Magyarországon a jelenlegi vízgazdálkodási rendszerekkel nem lehet hatékonyan megbirkózni az egyre szélsőségesebb csapadékviszonyokkal, az árvizekkel és az aszályokkal, ezért paradigmaváltásra van szükség. Egy tanulmány szerint a Kárpát-medence gyorsabban melegszik a világátlagnál, ami az éghajlatváltozásból fakadó szélsőségek fokozódását is jelenti. Az ország jelentős területei egyszerre vannak kitéve az aszály, a belvíz és árvíz kockázatának, ami nemcsak az ott élő embereket és infrastruktúrát, de a természetes ökoszisztémákat és a mezőgazdasági tevékenységet is veszélyezteti.

A Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően oldal szerzői azt állapítják meg, hogy:

Komplex, integrált vízgazdálkodási rendszerekben kell gondolkodnunk, melyekben kulcsszerepet kapnak azok a természetalapú megoldások, melyek helyreállítják és megerősítik a talaj, az erdők, a gyepek és a vizes élőhelyek vízmegtartó képességét. A szerzők; Kis Anna, Szabó Amanda Imola, Pieczka Ildikó, Lehoczky Annamária és Vigh Péter az éghajlatváltozás hatásait elemezve arra is felhívták a figyelmet, hogy az elkövetkező évtizedekben a csapadék éven belüli eloszlása módosulni fog.

Szemléletváltásra szomjazik a hazai vízgazdálkodás, az öntözés helyzetén is javítani szükséges - Fotó: Magro.hu, CSZS, Mezőfalva 2021

A nyár egyre szárazabbá, a tél pedig egyre nedvesebbé válik, egyre több „nagycsapadékú” esemény várható. A hirtelen, nagy mennyiségben lezúduló csapadék villámárvizekhez vezethet, a gyors tavaszi hóolvadás és heves esőzések pedig megnövelik az árvíz és belvíz kialakulásának valószínűségét – figyelmeztetnek a kutatók a weboldalon.

Árvizek és belvizek gyors elvezetése, kevés vízvisszatartás

A szerzők rámutattak arra, hogy Magyarország vízgazdálkodása ma az árvizek és belvizek gyors elvezetésére van berendezkedve, és többek között ezért nagy mennyiségű vizet veszít évente az ország, azaz egyre szárazabbá válik. Javaslatuk szerint a vízelvezetés helyett a vízvisszatartásra kell törekedni, így védekezve a szélsőségek okozta vízkockázatok ellen és javítva a helyi közösségek és a mezőgazdaság éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességét.

A cikkben a természetalapú megoldások mellett érvelve kiemelik, hogy azok az eddig elterjedt szürkeinfrastruktúra-megoldásokkal szemben költséghatékonyabbak és számos járulékos hasznot is hordoznak. A szürke-infrastruktúra beruházások rendszerint nagy léptékű földmunkát és technológiai alapú megoldásokat igényelnek, amik drágák. Ráadásul az üzemeltetésük és a karbantartásuk is költséges és szakértelmet követel. Továbbá tervezésükhöz, előkészítésükhöz sok idő szükséges, rendszerint csak egy feladatot képesek ellátni és járulékos hasznaik nincsenek – írják.

Ezzel szemben a természetes alapú megoldások előnye, hogy egyszerre több problémát képesek kezelni és számos járulékos hasznuk van. Ilyen például 

  • a talajvíz pótlása, 
  • a vizek helyben tartása, 
  • a mikroklíma szabályozása, 
  • a vízminőség javítása, 
  • az élőhelyteremtés, 
  • a biológiai sokféleség támogatása,
  • a rekreáció,
  • az állattartás haszna.

Területigényes történet a vízgazdálkodás változtatása

A szakemberek szerint az egyetlen hátrányuk a területigény, mert valamilyen használaton kívüli területet vagy alacsony termőképességű szántót át kell állítani vízgazdálkodási célú vagy a vízborítást jól tűrő használatra (pl. legelők, kaszálók, gyümölcsösök). Ahogy a fenti példák is mutatják, a vízmegtartó intézkedések az ökoszisztéma szolgáltatások helyreállítására és fenntartására épülnek, és a helyi zöld-kék infrastruktúra szerves részét képezik. Számos természetes és technológiai alapú vízmegtartó jógyakorlat létezik, ezért a szakmai kritériumok mellett nagyon fontos a társadalmi igény felmérése is, hogy olyan megoldás szülessen, ami a helyi közösségek javát szolgálja, mert akkor annak hosszútávú fenntartásában érdekelt lesz a lakosság.

A masfelfok.hu oldalon olvasható cikkben bemutatnak 5, az éghajlatváltozás hatásaival szemben különösen sérülékeny magyarországi kistelepülést, ahol természetes vízmegtartó megoldásokat alkalmaztak egy projektben.

Az 5 település:
  • Püspökszilágy
  • Tiszatarján
  • Ruzsa
  • Rákócziújfalu 
  • Bátya 

A program érdekes részleteiről és a hazai vízgazdálkodás helyzetéről ezen a hivatkozáson lehet és érdemes tovább olvasni.

Megosztás

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Nyuszt vagy menyét? Segítünk, hogy megkülönböztesse őket!

2024.11.21.

A nyusztok, ezek az apró, fürge és rejtőzködő ragadozók, gyakran felkeltik az emberek érdeklődését. Legyen szó arról, hogy hol élnek, mit esznek, vagy hogyan különböztethetők meg más menyétféléktől, sok izgalmas kérdés merül fel velük kapcsolatban. Az alábbi cikk a nyuszttal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre válaszol.

Dámbikák élet-halál harca videóval

2024.11.21.

Látványos mentőakciót hajtottak végre a Lábodi Vadászerdészet hivatásos vadászai, amikor szétválasztottak két, agancsuknál összeakadt dámbikát.

Hogyan hat az őszi szárazság és a novemberi hideg az őszi vetésekre?

2024.11.21.

A hét elején jelentős csapadék érkezett az ország nagy részére, ami enyhítette a talaj kiszáradását, különösen az őszi vetések számára létfontosságú felső rétegekben. Az előttünk álló napokban északon havazás, délen változékonyabb idő várható, majd hétvégétől szárazabb, naposabb idő jön, amely éjszakai fagyokkal és nappali enyheséggel jár.

Magyarországon is sok vállalkozást érint az új globális minimumadó

2024.11.21.

A nagy méretű multinacionális cégcsoportok életére és adózására jelentősen hat a globális minimumadó szabályainak a bevezetése

December 2-ig nyújthatók be a kárenyhítő támogatási kérelmek

2024.11.21.

A gazdálkodók 2024. december 2-ig nyújthatják be kárenyhítő támogatási kérelmüket. A határidő azért módosult, mert 2024. november 30. munkaszüneti napra esik.

Több, mint 10 milliárd forintot fizettek ki a Napenergia plusz programban

2024.11.21.

Az Energiaügyi Minisztérium szerint mintegy 4000 pályázónak már több mint 10 milliárd forintot utaltak át a modern napelemes rendszerek telepítéséhez

Partnerhírek
Partner

Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben

2024.11.19.

Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.

Partner

Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez

2024.11.07.

Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat

Magro.hu Piactér

Több mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás