Vízválság fenyeget, villámárvizekkel és belvizekkel

Hirdetés

Hazánkban is láthatóak a vízválság fenyegető jelei: 1998 óta a nagy folyóinkon kilenc alkalommal vonult le rekordokat döntő árhullám, holott a megelőző ötven évben mindössze kétszer történt ilyen. Gyakoribbá váltak a rendkívüli hevességű, viszonylag kis területre kiterjedő, úgynevezett villámárvizek. A belvíz mellett a szélsőséges vízhiányok is sűrűsödtek, például 2015-ben a Duna kivételével minden nagyobb folyó negatív rekordot hozott. Az aszálykárok is egyre nagyobbak, ugyanakkor kevéssé használjuk ki a víz adta előnyeinket, például az öntözés területén. A tavaly elfogadott Nemzeti Vízstratégia új korszakot nyitott a hazai vízgazdálkodásban – mondta Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője. A vízszakértő a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honlapjának adott interjút, amiből a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közölt részleteket.

A vízgazdálkodás tervezésekor a belvíz, az aszály és az árvíz problémáit is meg kell oldani

A Nemzeti Vízstratégia, vagyis a Kvassay Jenő Terv 2017. márciusi elfogadása új korszakot nyitott a hazai vízgazdálkodásban. A terv ugyanis olyan szakmai célokat jelöl meg, mint

a vízvisszatartás fokozása és vizeink jobb hasznosítása
a veszélyhelyzet-elhárításra orientált vízkárelhárítás
a megelőzés-központú vízgazdálkodásra történő áttérés
a vizek állapotának fokozatos javítása és a jó állapot elérése
a vízfolyások természetes állapotának megtartása
az elviselhető fogyasztói teherviselés mellett működő minőségi víziközmű-szolgáltatás fenntartása
és a csapadékvíz-gazdálkodás rendszerének kialakítása.

Megfogalmazza továbbá a feladatok végrehajtásának feltételeit is:

a társadalom és a víz viszonyának javítása
a vízügyi tervezés és irányítás megújítása
valamint a vízgazdálkodás gazdaságszabályozási rendszerének megújítása

A belvíz csaknem az ország felén okoz rendszeresen károkat

A gazdaságnak és a településeknek úgy kell fejlődniük, hogy az arányban legyen a veszélyeztetettséggel. Vissza kell adni a folyóknak azt, ami az övék. A medrek azon részében, amely az árvizek levonulásához kell, nem szabad a víz levonulását akadályozó tevékenységet folytatni. Az ilyen tekintetben áldatlan állapoton fog segíteni a nagyvízi mederkezelési tervek hatálybalépése. A belvíz a hazánk területének 45 százalékát kitevő lefolyástalan területeken okoz károkat, főként a mezőgazdaságban, de a településeken is. Itt sem a vízmérnöki technikában rejlik az előremutató megoldás, hanem a veszélyeztetettséggel arányos területhasználatban. Például az állandóan belvízzel sújtott területeken meg kell változtatni a művelési ágat - mondta Somlyódy Balázs. A teljes interjút ide kattintva olvashatja el.

Témák a cikkben

aszály belvíz vízgazdálkodás

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Dámbikák élet-halál harca videóval

2024.11.21.

Látványos mentőakciót hajtottak végre a Lábodi Vadászerdészet hivatásos vadászai, amikor szétválasztottak két, agancsuknál összeakadt dámbikát.

Hogyan hat az őszi szárazság és a novemberi hideg az őszi vetésekre?

2024.11.21.

A hét elején jelentős csapadék érkezett az ország nagy részére, ami enyhítette a talaj kiszáradását, különösen az őszi vetések számára létfontosságú felső rétegekben. Az előttünk álló napokban északon havazás, délen változékonyabb idő várható, majd hétvégétől szárazabb, naposabb idő jön, amely éjszakai fagyokkal és nappali enyheséggel jár.