Visszatérhet a konyhákba a disznózsír

Ahogy egyre több információt közöltek a telítetlen zsírsavak előnyös hatásairól, úgy romlott az állati zsírok megítélése. Elterjedt a köztudatban, hogy a telített zsírsavak fogyasztása rossz, a telítetleneké pedig jó hatású. Eszerint a sok telített zsírsavat tartalmazó állati zsírok a magas koleszterinszintért és több érrendszeri betegségért is felelősek. Ezek miatt is szorult a háttérbe a disznózsír fogyasztása.

A Magyar Mezőgazdaság írta meg, hogy a disznózsír mellőzésével egy időben lett nagyon divatos a pálma- és a kókuszolaj fogyasztása. A cikk megjegyzi, hogy annak ellenére, hogy ezek növényi zsiradékok, telített zsírsavakban ugyancsak nagyon gazdagok, jóval meghaladják a disznózsír értékeit.

A pálmaolaj szilárd halmazállapotú, ezért nevezik pálmazsírnak is. A margaringyártás alapanyaga: a pálmaolaj a hidrogénezés hatására szobahőmérsékleten szilárd disznózsírra emlékeztető állagúvá válik. Számos ipari célra is felhasználják, ilyen például a biodízelgyártás. A nyers pálmaolaj színe a narancssárgától a vörösbarna árnyalatig terjed. Európában viszont már finomított, azaz kifehérített, szagtalan, íztelen formában árusítják. Az eljárás során a legtöbb karotin, E-vitamin-tartalma és számos hasznos anyag is elveszik belőle. Viszont a telített zsírsavak nagy előnye, hogy melegítés közben nem oxidálódnak. Tehát nem, vagy csak nehezen ég meg, és akár többször is felhasználható sütésre. A cikk szerint ugyanez igaz a disznózsír esetében is. Ám a pálmaolaj használata ellen egyre több szervezet tiltakozik többek között azért, mert a termelés fokozása érdekében nagy kiterjedésű erdőket irtanak ki.

Ezért fontosak a zsírsavak

A többszörösen telítetlen zsírsavak kiemelten fontosak az emberi egészség megőrzéséhez, ugyanis ezekből olyan, élettanilag jelentős anyagok képződnek a szervezetben, amelyek gyulladáscsökkentők, és gátolják a vérlemezkék összetapadását - írják. A telítetlen zsírsavakat tartalmazó olajok fogyasztásának a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását csökkentő hatásán túl több kedvező tulajdonsága van. Így például a fogyasztásukkal alacsonyabb a trombózisveszély, és egyes daganatos betegségek előfordulásának esélye.

Azt a Házipatika oldal írta le, hogy a létfontosságú zsiradékokat az emberi szervezet nem képes előállítani. Ezért a táplálkozás során kell gondoskodni azok beviteléről. A számos jótékony hatással rendelkező omega-3 hasznos forrását jelentik a zsírosabb halak, mint a lazac, a makréla vagy a szardínia, illetve a , de ide sorolják a diót és a dióolajat, valamint a lenolajat is.

Általános tanács, hogy a telített zsírsavak a "rossz zsírok", míg a telítetlenek a "jók", a cikk szerint azonban ennél árnyaltabb a helyzet:

• Egyrészt jelenleg a legkárosabb zsírtípusnak a mesterségesen előállított, úgynevezett transzzsírokat tartják, amelyeket hidrogénezéssel hoznak létre növényi olajokból. Az eljárás eredeti célja éppen az lett volna, hogy az egészségesebb zsírfélékből készítsenek szilárdabb halmazállapotú, az élelmiszeripari felhasználást megkönnyítő táplálékot.
• Másrészt önmagában az, hogy telítetlen zsírsavakkal váltják ki az étrendünkben a telített- és a transzzsírokat, még nem feltétlenül jelent jobb egészségügyi kilátásokat. A tudomány jelen állása szerint ugyanis nem csak a mennyiségre kell odafigyelni, de az omega-3 és omega-6 bevitel megfelelő arányára is.