Várhatóan hamarabb lekerülhet a másodvetés

Hirdetés

Újabb könnyítésekről döntött a zöldítés szabályozásával kapcsolatban az Európai Bizottság. Mindezt azért, hogy az európai gazdák a mezőgazdaságot sújtó aszály után is előteremthessék az állatoknak szükséges takarmányt. A szárazság következményei elsősorban az észak-nyugati tagállamokat érintik, de van néhány előírás, amin a magyarok is szívesen változtatnának. A másodvetés tisztán is vethető, és hamarabb lekerülhet, mint az eredetileg meghatározott időtartam. Az Agrárszektor írt cikket a témában, ezt az anyagot szemléztük.

A Bizottság a következő változtatásokat érvényesítette a zöldítés terén:

A takarmányellátást szolgáló másodvetés tisztán is elvethető, nem kötelező magkeverék használata.
A két hónapos területen tartási kötelezettséget le lehet rövidíteni annak érdekében, hogy az árpa- vagy a búza vetése idejében megtörténhessen.
Az árpa- vagy a búzavetéseket is lehet másodvetésként, illetve legeltetésre használni.
A parlagterületek legeltetése és kaszálása nem csak a balti államokban, Lengyelországban, Dániában, Finnországban és Svédországban megengedett, hanem Franciaországra is kiterjesztették.
Az enyhítések visszamenőlegesen is érvényesek, vagyis a már elvetett zöldtrágyanövényekre is vonatkoznak.

Több országban várhatóan hamarabb lekerülhet a másodvetés az aszály miatt, de Magyarországon minden marad, ahogy a szabályban eredetileg volt - képünkön a zöldítés egyik fontos növénye, a csillagfürt

A brüsszeli döntés az egyes tagállamokra nem kötelező érvényű, csupán egy lehetőség, amivel élni lehet. Magyarországon a zöldtrágyanövényeknek 60 napon át kell a területen maradniuk, mielőtt betárcsázásra kerülnek. Utánuk már leginkább csak tavasszal vethető főnövény. A kivételes szabály viszont most lehetőséget ad egy búzavetésre is a zöldítést célzó állományt követően. Magyarországon eddig ilyen jellegű igény nem fogalmazódott meg, így a gazdálkodóknak teljes mértékben be kell tartaniuk a hatályos 10/2015. (III.13.) FM rendeletben foglalt zöldítési előírásokat. Az Agrárminisztérium viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai aszályhelyzet miatt egyes tagállamokban alkalmazott zöldítési előírás-könnyítések hazánkban nem érvényesek. Az EU továbbá október közepétől engedélyezte a területalapú támogatás 70 százalékának és a vidékfejlesztési pénzek 85 százalékának előlegként való kifizetését is. A javaslatok formális megszavazása még hátra van, de szabálymódosítás már nem várható - írta az Agrárszektor.

Zöldítés 2018: mit befolyásol és mit nem a tiltás?

Az uniós szabályozás változása miatt alakítani kellett a zöldítésre vonatkozó 10/2015. (III. 13.) FM rendeleten is. Ezek a módosítások 2018. január 1-én léptek hatályba. Az új szabályrendszer nem azt jelenti, hogy azokat a fajokat, amiket eddig nitrogénmegkötő növényként vagy ökológiai jelentőségű másodvetés keverékében elfogadtak (pl. szója, borsó), a továbbiakban ne lehetne ökológiai jelentőségű területként elszámolni. Ezen fajok továbbra is a zöldítés szerves részét képezik, ám ökológiai jelentőségű területként történő elfogadásuk 2018-tól egy további feltételhez, a növényvédő szerek használatának tilalmához kötött. Korábbi anyagunkban írtunk már a zöldítésről. Eszerint a tiltás nem befolyásolja a SAPS és a termeléshez kötött fehérjenövény-támogatás feltételeit vagy összegét. A gazdálkodóknak a bejelentett szántóterületük legalább öt százalékának megfelelő nagyságú ökológiai jelentőségű területtel kell rendelkezniük. Amennyiben a gazdálkodó nem kívánja felvállalni a növényvédőszer-használat szigorításából fakadó termesztéstechnológiai változtatásokat, dönthet úgy, hogy valamely más típusú EFA területtel teljesíti a kötelezettségét.

Az ökológia jelentőségű terület méretének meghatározásakor azt is figyelembe kell venni, hogy az egyes területtípusok esetében a súlyozási tényezőtől függően a végül elszámolható terület nagysága eltér a valós, fizikai méretétől. Ökológiai célú másodvetés esetében ez a szorzószám pl. 0,3, vagyis 1 ha ökológia célú másodvetés 0,3 ha EFA-területként számolható el. Az egyes területtípusokhoz tartozó átváltási és súlyozási tényezőket a 10/2015. FM rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza.

Témák a cikkben

másodvetés zöldítés

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

20 beltéri és kültéri növény, amelyik télen is virágzik

2024.11.21.

Ha van olyan időszak, amikor egy kis színre van szükségünk az életünkben, akkor azok a borongós, szürke téli napok. Szerencsére, bár sok növény inkább tavaszig elrejti virágait, vannak olyanok, amelyeket nem riaszt el a hideg.

Nyuszt vagy menyét? Segítünk, hogy megkülönböztesse őket!

2024.11.21.

A nyusztok, ezek az apró, fürge és rejtőzködő ragadozók, gyakran felkeltik az emberek érdeklődését. Legyen szó arról, hogy hol élnek, mit esznek, vagy hogyan különböztethetők meg más menyétféléktől, sok izgalmas kérdés merül fel velük kapcsolatban. Az alábbi cikk a nyuszttal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre válaszol.

Dámbikák élet-halál harca videóval

2024.11.21.

Látványos mentőakciót hajtottak végre a Lábodi Vadászerdészet hivatásos vadászai, amikor szétválasztottak két, agancsuknál összeakadt dámbikát.

Hogyan hat az őszi szárazság és a novemberi hideg az őszi vetésekre?

2024.11.21.

A hét elején jelentős csapadék érkezett az ország nagy részére, ami enyhítette a talaj kiszáradását, különösen az őszi vetések számára létfontosságú felső rétegekben. Az előttünk álló napokban északon havazás, délen változékonyabb idő várható, majd hétvégétől szárazabb, naposabb idő jön, amely éjszakai fagyokkal és nappali enyheséggel jár.

Magyarországon is sok vállalkozást érint az új globális minimumadó

2024.11.21.

A nagy méretű multinacionális cégcsoportok életére és adózására jelentősen hat a globális minimumadó szabályainak a bevezetése

December 2-ig nyújthatók be a kárenyhítő támogatási kérelmek

2024.11.21.

A gazdálkodók 2024. december 2-ig nyújthatják be kárenyhítő támogatási kérelmüket. A határidő azért módosult, mert 2024. november 30. munkaszüneti napra esik.

További hírek