Vége a számolásnak, készül a 2024-es sasleltár

Az idei, sorrendben 21. Országos Sasszinkron a Magyarország területén telelő ragadozó madarak, köztük a sasok éves számlálása. A szakemberek mind a 17, az ország területén rendszeresen telelő nappali ragadozómadár faj egyedeit számba veszik, munkájukat pedig évről évre önkéntesek is segítik. A papíron és digitálisan egyaránt végzett számlálás kiemelt faja idén az év madarának választott kerecsensólyom.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzeti park igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel együttműködve idén januárban 21. alkalommal szervezte meg a hazánkban telelő sasok, sólymok és egyéb ragadozó madarak éves számlálását.

Az Országos Sasszinkron a Magyarország területén telelő ragadozó madarak, így a sasok és a sólymok, valamint egyéb fajok éves számlálását

Magyarországon a sasfajok szempontjából számos kiemelten fontos telelőhely található. Legnagyobb számban rétisasok telelnek itt, a nem vonuló hazai fészkelő madarakhoz télen északról érkező egyedek is csatlakoznak - írta az Euronews. A második leggyakoribb sasfaj a parlagi sas, illetve rajta kívül - bár ritkaságnak számít - minden évben előfordul néhány szirti- és fekete sas is.

Hirdetés

A vizsgálat részletei és menete

A papíron és digitálisan egyaránt végzett számlálás kiemelt faja idén az év madarának választott kerecsensólyom, melynek "felmérésére" és védelmére irányuló tevékenységek az Észak-Alföldön az Európai Unió és a Magyar Állam által támogatott LIFE SakerRoads projekt keretében zajlanak 2023 és 2028 között.

"2,5x2,5 kilométeres UTM-négyzeteket vizsgáltunk át. Ha bárhol az ember lepöttyinti, hogy mit lát, a mobilapplikáció azt a koordináták alapján rögzíti. Ezután még be lehet írni hozzá adatokat, hogy milyen faj, esetleg milyen korú és ivarú példány" - magyarázta Zelenák Attila, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa a Hortobágyi Nemzeti Park által működtetett, Jászberény mellett található Sasközpontban.

Alapvetően a sasokból is azért érdekes ilyenkor télen számolni, mert az öreg költőpárok általában a területükön vannak, őrzik a fészek környékét. Nagyon sokszor jó táplálkozóhelyeken sokan is összeverődhetnek. Ezeket a telelő állományokat szoktuk ilyenkor leszámolni - fogalmazott Zelenák Attila.

Az úgynevezett Sasszinkront az MME nemzeti parkokkal és más civil szervezetekkel együttműködve szervezik. A 2004-ben indult kezdeményezéshez az EU által támogatott PannonEagle LIFE projekt keretében 2018-ban a környező országok természetvédelmi szervezetei és szakemberei is csatlakoztak, így idén már hetedik alkalommal az egész Kárpát-medencében ellenőrzik a legjelentősebb sastelelőhelyeket.

A megfigyelési eredmények összesítése jelenleg zajlik, a sasleltár várhatóan februárban készül el.

Témák a cikkben

környezetvédelem sas

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Mini dzsungel a város közepén? Budapesten is terjednek a Miyawaki-erdők

2024.11.10.

A világon már rengeteg minierdőt telepítettek az őshonos erdők helyreállítása, élőhelyteremtés és a mikroklíma javítása érdekében. A Főkert Budapesten 2021 júniusában, a Tabánban hozta létre az ország első Miyawaki-koncepció szerinti erdőjét. Azóta létesült még a Boráros téren, az Andor utcában, a Zsigmond téren, Soroksáron, Budafokon, a Lenhossék utcában, a Nehru parton a Bálna szomszédságában, legutóbb pedig Rákosmentén.

A közepes gazdaságok előretörése: Új korszak a magyar agráriumban?

2024.11.10.

Jelentős eltolódás következett be az elmúlt tíz évben a hazai agrárgazdaság birtokszerkezetében: a legnagyobb arányban a 100 és 300 hektár, majd ezt követve az 500 és 1000 hektár közötti területtel rendelkező gazdaságok száma bővült. A legkisebb és a legnagyobb méretkategóriában pedig folyamatos a csökkenés, a középbirtokok erősödnek.

Korai emésztési kihívások borjaknál – a kezdő takarmány szerepe az elválasztás sikerében

2024.11.10.

Az elválasztáskor az éretlen gyomor-bélrendszer a fő oka a borjak kérődzésre való átállása során fellépő komplikációknak. Az újszülött borjak monogasztrikusan működnek, a nyelőcső a bendő megkerülésével a kolosztrumot, majd a tejet a bendő megkerülésével a hasnyálmirigybe irányítja.

Harc az afrikai sertéspestis ellen: drasztikus intézkedések a vaddisznó-populációban

2024.11.10.

Hazánk egyik legismertebb és legelterjedtebb vadfaja volt a vaddisznó, egészen az afrikai sertéspestis megjelenéséig. Rendkívüli alkalmazkodóképessége tette lehetővé országos jelenlétét, a vírus azonban teljesen átírta az addigi gyakorlatot, és a betegség megfékezése érdekében, diagnosztikai céllal jócskán le kellett apasztani a vaddisznó-populációt.

Szükség van-e még emberi munkaerőre a jövő mezőgazdaságában? A szelektív betakarítás dilemmája

2024.11.10.

A mezőgazdasági robotikában a legnagyobb munkaerő-megtakarítást a szelektív betakarítás automatizálásával lehet elérni. Ez jelenti azonban a legnagyobb technikai kihívást is.

A valóság és a sci-fi között: Mi áll az autonóm mezőgazdaság útjában?

2024.11.09.

Craig Rupp, a Sabanto vezérigazgatója és az autonóm gazdálkodás egyik úttörője osztotta meg nézőpontját az autonómia gyakorlati realitásairól a mezőgazdaságban a futurefarming.com olvasóival. Mint az elsők egyike, aki autonóm traktorokból álló flottát üzemeltetett, Rupp egyedülálló betekintést nyújt abba, hogy miért lehet egy szabványos autonóm traktor gyakran hatékonyabb, mint egy dedikált szántóföldi robot. Feltárja az autonóm gazdálkodás valóságát, és azt, hogy mit jelenthet ez a mai gazdák számára.

További hírek