Vannak olyan növényeink, amelyek évről évre újra elvetik magukat
Érdekes, hogy vannak növények, amelyek évelők, de egynyáriként tartjuk őket, és vannak egynyáriak, amelyek évelőnek tűnhetnek azért, mert a magjukat elszórva újra vetik magukat, és következő évben ismét megjelennek. Ilyen többek között a kapor is: újra veti magát, és ahol kikel, ott általában meg is hagyjuk. Bizonyos növények pedig eredeti élőhelyükön évelőnek számítanak, de kerti növényként egynyáriak.
Az egynyáriság oka, hogy ha a géncentrumuk trópusi, ott évekig élnek, nálunk a tél azonban megöli őket. Így lesz egy eredetileg évelőből nálunk egynyári. Ez azért érdekes számunkra, mert ennek ismeretében akár átteleltethetünk paradicsomot vagy paprikát, esetleg muskátlikat is.
Vannak rövid és hosszú életűek
Élethosszukat tekintve a növények lehetnek efemerek, egynyáriak, kétnyáriak „átévelők”, évelők.
Hirdetés
Az efemer növények nagyon rövid életciklusúak, egy évben több nemzedékük is van, azaz a tavasztól őszig tartó időszakban kikel, magot nevel, elpusztul, majd a mag gyorsan újra kikel, növény lesz belőle, ami megint magot hoz, és ez a körforgás a vegetációs időszakban akár 4-6 alkalommal is megismétlődik.
Jó példa erre a gyomként számontartott tyúkhúr, ami kiváló salátanövény is pont életciklusa miatt, hiszen szinte mindig találunk zsenge növényeket e fajból.
Az egynyáriak, mint a nevük is mutatja, egy nyarat élnek, tavasszal kikelnek, fejlődnek nyáron virágoznak, termést hoznak, majd elpusztulnak. Ilyen a búza, kukorica és sok más gabona, amelyeket magérlelésük után esély sincs életben tartani. A kétnyári pedig az első évben leveleket nevel, és csak a második évben virágzik és hoz magot.
Botanikailag egynyáriak az átévelők is. De ez inkább kertészeti kategória, hiszen itt egynyáriakról van szó, amik azért „átévelők”, mert a magjukat elszórják, és azok a következő tavasszal kikelnek. Tehát ezek valójában egynyáriak, csak a magjaik fagytűrők, és képesek tavasszal kikelni a téli fagyhatást követően is. Az átévelők évelőnek tűnhetnek, mert mindig előkerülnek a kertben.
Az utolsó csoport pedig az évelőké. Ezek több éven keresztül élnek. Vagy úgy, hogy fagyállók is, és a helyükön maradva minden tavasszal újra kihajtanak, vagy úgy évelők, hogy segítséget nyújtunk nekik (mint a dézsás növényeknek: leándereknek, citrusoknak stb.), hogy télire fagymentes helyre visszük őket, és ott teleltetjük.
Vegyes társaság
A kultúrnövények körében az előbb említett életformák kicsit keverednek a gyakorlatban: egyes növények az eredeti élőhelyükön lehetnek évelők, de kultúrnövényként tartva sokszor egynyáriak. Miért is van ez? Mert a tél elpusztítja a nem télálló növényeket, tehát az eredeti élőhelyén (ahol nincs fagy) mondjuk évelő muskátliból, nálunk a tél egynyárit csinál. Innentől már csak elhatározás kérdése, hogy minek az átteleltetésével foglalkozunk, és mivel nem.
Mint az előbbi példák mutatják; a leándereket, a citromokat nem hagyjuk megfagyni, fagymentes helyre visszük őket télire. De a muskátlit, a paprikákat, paradicsomokat hagyjuk télen elpusztulni, és jövő évben újat veszünk vagy vetünk.
Érdemes kísérletezni
E szokáson lehet azonban változtatni, hiszen a díszpaprikák, a chili paprikák egy része is több évig élhet, ha bevisszük őket fagymentes, hűvös és lehetőleg világos helyre, úgy sok más paprika és paradicsomfajta is átteleltethető. (Ezeknél a paprikafajtáknál nem mindegy, mi az alapfaj. Ha az évelő, akkor évekig tudjuk tartani, de ha az alapfaj egynyári, például a Capsicum annuum, akkor ez nem fog összejönni).
Arra figyelni kell még, hogy paradicsomokból ne az óriásira növő lugasra futtatandó típust akarjuk majd átteleltetni, hanem a kisebb növésű, de folyton növő típusút, évelő paprikáknál ugyanez a helyzet. A másik lényeges dolog, hogy ahogy ősszel egyre hűvösebb az idő, kint e növények kártevők és kórokozók megjelenése miatt egyre inkább leromlanak. Amit teleltetni akarunk, azt érdemes már korábban becserepezni, és úgy tartani, hogy viszonylag jó állapotban induljon neki a télnek.
Az „újravetősök”…
A kertben így tavasszal érdemes figyelni, milyen kultúrnövények kelnek ki, amelyek tavaly elszórták a magjukat, és ha esetleg nem jó helyen jelennek meg, még átültethetjük őket, így ingyen jutottunk palántához.
Sok egynyári virág is újra veti magát, például a gyógynövényként is alkalmazható körömvirág. Sokan a nyár slágeréhez szükséges kaport is így tartják, ahol megjelenik, meghagyják, és akkor lesz belőle, amennyi kell.
Koktélparadicsomok is megjelenhetnek így „véletlenül” ott, ahogy tavaly voltak, azért érdemes megismerni, hogy kultúrnövényeink hogyan néznek ki magoncként, hogy ne jussanak a gyomok sorsára. De az óriás laboda vagy spenótfa, a nálunk még kevéssé ismert perilla is képes erre a trükkre. Sőt az egyébként igen melegkedvelő földicseresznyének is vannak olyan változatai, amelyek magjai túlélik a telet, és tavasszal újra felbukkannak.
(Forrás: magyarmezogazdasag.hu)
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatAMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés