Van megoldás, ha már nem fenntartható a vegyszerezés

Hirdetés

A Föld népességének növekedésével a mezőgazdasági termelés egyre intenzívebbé válik. A növekvő igényeket kiszolgáló növénytermesztés átalakult a gazdasági nyomás hatására, a vetésforgó lecsökkent, sok helyen monokultúrás művelési mód alakult ki. Többek között ezek miatt is elszaporodtak a mezőgazdasági kártevő rovarok, felgyorsult a növénykórokozók elterjedése, továbbá gyakoribbá váltak a jelentős terméskiesést okozó járványok. A problémákra pedig az egyre növekvő arányú kémiai védekezés, a vegyszerezés volt a válasz. A természet viszont szintén reagált: megjelentek a kemikáliákra toleráns és rezisztens gyomnövények, kártevők és kórokozók. Egyes növénykórokozó gombák toxintermelése súlyos egészségügyi problémákat vet fel, mivel a termelt mérgek egy része az élelmiszerek feldolgozása során sem bomlik le, így bekerülhet az alapvető élelmiszerekbe, illetve a haszonállatok takarmányába is. A növekvő peszticid-felhasználásnak azonban további káros mellékhatásai is ismertek. A talajba kerülve elszegényítik annak mikroflóráját, elpusztítva az életközösség azon tagjait is, amelyek a haszonnövények fejlődése szempontjából fontosak - írta az Agrárágazat.

A vegyszerezés helyett a talajbaktériumok jelenthetik a megoldást a fenntartható gazdálkodásban

A fenntartható megoldás még tartósabb is

Éppen ezért nem teszi lehetővé a fenntartható mezőgazdasági termelés a vegyszerek felhasználásának fokozását. Így a környezetvédelmi, a gazdasági és a toxikológiai szempontokból is cél a peszticidek használatának csökkentése és más, alternatív, környezetbarát, ám hatásos megoldások keresése. A mezőgazdaságban a legnagyobb károkat a rovarok mellett a növénykórokozó gombák okozzák. A növényi betegségek több mint 60 százaléka a gombák fertőzésére vezethető vissza. Manapság a gombás betegségek elleni védekezés legelterjedtebb módja a kémiai növényvédelem. A növényvédő szerek többsége egy ponton ható, azaz a kórokozó életfolyamatainak egy adott funkcióját képes gátolni. Emiatt a szelekciós nyomás gyorsan rezisztens patogén-törzseket választ ki, melyekkel szemben a továbbiakban a kemikáliák alkalmazása hatástalan marad (pl. a strobilurin-származékok). Ezért a peszticidek alkalmazása mellett egyre fontosabb a biológiai védekezés, mely nem terheli a környezetet, valamint hatása sokkal tartósabb, mivel nem egy ponton hat. Ide tartozik többek között a kórokozókkal szemben ellenálló növények nemesítése, a természetes ellenségekkel történő védekezés, továbbá az antagonista és hiperparazita (parazitán élősködő) szervezetek felhasználása. Utóbbiak a természetben előforduló tápanyagverseny, mikroszervezetek által termelt gátló anyagok, antibiotikumok, sejtfalbontó enzimek kiválasztása révén képesek gátló hatásukat kifejteni. A biológiai védekezés jelentős részét képezi az antagonista hatású talajlakó baktériumok keresése és alkalmazása.

Több feladatot láthat el egyszerre

2012-ben nemzetközi felmérést végeztek, melynek alapján felállítottak egy rangsort a növénypatogén gombák gazdasági fontossága között. A lista alapján világszerte jelentős problémát okoznak a Fusarium-fajok, melyek toxintermelésük miatt központi témát jelentenek a növénytermesztésben. Ezek a patogén gombafajok a talajból vagy a talajba forgatott növényi hulladékból „támadnak”, a termőföldbe kerülve onnan gyakorlatilag kiirthatatlanok, monokultúrában és ültetvényeken gyorsan felszaporodik az állományuk. Antibiotikus és antifungális hatású anyagokat számos talajlakó baktériumtörzs termel (pl.: Bacillus, Pseudomonas, Streptomyces), amelyek alkalmasak gombák gátlására és elpusztítására is. Több talajlakó baktériumfaj által termelt enzim képes feloldani a baktériumok, a penészgombák és az élesztőgombák sejtfalát. Ezen kívül más gátlási módok is ismertek, bizonyos baktériumok képesek gátolni a növénypatogén gombák szaporodását (spóraképzését).

A fungisztatikus hatású talajoltó készítmények fajösszetételét úgy alakítják ki, hogy a talajt kolonizáló baktériumok a növénypatogén kórokozók (és kártevők) széles spektrumával szemben hatékonyan óvják a haszonnövényeket. Kombinált talajoltási technológia alkalmazása esetén pedig növénynövekedés-serkentő fajokkal együtt is kijuttathatóak, és ezáltal nem csak a peszticidek, hanem a műtrágyák használata is csökkenthető, tovább erősítve ezzel a fenntartható mezőgazdasági termelés irányelvét.

Témák a cikkben

talajbaktérium talajélet

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Újra videón szerepel egy bükki medve

2024.11.23.

Az elmúlt években megbarátkoztak a medvék a Bükkel és Nógráddal.

A körforgásos gazdaság lehet a kiút a fenntarthatatlan gazdálkodásból Áder János szerint is

2024.11.23.

A lineáris gazdaság működtetése fenntarthatatlan, kiutat az elhasznált nyersanyagokat újrahasznosító körforgásos gazdaság jelenthet.

Az emberi kézéhez hasonló „finom” fogást tanulják a robotok

2024.11.22.

Arató robotok, tengeralattjáró-vadászok és távoli bolygókon közlekedő autonóm roverek… A cél az, hogy ezek általánosan alkalmazhatóbbá és önállóbbá váljanak a jövőben – a német Fraunhofer Institute for Material and Beam Technology IWS drezdai kutatói azon dolgoznak, hogy az eszközök „érezni” tudjanak.

Mérgező, de elbűvölő: a dérbabér rejtett oldala

2024.11.22.

A dérbabér, vagy más néven Prunus laurocerasus, népszerű dísznövény kertészek és növénykedvelők körében. Gyönyörű, örökzöld levelei és illatos virágai teszik igazán vonzóvá, nem csoda, hogy sokan keresnek információkat gondozásáról, igényeiről és esetleges veszélyeiről. Összegyűjtöttük a hat leggyakoribb kérdést a dérbabérral kapcsolatban, hogy segítsünk minden érdeklődőnek.

Partner

Digitális megoldások gazdálkodóknak és kereskedőknek: fedezze fel a Magro.hu előnyeit!

2024.11.22.

A mezőgazdaság nem csupán egy ágazat – ez a jövőnk és megélhetésünk alapja. Napjainkban azonban olyan kihívásokkal nézünk szembe, mint az extrém időjárás, a kiszámíthatatlanul változó piacok és a csökkenő értékesítési lehetőségek. Ilyen körülmények között a digitalizáció és az innovatív megoldások kulcsszerepet játszanak abban, hogy alkalmazkodjunk és még sikeresebbek legyünk.

Fémdarabokat tartalmazhat egy népszerű fehérjekészítmény – ne fogyassza el!

2024.11.22.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) figyelmeztetést adott ki a Whey Protein csokoládé ízű tejsavófehérje 30 grammos kiszerelésével kapcsolatban, mert fémdarabkák jelenléte lehetséges a termékben. A hatóság kéri, hogy a terméket senki ne fogyassza el, és haladéktalanul juttassa vissza a megvásárlás helyére.

További hírek