A zöldítés kérdése és változtatásai az Európai Bizottság szemszögéből

Hirdetés

Sokféle hír és találgatás volt már a zöldítés változásairól, amiről ezúttal az Európai Bizottságot kérdeztük. Anyagunkban az Európai Bizottság válaszait foglaltuk össze arról, miért és hogyan változott a Közös Agrárpolitika egyik fontos intézkedése. A zöldítés kérdése és céljai az EU szempontjából.

Mi a zöldítés változtatásának célja?

A közvetlen kifizetések zöldítését, vagyis környezetbarátabbá tételét a Közös Agrárpolitika (KAP) legutóbbi reformja keretében, 2015-ben vezették be. Az intézkedés célja az volt, hogy a közvetlen kifizetések valamennyi kedvezményezettje által betartandó, a környezet szempontjából előnyös és EU-szinten egységes gyakorlatokat írjon elő. A javaslat egyik fontos célja, hogy jobban figyelembe vegye a helyi sajátosságokat és kevésbé épüljön egységes gazdálkodási gyakorlatokra.

A változatos és fenntarthatóbb gazdálkodást segíti és sok gazdát érint a zöldítés kérdése

A zöldítéssel kapcsolatban milyen előnyökre tehetnek szert a gazdálkodók?

A kifizetés összege a mezőgazdasági termelők közvetlen kifizetéseinek 30 százalékát teszi ki.

Mire vonatkozik a zöldítés?

az állandó gyepterületek fenntartása;
a növénytermesztés diverzifikációja;
a biológiai sokféleség szempontjából előnyös ökológiai jelentőségű területek létrehozása a szántóterületek 5 százalékán.

Ez előnyös volt azon mezőgazdasági termelők számára, akik már korábban ezeket a gyakorlatokat követték mivel nekik nem kellett gazdálkodásuk gyakorlatán változtatni. Ez azt jelenti, hogy a zöldítés "elismerte" korábbi erőfeszítéseiket és további kiigazítást nem kívánt tudtuk meg az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságától.

Milyen kihívások várnak a gazdákra a változásokkal?

Ugyan egyes feladatok lehet, hogy több erőfeszítés kívánnak majd, de a gazdálkodók számára érthetőbb intézkedések lehetnek. A Bizottság tervei szerint a helyi igényeknek és adottságoknak felelnek majd meg. Az európai mezőgazdaság számos kihívással néz szembe (például a talajok kimerülése és az éghajlatváltozás), amelyeket a közös agrárpolitika és a mezőgazdasági termelők erőfeszítéseinek segítségével kell kezelni. A megreformált KAP-nak nagyobb hangsúlyt kell fektetnie az eredményekre, és rugalmasabbnak kell lennie a tagállamok számára. Ez olyan intézkedéseket eredményezhet, amelyek jobban alkalmazkodnak a nemzeti vagy regionális igényekhez. Az Európai Bizottság ugyanakkor azt elvárja, hogy a tagállamok a megreformált politikát a mezőgazdasági termelők számára egyszerűbb módon hajtsák végre.

Hoztak jelentős javulást a közös agrárpolitika környezet- és éghajlatvédelmi teljesítménye terén a zöldítés intézkedései? Ha igen, melyek azok?

A zöldítés környezetvédelmi teljesítményét a közelmúltban külső szakértők értékelték, és egy tanulmányt tettek közzé. A tanulmány megállapította, hogy a zöldítési intézkedések összességében csak korlátozott (bár a tagállamok között változó) mértékben változtak a gazdálkodási gyakorlatokon, néhány konkrét terület kivételével. Ennek eredményeként környezeti és éghajlati hatása is csak korlátozott mértékben és regionális szinten van. Azonban az intézkedés elhanyagolható hatást gyakorolt a gazdaságok termelésére vagy gazdasági életképességére, és a hozzá kapcsolódó adminisztratív többletköltségek is viszonylag alacsonyak voltak. Érdemes még megemlíteni, hogy a zöldítés célja (az egységes, környezetre kedvező gyakorlatokkal) eleve az volt, hogy bizonyos régiókban alkalmazott és a környezetre/biológiai sokféleségre/talajminőségre káros hatású gyakorlatokat változtasson meg. Ilyen például a növénytermesztés diverzifikálása, hogy az EU bizonyos területein alkalmazott monokultúrák gyakorlatán változtasson.

Témák a cikkben

KAP zöldítés

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Partner

Ezt ne hagyja ki! - Nagy meglepetés az Agrárszektor Konferencián

2024.10.04.

Előesttel bővül az idén a siófoki Agrárszektor Konferencia műsora, így már három napon keresztül, december 3-5. között találkozhatnak színvonalas szakmai programokkal a rendezvény résztvevői. A december 3-i előesten az agráriumot érintő meteorológiai előrejelzésekről, az agrárgazdaságra is hatással bíró várható gazdasági és belpolitikai eseményekről lesz szó, illetve mérlegre kerülnek a magyar élelmiszergazdaság Európai Unióban töltött elmúlt húsz évének tapasztalatai és a hazai agrárvállalkozások kitörési lehetőségei is.

Öntözőrendszerek: Melyik a legjobb választás?

2024.10.04.

Az öntözőrendszerek kulcsfontosságú szerepet játszanak a kertészet és általában a mezőgazdaság hatékonyságában, különösen a szárazabb éghajlatokon, így Magyarországon is. Az optimális vízellátás biztosítása a növények számára nemcsak a terméshozamot növeli, hanem a vízpazarlás minimalizálásában is segít.

Utánajártak, hány medve kóborolhat Magyarországon

2024.10.04.

Szinte lehetetlen kideríteni, pontosan hány európai barnamedve kószál éppen Észak-Magyarország erdőiben, de az egyes észleléseket végignézve képet kaphatunk az állatok hozzávetőleges számáról.

Partner

Vulcan Profi Smax – granulált elemi kén - Mindenkinek használni kellene?!

2024.10.04.

Az elmúlt években a kénhiány állandósult a növénytermesztésben. Sok és egyoldalú a kijuttatott nitrogén, miközben egyre magasabb fehérje- és olajtartalmú növényeket termesztünk. Granulált kén használatával több évre elegendő ként tudunk kijuttatni.

Bőgés után barcogástól hangosak az erdők – egy nap alatt akár 30-40 nősténnyel is elbír a bika

2024.10.04.

Az ősz és a hűvösebb idő beköszöntével megérkezett a gímszarvasok párzási időszaka, azaz a szarvasbőgés. A különös jelenség időjárástól és földrajzi viszonyoktól függően augusztus végétől akár novemberig is tarthat. A rendőrség és a vadásztársaságok fokozott óvatosságra kérik a közlekedőket, mivel a párzás időszakában a vadak mozgása még kevésbé kiszámítható, mint máskor.

Drámai visszaesés után hároméves mélyponton Magyarország ipari termelése: mi áll a háttérben?

2024.10.04.

Az augusztusi ipari termelési adatok alapján az ipari kibocsátás volumene jelentős visszaesést mutatott. Az ipar teljesítménye idén augusztusban 9,5%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, a munkanap-hatással korrigálva pedig a visszaesés 4,1% volt.

További hírek