Vízválság fenyeget, villámárvizekkel és belvizekkel

Hirdetés

Hazánkban is láthatóak a vízválság fenyegető jelei: 1998 óta a nagy folyóinkon kilenc alkalommal vonult le rekordokat döntő árhullám, holott a megelőző ötven évben mindössze kétszer történt ilyen. Gyakoribbá váltak a rendkívüli hevességű, viszonylag kis területre kiterjedő, úgynevezett villámárvizek. A belvíz mellett a szélsőséges vízhiányok is sűrűsödtek, például 2015-ben a Duna kivételével minden nagyobb folyó negatív rekordot hozott. Az aszálykárok is egyre nagyobbak, ugyanakkor kevéssé használjuk ki a víz adta előnyeinket, például az öntözés területén. A tavaly elfogadott Nemzeti Vízstratégia új korszakot nyitott a hazai vízgazdálkodásban – mondta Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője. A vízszakértő a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honlapjának adott interjút, amiből a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közölt részleteket.

A vízgazdálkodás tervezésekor a belvíz, az aszály és az árvíz problémáit is meg kell oldani

A Nemzeti Vízstratégia, vagyis a Kvassay Jenő Terv 2017. márciusi elfogadása új korszakot nyitott a hazai vízgazdálkodásban. A terv ugyanis olyan szakmai célokat jelöl meg, mint

a vízvisszatartás fokozása és vizeink jobb hasznosítása
a veszélyhelyzet-elhárításra orientált vízkárelhárítás
a megelőzés-központú vízgazdálkodásra történő áttérés
a vizek állapotának fokozatos javítása és a jó állapot elérése
a vízfolyások természetes állapotának megtartása
az elviselhető fogyasztói teherviselés mellett működő minőségi víziközmű-szolgáltatás fenntartása
és a csapadékvíz-gazdálkodás rendszerének kialakítása.

Megfogalmazza továbbá a feladatok végrehajtásának feltételeit is:

a társadalom és a víz viszonyának javítása
a vízügyi tervezés és irányítás megújítása
valamint a vízgazdálkodás gazdaságszabályozási rendszerének megújítása

A belvíz csaknem az ország felén okoz rendszeresen károkat

A gazdaságnak és a településeknek úgy kell fejlődniük, hogy az arányban legyen a veszélyeztetettséggel. Vissza kell adni a folyóknak azt, ami az övék. A medrek azon részében, amely az árvizek levonulásához kell, nem szabad a víz levonulását akadályozó tevékenységet folytatni. Az ilyen tekintetben áldatlan állapoton fog segíteni a nagyvízi mederkezelési tervek hatálybalépése. A belvíz a hazánk területének 45 százalékát kitevő lefolyástalan területeken okoz károkat, főként a mezőgazdaságban, de a településeken is. Itt sem a vízmérnöki technikában rejlik az előremutató megoldás, hanem a veszélyeztetettséggel arányos területhasználatban. Például az állandóan belvízzel sújtott területeken meg kell változtatni a művelési ágat - mondta Somlyódy Balázs. A teljes interjút ide kattintva olvashatja el.

Témák a cikkben

aszály belvíz vízgazdálkodás