Van hatásos védekezés a poloskák ellen biológiai megoldásokkal is

A melegedő klíma kedvez a poloskák szaporodásának, amik válogatás nélkül károsítják a legtöbb kerti növényt, zöldséget és gyümölcsöt. Mivel a más kontinensről származó rovarok kedvező körülmények közé kerültek, természetes ellenségek nélkül, gyorsan terjedhetnek, és inváziót okozhatnak, amíg a természetes ellenségeik utol nem érik őket. Viszont addig is lehet védekezni ellenük, anyagunkban a hatásos biológiai megoldásokról lesz szó.

Az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) Kelet-Ázsiából származik. A kontinensek között minden bizonnyal kereskedelmi szállítmányokkal utazott, mára pedig Észak-Amerikában és Európában is elterjedt, és nagy károkat okoz. Magyarországi előfordulása 2013 óta dokumentált - írta az ÖMKi - Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet cikke. A kifejlett poloska 12-17 mm nagy, kültakarója márványos, szürkésbarna-vöröses foltokkal, szabálytalanul elhelyezkedő fekete pontokkal.

Imágó formában telel, gyakran lakásokban, ablakrésekbe bújva, április végétől látható a kertekben, majd július közepétől fokozatosan és jelentős mértékben kezd pusztulni. Bár néha egészen november közepéig is képes túlélni az előző évben kifejlődött imágó. Május közepétől kezd párosodni, de a tömeges tojásrakás júniustól történik. Nyáron a lárvák kártételével kell számolni. Az új imágók augusztus végére, szeptember elejére fejlődnek ki, ám szélsőséges esetben ez akár novemberig is elhúzódhat. A későn lerakott tojásokból (augusztustól) kikelő lárvák jellemzően már nem tudtak imágóvá fejlődni, ennek köszönhetően áttelelni sem.

Peterakás, táplálkozás

A tojásaikat mindig csomókban rakják a levelek fonákján, jellemzően 30-40 pete van egy csomóban. Kedvező körülmények megléte esetén 35-40 nap alatt alakulnak ki az imágók a petékből. A fiatal lárvák repülni még nem képesek, ezáltal nagy távolságokat megtenni sem tudnak. Szúró-szívó szájszervvel rendelkeznek, ezért nem csak a termés megszúrásával okoznak kárt, hanem a növények között a betegségeket is, így például a vírusokat is terjesztik. Szélsőségesen polifágok, azaz a legtöbb kerti növényen megélnek.

Legjelentősebb természetes ellenségük Kínában a szamurájdarázs, a parazitoid faj a poloskák petéibe rakja a saját petéjét. Az abban kifejlődő darázslárva belülről falja fel a poloska petéjét, illetve az ebben fejlődő lárváját - erről itt írtunk korábban. A szamurájdarázs jelenlétét nemrég Ausztriában, Dél-Tirol térségében azonosították. Valószínűleg a poloskával együtt, ám megkésve érkezett meg Európába, és az idén már Magyarország térségében is azonosították.

A korábban érkezett zöld rokon

A zöld vándorpoloska (Nezara viridula) az ázsiai márványospoloskánál egy évtizeddel korábban, azaz a kétezres évek elején jelent meg hazánkban. A kifejlett rovarok mintegy 1-1,5 centiméter nagyságúak, testük világoszöld, pajzs formájú, a tor felső részén 3 világos ponttal (ebben különböznek a bogyómászó poloskától). Barna színváltozatuk is létezik. Gyorsan másznak és jól repülnek. Késő ősszel is aktívak, csak a fagy beköszöntével dermednek meg. Az áprilistól előbújó áttelelt nőstény imágók párosodás után a termesztett és gyomnövények felső leveleinek fonákjára rakják a márványos poloskáéhoz nagyon hasonló tojásaikat. Egy-egy csomóba akár 30-130 darabot is elhelyezhetnek. A kikelő fiatal lárvák nem tudnak repülni, viszont mozognak, és csoportokban találhatók meg a növényeken. Hazai megfigyelések alapján egy év során akár 2-3 nemzedékük is kifejlődhet.

