Veszélyt jelent a poszméhek túlélésére a klímaváltozás

Hirdetés

Komoly veszélyt jelent a poszméhek túlélésére a klímaváltozás. Hatására jelentősen csökken a rovarok természetes élőhelyeinek kiterjedése Európában és Észak-Amerikában egyaránt.

Az állatok egy része, köztük a lepkék, a sarkvidékek felé vagy magasabban fekvő területekre húzódnak a felmelegedés hatásai elől. A poszméhek azonban nagy számban kezdtek eltűnni a délen fekvő élőhelyeikről, és a jelek szerint valamiért nem sikerül északabbra vonulniuk - adta hírül a BBC News.

A kutatók most 67 különböző poszméhfajra irányuló több mint 420 ezer megfigyelési adatot elemeztek az 1901 és 2010 közötti időszakból. Az 1901 és 1974 közötti periódust alapul véve a szakemberek arra jutottak, hogy a hőmérséklet-növekedéssel kísért elmúlt évtizedekben a méhek egy időben kezdtek pusztulni az európai és az észak-amerikai élőhelyeik déli területein.

Hirdetés

"Ezekre a fajokra komoly és azonnali kockázatot jelent az ember által okozott klímaváltozás" - mondta az Ottawai Egyetem munkatársaként dolgozó Jeremy Kerr, a tanulmány vezető szerzője. A szakemberek szerint évente nagyjából 300 kilométerrel, illetve 9 kilométerrel húzódnak vissza a poszméhek európai és észak-amerikai élőhelyeinek déli határvonalai.

A kutatók szerint komoly veszélyt jelent a klímaváltozás a poszméhekre

"A méhek élőhelyeinek déli pereme visszahúzódik, az északi határvonalat azonban nem képesek kijjebb tolni - vagyis az élőhelyük zsugorodik" - magyarázta Leif Richardson, a Vermonti Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője. A szakemberek szerint a méhek azért nem tudnak északabbra vonulni, mert mozgás közben nem képesek új populációt létrehozni.

Érdekli a téma?

Ha szeretne többet megtudni az éghajlatváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásáról, jöjjön el a Gazdag Gazda Konferenciasorozat valamely állomására szeptemberben! Részletes program és kedvezményes jelentkezés a http://www.magro.hu/konferencia/ oldalon.

A kutatók szerint a jelenségért egyértelműen a felmelegedés, és nem a rovarirtó szerek vagy a földterületek ember általi használata a felelős. A szakemberek szerint az egyik lehetséges megoldás az lehet, ha a méheket emberi segítséggel költöztetik hűvösebb területekre. Néhányan azonban úgy vélik, hogy nem ez a legjobb megoldás, ugyanis nem mindegyik poszméhfajra van ugyanolyan hatással a felmelegedés.

Forrás: MTI

Témák a cikkben

éghajlatváltozás Gazdag Gazda Konferenciasorozat méhészet

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Partner

Ezt ne hagyja ki! - Nagy meglepetés az Agrárszektor Konferencián

2024.10.04.

Előesttel bővül az idén a siófoki Agrárszektor Konferencia műsora, így már három napon keresztül, december 3-5. között találkozhatnak színvonalas szakmai programokkal a rendezvény résztvevői. A december 3-i előesten az agráriumot érintő meteorológiai előrejelzésekről, az agrárgazdaságra is hatással bíró várható gazdasági és belpolitikai eseményekről lesz szó, illetve mérlegre kerülnek a magyar élelmiszergazdaság Európai Unióban töltött elmúlt húsz évének tapasztalatai és a hazai agrárvállalkozások kitörési lehetőségei is.

Öntözőrendszerek: Melyik a legjobb választás?

2024.10.04.

Az öntözőrendszerek kulcsfontosságú szerepet játszanak a kertészet és általában a mezőgazdaság hatékonyságában, különösen a szárazabb éghajlatokon, így Magyarországon is. Az optimális vízellátás biztosítása a növények számára nemcsak a terméshozamot növeli, hanem a vízpazarlás minimalizálásában is segít.

Utánajártak, hány medve kóborolhat Magyarországon

2024.10.04.

Szinte lehetetlen kideríteni, pontosan hány európai barnamedve kószál éppen Észak-Magyarország erdőiben, de az egyes észleléseket végignézve képet kaphatunk az állatok hozzávetőleges számáról.

Partner

Vulcan Profi Smax – granulált elemi kén - Mindenkinek használni kellene?!

2024.10.04.

Az elmúlt években a kénhiány állandósult a növénytermesztésben. Sok és egyoldalú a kijuttatott nitrogén, miközben egyre magasabb fehérje- és olajtartalmú növényeket termesztünk. Granulált kén használatával több évre elegendő ként tudunk kijuttatni.

Bőgés után barcogástól hangosak az erdők – egy nap alatt akár 30-40 nősténnyel is elbír a bika

2024.10.04.

Az ősz és a hűvösebb idő beköszöntével megérkezett a gímszarvasok párzási időszaka, azaz a szarvasbőgés. A különös jelenség időjárástól és földrajzi viszonyoktól függően augusztus végétől akár novemberig is tarthat. A rendőrség és a vadásztársaságok fokozott óvatosságra kérik a közlekedőket, mivel a párzás időszakában a vadak mozgása még kevésbé kiszámítható, mint máskor.

Drámai visszaesés után hároméves mélyponton Magyarország ipari termelése: mi áll a háttérben?

2024.10.04.

Az augusztusi ipari termelési adatok alapján az ipari kibocsátás volumene jelentős visszaesést mutatott. Az ipar teljesítménye idén augusztusban 9,5%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, a munkanap-hatással korrigálva pedig a visszaesés 4,1% volt.

További hírek