Vas vármegyében is sok kihívással kell dolgozni: évet értékelt dr. Pusztavámi Márton

Politikai, piaci és klimatikus fenyegetettség kereszttüzében áll a magyar mezőgazdaság. Vas vármegyében a tudásra alapuló, teljesítményorientált termelés egyelőre még állja a sarat, de a vetésszerkezet átalakulása elkerülhetetlen. Dr. Pusztavámi Márton, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vasi elnöke értékelte a 2024-es esztendőt.

A szakember gondolatai a Mediaworks kiadványában, a TOP 100-ban jelentek meg, erről a Vaol számolt be. Dr. Pusztavámi Márton, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vas vármegyei elnöke elmondta: kihívásokkal teli esztendők állnak mögöttünk. Az eddigi előrejelzéseink beigazolódtak és az eredményeink azt tükrözik, hogy sikeresen fel is készültünk rájuk. Ami most jön, az viszont kezelhetetlennek tűnik. 

Kifejtette, hogy az Európai Unió mezőgazdaságának jövőjéről folytatott stratégiai párbeszéd zárójelentésében többek között olyan ajánlásokat fogalmaztak meg, amelyben ösztönzik a húsfogyasztás csökkentését, egyben segítik a gazdálkodókat az állattenyésztésről való leválásról. Felmerült az is, hogy a területalapú támogatásokat megszüntetik, az újakat pedig környezetvédelmi előírásokhoz kötik. Az Agrárminisztérium, a NAK és a MAGOSZ minden eszközt megragad, minden fórumon tiltakozik a tervezet megvalósítása ellen - fogalmazott. 

A kevés és a túl sok víz is okozott bajt

Az ukrán háború okozta piaci zavarok továbbra is alacsony felvásárlási árakat eredményeznek, és soha nem látott mértékben fenyeget a klímaváltozás – mutatott rá a helyzet összetettségére dr. Pusztavámi Márton. Aszály és özönvíz felváltva sújtotta a vármegyét: májusban például lesett 120, júniusban pedig 204 milliméter eső, mindent vízzel árasztva el, majd júliusban mindössze 15 , augusztusban pedig 18 milliméter esett Vas vármegyében. Hasonló jelenség ismétlődött ősszel: az extra csapadékos szeptembert (197 mm) száraz október és november követte. 

Az agrárkamara vasi elnöke szerint továbbra is a Vasban választott út, azaz a tudás és a teljesítmény alapú termelés tudja mindezt kompenzálni. A 2024-es évben újabb rekordok születtek a termésátlagokban, valamint a genetika és a vetőmagszaporítás területén is fantasztikus eredményeket értek el.

Sokkal ellenállóbbak vagyunk más vármegyékhez képest. Bebizonyosodott, hogy nincs más út, mint a termelési színvonal emelése, a támogatás nélkül is versenyképes termelés - mondta dr. Pusztavámi Márton. 

A szója szerepe és a vetésszerkezet változása

A szakember hozzátette: a Szója Asisstance és a BúzaDoki szolgáltatásokon keresztül olyan segítséget adnak ehhez a gazdáknak, amelyre a világon nincs példa. 

Elmondta, hogy nagyságrendileg változott meg a vasi vetésszerkezetet az elmúlt években. Tíz éve például 27 ezer hektárról takarították be a repcét, 2024-ben alulról súrolja a 16 ezret ez a szám. Jelentősen emelkedett ugyanakkor a szójatermesztők száma: a kezdeti 6-8 ezer hektár helyett ma már 16 ezer hektáron termesztik a növényt. Jelentősen nőtt a jól értékesíthető durumbúza vetésterülete is.

Európában egyedüli az a mértékű társfinanszírozás, amelyet a magyar kormány az uniós támogatások mellé nyúlt. Annak ellenére, hogy a gazdálkodók száma csökkent az elmúlt évtizedben, a pályázatokra sokszoros a túljelentkezés. Sokan akarnak fejleszteni. A magyar gazdák részéről megvan az agáriumba vetett bizalom – mondta dr. Pusztavámi Márton, a NAK vasi elnöke.