A Valor I2B Központ által szervezett konferencia célja az volt, hogy elősegítse a Green Deal, az Európai Zöld Megállapodás célkitűzéseinek megvalósulását a talajegészség biológiai módszerekkel történő helyreállítása érdekében, továbbá a legújabb kutatási eredmények a gyakorlatba történő átültetésének ösztönzésével. A Budapest Marriott Hotelben szervezett program videófelvételéből nagyon sokat lehet megtudni a talajtani szempontok szerint végzett helyes gyakorlatokról.

A Horizontok: Talajbiológiai eredmények és lehetőségek a mezőgazdaságban elnevezésű nemzetközi tudományos konferencián készített videófelvételt az alábbi képre, vagy az egyes előadók nevére kattintva lehet megnézni. Hangsúlyozottan bemutatták a legújabb tudományos eredmények gyakorlati megvalósításának lehetőségeit. Ezért szerveztek a konferencia keretében egy kerekasztalbeszélgetést, ahol a résztvevők ismertették a hazai intézményrendszer szerepét ebben a folyamatban, hangsúlyozottan kitérve a validálás, az agrárpolitikai szabályozás, az új innovációk finanszírozási lehetőségeinek fontosságára. Az előadások a tudományos eredmények ismertetésén túl bemutatták a „Horizont Europe” program jelentőségét, s ahhoz a magyar kutatói, egyetemi és alkalmazott kutatói hálózatok kapcsolódási lehetőségeit.

A talajegészség fontosságát is kiemelten bemutatták a Horizontok: Talajbiológiai eredmények és lehetőségek a mezőgazdaságban nevű konferencián - Fotó: Magro.hu, CSZS, Dusnok

Ezek voltak az előadások

A konferencia bevezető előadását Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára tartotta, bemutatva a magyar agrárstratégiában a talajmelioráció fontosságát, a talajbiológia jelentőségét. Dr. Bíró Borbála professzorasszony, az MMT Talajbiológiai Szakosztály elnöke beszámolt a Horizon Europe „Egészséges Talaj és Élelmiszer” misszió céljairól és ehhez kapcsolódóan az alapkutatás eredményeinek gyakorlati hasznosíthatóságáról.

A talaj ökoszisztéma kulcsfontosságú tagjait, az arbuszkuláris mikorrhizagombákat mutatta be Dr. Posta Katalin, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) intézetigazgatója. Dr. Márialigeti Károly professzor feltette előadásában a kérdést: „Quo Vadis, Duna-Tisza közi homokhátság?”

A mikorrhizagombák jelentőségét a talajegészség megóvásában és a növényi stressztolerancia alakulásában az Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet tudományos munkatársa Dr. Takács Tünde is ismertette. Dr. Dobos Endre, a Miskolci Egyetem docense a talajdegradációs folyamatokról és a talaj javíthatóságának lehetőségeiről tartott előadást.

Kerekasztal

A délelőtti előadásokat kerekasztalbeszélgetés zárta. A talajbaktériumok használata a gyakorlatban, validálás, kutatás, ösztönzési rendszerek kerültek véleményütköztetésre, megvitatásra. A részvevők ismert szakemberek voltak: Dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium Agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára, Dr. Pénzes Éva, a Magyar Talajvédelmi Baktériumgyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége ügyvezetője, Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnökhelyettese, Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke.

A délutáni program

A délutáni előadások nemzetközi kitekintést nyújtottak. A fenntartható mezőgazdaság lehetőségeként megtárgyaltuk a szimbionta növények perspektíváit. Olyan neves nemzetközileg elismert szakembereket szólaltattak meg, mint Dr. Balog Adalbert biológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem prorektora, Dr. Vértes Ákos, a George Washington Egyetem professzora, és Dr. Baranyi Lajos biológus, biotechnológus, cégvezető. Záróelőadásában Gulyás Tibor innovációért felelős helyettes államtitkár bemutatta az innovációs lehetőségek támogatásának rendszerét, és értékelte a konferencián elhangzottakat. A konferencia programját ide kattintva lehet megnézni.

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás