még vacillál. A nemek tekintetében a férfiak, életkor alapján pedig ismét a fiatalabbak nyitottabbak a rovarfogyasztásra.

Az eredmények bemutatása kapcsán megbizonyosodhattunk arról, hogy a megkérdezett fogyasztók igen kevés ismerettel rendelkeznek az ehető rovarokról, viszont több információ birtokában nyitottak lennének kipróbálásuk iránt is. A kérdőív kitöltői alapvetően az elutasítással, illetve a távoli tájakra történő asszociációval gondoltak a rovarevésre, egyúttal a fehérjeforrás, a fenntarthatóság is megjelentek a képzettársításnál – fogalmaztak a kutatók az Élelmiszervizsgálati Közleményekben megjelent tanulmányukban.