Veszélyesen lecsökkentheti az éghajlatváltozás a zöldségkínálatot

Jócskán csökkenhet a világ zöldségkínálata 2050-re az éghajlatváltozás miatt. A kutatók szerint komoly intézkedésekre lenne szükség, amelyek a növények környezeti változásokkal szembeni ellenálló képesség növelésére törekednek. Ha nem lesz változás, akkor nem csak a közegészségügyre, de az élelmiszer-biztonságra és a lakosság egészségére is káros hatással lehet a zöldségkínálat csökkenése. A hüvelyesek és a zöldségek az egészséges, kiegyensúlyozott étrend létfontosságú összetevői. Az Agrárszektor cikke szerint azonban a szója globális átlaghozama 35 százalékkal, míg a lencse, illetve más hüvelyesek esetén 9 százalékos csökkenés következhet be, ha nem történnek érdemi változások a mezőgazdaságban. A tanulmány alapján megoldást jelenthet az új növényfajták nemesítése, illetve a meglévők fejlesztése. Ezen kívül a gépesítés és az öntözés is komoly változásra vár.

A növekvő hőmérséklet és a vízhiány miatt szűkülhet a kulcsfontosságú növények kínálata a világpiacon

Sürgős lépéseket kell tenni az éghajlatváltozás elleni küzdelemben egy tanulmány szerint is, mivel a globális zöldségkínálat több mint egyharmaddal csökkenhet 2050-re. Az egészséges táplálkozás pedig egyre több embert vonz, de számos termék fontos összetevője a szójabab és a lencse, amelyek terméshozama a fokozatosan emelkedő hőmérséklet és a vízhiány miatt az elkövetkező években jelentősen lecsökkenhet. Az öntözéssel kapcsolatban itt írtuk meg korábban, hogy több millióval többet hozhat hektáronként az öntözés fejlesztése Magyarországon. Az öntözés fejlesztéséről készített vadonatúj, 180 oldalas tanulmányt az Agrárgazdasági Kutató Intézet. A kutatók a növények vízigényét, a talajadottságokat és a vízkészleteket vették számba, majd számszerűsítették, hogy az elméletileg öntözésbe vonható területeken mennyibe kerülne a beruházás. A zöldségtermesztők nagyot nyerhetnek azzal, ha beruháznak az öntözés fejlesztésébe. A tanulmány készítői minden fontos kultúrában figyelembe vették, hogy mekkora területe öntözött jelenleg és mekkora lenne öntözésbe vonható. Ezek alapján az árukukoricából is 500 ezer hektáron lehetne megvalósítani a mesterséges vízutánpótlást. A szójatermő területeken azonban az öntözött rész mindössze 8,5 ezer hektárral bővíthető. A teljes szántóterületet nézve elméletben 1 millió hektárig lehetne emelni az öntözött területet, míg a zöldségféléknél bő 18 ezer hektárról, a gyümölcsösöknél pedig mintegy 57 ezer hektárról van szó.