Hirdetés
Versenyt futnak a klímaváltozással a hazai kukoricatermesztés megmentéséért
A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont szakemberei folyamatosan nemesítik azokat az új gabonafajtákat, amelyek jobban ellen tudnak állni a növekvő forróságnak és szárazságnak. Amennyiben ugyanis maradnánk a mostani kínálatnál, akkor 5-10 év múlva vége lenne a hazai kukoricatermesztésnek.
Kísérleti parcellák tízezrein keresik a jövő ideális hibrid gabonafajtáit a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont szakemberei Martonvásáron és környékén. A cél olyan fajták nemesítése, amelyek ellenállnak a növekvő szárazságnak és hőségnek - írta az Euronews anyaga.
„Az egyre szélsőségesebb klimatikus viszonyok miatt várhatóan egyre több terméskiesés lesz majd. A kukorica esetében kimondottan nagy a kockázat. Ugyanakkor pedig ott van a kutatási tevékenység, amelynek a segítségével ezt próbáljuk ellensúlyozni. És a nagy kérdés az, hogy ezt a jövőbeli versenyfutást mi fogja, vagy ki fogja megnyerni: a klímaváltozás, vagy pedig az emberek a maguk bölcsességével és szaktudásával" - vázolta fel a helyzetképet Fodor Nándor, a kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének igazgatója. Szerinte akkor, ha kizárólag a jelenleg használt fajtáknál maradnánk, az rövid időn belül ellehetetlenítené a magyarországi kukoricatermesztést.
Hirdetés
„Akkor be kéne zárni a boltot, azt hiszem, mert olyan változásoknak vagyunk a tanúi, hogy a jelenkori kukoricahibridek 5-10 év múlva nem lesznek versenyképesek. Tehát ebből a folyamatból kihagyni a nemesítést, vagy még általánosabban fogalmazva az emberi szürkeállománynak a felhasználását, az balgaság lenne. Nem szabad" - magyarázta.
Szén-dioxidot adnak a kukorica köré, hogy nagyobbra nőjön
A kutatóközpont tevékenysége alapvetően kettéoszlik: az egyik ág az alapkutatás, mely során a genetikai, molekuláris szinttől kiindulva keresik azokat a génszakaszokat, amelyeknek köszönhetően a fajták jobban tűrik a környezeti stresszt. A másik ág pedig az alkalmazott kutatás, melyben szántóföldi nemesítési körülmények között elő is állítják azokat a fajtákat, amelyek várhatóan jobban tudnak majd alkalmazkodni a klímaváltozás okozta kihívásokhoz - írták.
Fontos, hogy a kutatóközpontban nem GMO-kukoricát vagy búzát csinálnak (azt Magyarországon tilos piacra dobni), hanem olyan folyamatokat valósítanak meg, amilyenek a természetben is megtörténhetnének, csak gyorsabban és hatékonyabban csinálják. Az egyik, Közép-Európában egyedülálló kísérletükben például a kutatók szén-dioxiddal dúsítják a levegőt néhány kukoricatábla körül.
A módszer arra épül, hogy a növények gyakorlatilag szén-dioxiddal táplálkoznak, így ha több van a gázból a környezetükben, akkor nagyobbra tudnak nőni. A kukoricák esetében a kísérlet eddig 10-15 százalékos méretnövekedést okozott. A tábla növényei a tavalyi, csapadékosabb évben négyméteresre nőttek meg, idén viszont jó, ha a két métert elérik - egy ideihez hasonló, nagyon aszályos időszakkal önmagában ez a módszer sem tud mit kezdeni.
Csúcstechnológiás kamrákból indulnak el a jövő gabonafajtái
A hasonló megoldások és más agrotechnikai módszerek együttes alkalmazásával viszont megvan az esély arra, hogy a klímaváltozás ellenére is megmaradjanak a jelenlegi szinten a hazai termésátlagok. Az ezért folyó küzdelem egyik kulcshelyszíne Közép-Európa legnagyobb fitotron, azaz növénynevelőkamra-telepe, ahol a Földön előforduló bármilyen klímát elő tudnak állítani a sarkvidékitől a sivatagi körülményekig - írták.
Egy világszinten is ritkaságszámba menő óriáskamrában (egy úgynevezett fenotipizáló rendszerben) pedig egyszerre 1800 növénnyel tudnak kísérletezni a kutatók, a környezeti feltételek folyamatos kontrollálásával. Ők állítják be, hogy milyen legyen a „napsugárzás", a hőmérséklet, a páratartalom, a csapadékmennyiség, és még egy sor körülmény, melyeket együttesen, vagy egyesével is tudnak irányítani, és változtatni, programozni is tudják a szintjüket különböző szimulációk elkészítéséhez. Hasonlóan összetett és nagy fenotipizáló rendszerből összesen 5 darab van a világon.
A kamrás kutatási módszer több okból is rendkívül hasznos. Egyrészt a szabadban szinte lehetetlen megtudni, hogy a növényeken megfigyelt hatást mekkora arányban okozták a különböző, egyszerre jelentkező tényezők, mint például a forróság és a szárazság. A kamrákban viszont ezek hatásait külön-külön is lehet mérni - írták.
A másik nagy előny az, hogy a kamrákban egész évben lehet növényeket termeszteni. Normális esetben a búzát ősszel elvetik, nyáron pedig learatják, ezért egy új búzafajta 7-10 évnyi munka után kerülhet ki a piacra. A technológiának köszönhetően viszont ez a folyamat jelentősen felgyorsítható, ami sokat segít abban, hogy időben reagálni tudjunk az éghajlatváltozás okozta kihívásokra.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Kétszer ad, aki gyorsan ad
El Niño-hatás, aszály, jégverés, hőségriadók. Júniusban aratott kalászosok, hektikus terménypiacok, hatóanyag-kivonások. AÖP-támogatott mikrobiológiai termékek, talajegészség józan ésszel is felmérhető felértékelődése. A szármaradványok irányított bontásával a talajok nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmának, valamint mikroelemeinek pótlása. Ismerős, ugye? Mi most egy másik nézőpontra hívjuk fel a figyelmét.
Fokozott tűzveszélyt jelent a szárítókban hagyott napraforgó, cirok
A betakarítás folyamatosságát a csapadékos időjárás megtöri. A szárítók üzemeltetői nehéz helyzetben vannak, mert nem tudják, mikor folytatódhat a betakarítás (talán már holnap), ezért gyakran a toronyban hagyják a terményt, nem ürítik le. Ez akkor is veszélyes, ha ügyelnek arra, hogy a felső nedves tömeg is megszáradjon.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatFurmint, hárslevelű minőségi borszőlő eladó Szerencsen
175 HUF
Solis 20 szervós kis traktor
Több mint 3.000 hirdetés 75 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés