Hirdetés
Vizsgálják a hazai szürke farkas szokásait, hogy kevesebb háziállatot ragadjon el a gazdáktól
A gímszarvas lehet a szürke farkas legkedveltebb tápláléka, de gyakori lehet a vaddisznó, az őz és a muflon elejtése is – derítették ki a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének kutatói három kontinens publikációinak átfogó elemzése alapján. A tanulmány szerint a legelő háziállatok fogyasztása akkor növekedhet, ha a csülkösvad állományok sűrűsége és változatossága jelentősen visszaesik vagy ha a juhok, marhák tartása megfelelő védelem nélkül, nagy területeken folyik.
A MATE írta meg, hogy a szürke farkas megítélése igencsak ellentmondásos, amit jól szemléltet a svájci farkas hazánkban megtett útját kísérő számtalan megjegyzés is. A hazánkban 2001 óta fokozottan védett fajjal kapcsolatos vélemények azért is annyira negatívak, mert jelenlétének feltételezett kedvező ökológiai hatásai mellett gazdasági kárt okozhat a legelő háziállatok állományaiban.
![](/public/agronews/an_article_inner/1891/fc6ce8d21bc9aaa996090dc46736fe20_1.jpeg)
A magyar szakemberek ezeket a következtetéseket vonták le a vizsgálatok alapján
„Úgy látjuk, hogy a faj táplálkozásának pontosabb ismerete és a táplálékösszetételt befolyásoló tényezők feltárása segíthet a csülkös vadfajokban és a legelő háziállatokban okozott károk megelőzésében és a farkashoz kötődő konfliktusok számának csökkenésében, ami végeredményben hozzásegíthet a farkas hatékonyabb természetvédelmi kezeléséhez” – mondta Dr. Heltai Miklós intézetigazgató egyetemi tanár. Dr. Katona Krisztián egyetemi docens, a közelmúltban megjelent tanulmány másik szerzője is beszélt az eredményekről.
Hirdetés
„Három kontinens számos országából gyűjtött szakirodalmi információk alapján megállapítottuk, hogy a Magyarországra visszatelepülő és az Északi-középhegységben szaporodó és terjeszkedő farkas számára a csülkösvad populációk minden valószínűség szerint az elsődleges táplálékforrást jelentik. Úgy, ahogy az Európa vagy Észak-Amerika számos területén megfigyelhető. Feltételezhetően a legkedveltebb táplálékforrás a gímszarvas, közülük is elsősorban a borjak vagy a legyengült, sebezhetőbb egyedek” – fogalmazott.
50-100 hazai szürke farkas van
Az elemzés alapján az is megállapítható, hogy a hazánkban jelenleg 50-100 egyedre becsült növekvő állományú farkas csúcsragadozóként mindenképpen fontos ökológiai szabályozó szerepet tölthet be, így enyhítheti például a nagytestű növényevő fajok erőteljes lokális hatásait. Erre utal William Ripple és Robert Beschta 2012-ben megjelent tanulmánya is, amely szerint az „átlagos szarvas egyenérték” hatszor nagyobb azokon a területeken, ahol a farkas nem fordul elő, mint azokon, ahol jelen van.
„A farkasos területeken a növényevők létszáma csak lassan növekszik, összhangban a növényi produktivitás növekedésével. Ez pedig arra utal, hogy a farkas valóban képes a növényevő prédafajok létszámának korlátozásán keresztül az elsődleges termelési szintekre hatni. Ez alapján elmondható, hogy az északi féltekén a farkas jelenlétével jellemezhető ökoszisztémákban a felülről lefelé szabályozás igen erőteljes lehet a farkas nélküli közösségekéhez képest” – mondta Dr. Heltai Miklós.
Nem csak a könnyű prédára mennek a farkasok
A cikk szerint tudni érdemes azt is, hogy az a rendszeresen hangoztatott állítás, hogy a farkas vagy az egyéb nagyragadozók csak a beteg, gyenge, senyves egyedeket támadják, nem igaz. A farkas minden lehetőséget megragad a zsákmányszerzésre és természetesen a támadások sikeresebbek a gyengébb egyedek esetében. Ugyanakkor a MATE kutatóinak egy még nem publikált vizsgálata szerint az Északi-középhegységben szinte egyáltalán nincs rossz kondíciójú gímszarvas – a farkas mégis táplálkozik - írták.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják
2024.07.01.Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.
Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma
2024.07.01.A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatMultiva DiscMaster 400H+ tárcsa, félig függesztett, acéllemez hengerrel
10 675 000 HUF
Multiva DiscMaster 400+ tárcsa, függesztett, csőpálcás hengerrel
7 400 000 HUF
Hirdetés
Hirdetés