Mindkét faj tömegesen települ be a kertekbe és az ültetvényekbe

Felszaporodásuk esetén az érő termést, a gyümölcsöt károsítják. A szúrás helyén a szájszervükből kibocsátott enzimek hatására a növény szövete jelentősen károsodik. Apró, csillag alakú foltok jelennek meg rajta, elhal, felhasználhatatlanná és eladhatatlanná válik. Amennyiben a poloska veszélyben érzi magát, rendkívül büdös illatanyagot választ ki, egyes gyümölcsöket (pl. málna) így is károsít. A szívásnyomokon és bűzös váladékon túl az ürüléküket is hátrahagyják a károsított növényi részeken. Amennyiben kéz érintését észlelik, levetik magukat a földre. A fiatal lárvák röpképtelenek, a kifejlett egyedek azonban rendkívül jól repülnek, nagy távolságokat képesek megtenni (egyes mérések szerint egy nap akár 100 kilométert is).

A poloskák elleni biovédekezés

A lakásokba, ablakrepedésekbe behúzódó, telelni készülő, vagy telelő imágókat porszívóval, sepréssel gyűjtsük össze, majd semmisítsük meg őket. A természetes piretrin hatóanyagú bioicid háztartási rovarölőszert csak az épületekben, a címkének megfelelően lehet használni ellenük. A biocid nem növényvédőszer, tehát ilyen terméket haszonnövényen nem szabad használni. Még akkor sem, ha termék hatóanyaga alapján megfelelőnek tűnik - írja az ÖMKi. A növényvédőszerek esetén a címke tartalmazza azt a leírást, hogy milyen dózisban, milyen kultúrában és mennyi élelmezés-egészségügyi várakozási idővel alkalmazható. A biocidek esetén nincs várakozási idő. A terméket nem arra fejlesztették, hogy élelmiszernövényen használják, így a hordozó és segédanyagokat, a kész terméket élelmiszerbiztonsági szempontból nem vizsgálták.

Begyűjtés

Tavasszal és nyáron megjelenésüktől kezdve szisztematikusan kell gyűjteni a poloskákat, még akkor is, ha ez 2020-ban elavult módszernek tűnik. Ez különösen a kiskertekben lehet nagyon hatékony módszer. Egy mosószeres vízzel félig töltött edény legyen a végzetük (a mosószer miatt megváltozik a víz felületi feszültsége, így a rovar nem tud kimászni az oldatból). Szedjük le a petéket, és a csomóban található fiatal lárvákat és semmisítsük meg őket. Amennyiben csak kidobjuk a kukába, vagy a komposztra, minden bizonnyal kikelnek és újabb tápnövényt fognak találni. Ahol lehet, érdemes rovarhálót használni, az 1mm x 3 mm-es lyukak már nem engedik be a poloskákat.

Csapdázzunk!

Egyes megfigyelések alapján vannak olyan növények, amelyeket a poloskák különösen kedvelnek, ilyen például a tejes érésben lévő gabona, a zöldbab, a lóbab vagy a körömvirág. A csalogató növényként a kertbe ültetett növényekről azonban rendszeresen össze kell gyűjteni az odavonzott rovarokat. A sárga ragacsos lap sajnos a poloskákat nem vonzza.

Növényvédő szerek

Azokon a területeken, ahol a kártevő nem honos, hanem inváziós fajként okoz jelentős károkat, nagy erővel folynak a kutatások a poloskák elleni védekezés kifejlesztésére. Mivel a kártevők kora tavasztól a szezon végéig jelen vannak az szántóföldeken és az ültetvényekben, és szelektív kémiai növényvédőszerek nem érhetők el ellenük a piacon, a nem szelektív rovarölőszerek bevetése az egyébként jól felépített integrált növényvédelmi rendszerek felborulását okozta Így például az almaültetvényekben virágzás után a poloskák ellen használt nem szelektív rovarölőszerek használata következtében a pajzstetvek és a vértetű felszaporodását tapasztalták. Több kísérletben vizsgálták a káliszappan, az azadirachtin, a piretrin, és az ásványi anyagok (például alumínium szilikát, kaolin) használatát. Keresték az élőhelyen azokat a ragadozókat és parazita életmódot folytató rovarokat, amelyek a poloskák tojásait, lárváit, imágóit ritkítják. Amerikai kutatások alapján megfigyelték, hogy a polifág ragadozók, a fátyolkák, a katicabogarak, a fülbemászók és a ragadozó pókok gyérítik a különböző fejlődési állapotú poloskákat.

Ökológiai gazdálkodók engedélyezett technológiaként hajtatott és szabadföldi paradicsomban és paprikában piretrin hatóanyagú Pyregardot használhatnak. A FruitVeB által kérelmezett szükséghelyzeti engedély alapján a poloskák ellen ez legfeljebb 2 alkalommal lehetséges. Másfajta, a növényvédőszer-felhasználásra vonatkozó szabályok szerint nevesített növényvédőszer-károsító-kultúra hármasban engedélyezett technológiai megoldás ökológiai termelők részére sajnos nincsen.

Az ÖMKi anyaga több megoldási lehetőséget írt le:

A Pyregard más kultúrákban is használható. Más kártevők ellen ugyan, de szükséghelyzeti engedélye van több, úgynevezett kiskultúrában is. Ugyanakkor, ha adott időszakban poloskák vagy lárváik vannak a területen, a növényvédelmi kezelés nyilvánvalóan azokra is hatással lesz. Az engedélyokiratot a NÉBIH honlapjáról, vagy ide kattintva lehet elérni. Az engedélyokirat tartalmazza az adagolásra, munka- és élelmiszerbiztonsági várakozási időre vonatkozó előírásokat is.

Kiskertekben használják az azadirachtin hatóanyagú neem-olaj alapú terméket, a Neem Azal-t is. Az azadirachtin a rovarok fejlődésére van hatással. A kártevők táplálkozását és vedlésüket gátolja, valamint csökkenti a termékenységüket. Poloskák ellen jelenleg nincs engedélye, de már zajlanak az engedélyezéshez kapcsolódó kísérletek. Engedélyokirata szerint hajtatott termelésben paradicsomban tripszek és levéltetvek ellen használható. Amennyiben ezen kártevők ellen védekezni kell, a felhasználás jogosultsága indokolható.

Szappannal a poloskák ellen

A káliszappan, mint növényápolószer, így például a Biosol-Káliszappan – kiskertben a felhasználásra kész pumpás változatú kiszerelés – is alkalmazható. Megfelelő arra, hogy elsősorban a lágy testű rovarokat, köztük a levéltetveket és a levelek felületén lévő petéket és fiatal lárvákat ritkítsa. A káliszappan hatásmechanizmusa nem teljesen leírt: a káliszappan bekerülve a rovarok tracheáiba, légcsöveibe, ott a sejtfalakat károsítja, vagy megoldja a rovar kültakaróján a fedő viaszréteget. Így okozza a rovar kiszáradását, vagy blokkolja a tracheák kinyitását, és ez vezet a rovar pusztulásához. Hasonló hatásúak az olajat tartalmazó termékek, például a paraffinolaj tartalmú Vektafid A/E, illetve a narancsolaj tartalmú PrevB-2 és a Wetcit. Ezek szintén főleg a peték és az igen fiatal lárvák ellen eredményesek. A káliszappan- és az olaj tartalmú készítmények, ha hatnak, csak ritkítják, gyérítik a petéket, lárvákat.

A kaolin alapú termékek

Hatásuk összetett: egyrészt legtöbbször abban az időszakban használják ezeket, amikor a növényt már védeni kell a hőtől és a napégéstől, és a növény felületére kijuttatott kaolinréteg mellékhatásként riasztja, táplálkozásában zavarja a poloskát. Magyarországon kaolin hatóanyagú növényvédőszert (Surround WP) a körtelevélbolhák ellen lehet használni tavasszal, a virágrügyduzzadást követő időszakban, négy alkalommal. Poloskák ellen ennek a terméknek itthon még nincs engedélye. Vannak más, kaolin alapú termésnövelő anyagként engedélyezett termékek, ezeket kisebb dózisban elsősorban napégés ellen forgalmazzák. Zárt termesztőberendezések, üvegházak, fóliák esetén a bejáratokat a poloskák ellen is vektorhálóval kell védeni. Kisebb számú növénynél a terméseket egyedileg, úgynevezett termésvédő hálóval is meg lehet óvni.