A kormány meg kívánja hosszabbítani az élelmiszerár-stopot – erről először a Portfolio értesült. Forrásaik szerint a legutóbbi kormányülésen már tárgyalták is kérdést, az élelmiszerárak befagyasztása pedig nagy támogatottságot élvez kormányzati körökben. Az árstop jelenleg az év végéig van érvényben, ám a kormány a fogyasztók érdekeire hivatkozva húsvétig fenntartaná. A rendelet meg is jelent a Magyar Közlönyben.

Még jövő áprilisban is velünk lesz az élelmiszerárstop. Több forrásból is úgy tudni, hogy a jelenleg érvényben lévő árstopot nem szüntetnék meg, hanem legalább húsvétig fenntartanák.

Miközben a kereslet egyre fokozódik, a kínálat nem nő, a kereskedőknek ugyanis nem érdekük az elvárt (tavalyi) mennyiségnél többet adni (az elszenvedett veszteség miatt) (Fotó: Pixabay)

Büntetések, ellenőrzések

Források szerint mindemellett a kormányzat nagyobb büntetéseket és szigorúbb ellenőrzéseket is kilátásba fog helyezni, ugyanis nem tetszik a kabinetnek, hogy egyre drasztikusabb az élelmiszerhiány az árstopos termékek körében.

Pokol, ami van a boltokban, mert már most nagyon spájzolnak az emberek. De a tehén nem fog több tejet adni, mint amennyit eddig adott. A csirkének sem lesz négy melle – mondta az egyik forrás az árstop meghosszabbítása és a durvább ellenőrzések kapcsán.

Vagyis miközben a kereslet egyre fokozódik, a kínálat nem nő, a kereskedőknek ugyanis nem érdekük az elvárt (tavalyi) mennyiségnél többet adni (az elszenvedett veszteség miatt). Kérdés, hogy a beszállítók mit lépnek, vagyis az importőrök, mert bár most rosszabb áron tudják értékesíteni az árstopos termékeket, mint más országokban, most van alkalmuk a piacszerzésre. Már vannak olyan jelek, hogy bizonyos termékekben jobban betör az import.

Olcsóbb az import, mint a magyar

Az egyik forrás szerint emiatt egyre kevésbé fognak tudni magyar termékeket kínálni a kiskereskedelmi láncok, hiszen vannak, akik az importforrásból olcsóbban tudják beszerezni a termékeket. Így az árstop a teljes ellátási láncot veszélybe sodorhatja.

A kiskereskedelmi szektorra rálátó források állítása szerint a hosszabbítással egy dolog garantált: a vártnál magasabb inflációs pálya. Az árstopos termékeken keletkező egyre nagyobb veszteséget ugyanis szétterítik más termékekre.

Az egyik forrás szerint nem világos, hogy miért tartják fenn az árstopot, hiszen a boltok most is szétosztják a veszteséget más termékekre, és amikor majd elengedik az árbefagyasztást, akkor hatalmasat fog nőni az addig árstopos termékek ára is – miközben azoknak a termékeknek nem fogják csökkenteni az árát, amelyekre szétterítették az árbefagyasztás miatti veszteséget. Információink szerint az árstop fenntartásával a kormány célja, hogy kiűzzön egyes kiskereskedelmi multikat az országból (a Portfolio szerint ez már régi szándéka).

A kisboltosok a legnagyobb vesztesek

Eddig azonban úgy tűnik, hogy a kisboltosok a legnagyobb vesztesek. Ők ugyanis azok, amelyek nem bírják a beszerzési árak drasztikus emelkedését, az energiaválságot és az árstopot: az első félévben több mint 2000 kiskereskedelmi egység zárt be. A következő hónapok nagy kérdése az lesz, hogy a költségek emelkedése, a reálbérek csökkenése, a kiskereskedelmi forgalom visszaesése és az árstop esetleges fennmaradása miként hat majd a vállalatokra, illetve a fogyasztói árakra.

Miközben az árstop fenntartása mellett nehéz közgazdásági érveket találni, eltörlése esetén várható több előny:

minél előbb túllennénk az inflációs csúcson, és konszolidálódna az áremelkedési ütem,

csökkennének az áruhiányok, polchiányok,

nem árasztaná el az országot az olcsó import,

a kiskereskedelmi szektor fellélegezne, és nem kellene a veszteségkompenzáló áremelésekkel foglalkozni,

a kisebb boltokról lekerülne egy olyan teher, ami a működésüket veszélyezteti.

(Forrás: portfolio.hu)

Megosztás

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás