Állattartás
Kiemelt hírek
Hirdetés
Kapcsolódó videók
Digitális megoldások gazdálkodóknak és kereskedőknek: fedezze fel a Magro.hu előnyeit!
A mezőgazdaság nem csupán egy ágazat – ez a jövőnk és megélhetésünk alapja. Napjainkban azonban olyan kihívásokkal nézünk szembe, mint az extrém időjárás, a kiszámíthatatlanul változó piacok és a csökkenő értékesítési lehetőségek. Ilyen körülmények között a digitalizáció és az innovatív megoldások kulcsszerepet játszanak abban, hogy alkalmazkodjunk és még sikeresebbek legyünk.
Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Hirdetés
Több mint 400 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Több mint 400 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Kén és szulfát az étrendben: ok az aggodalomra?
A kéntartalmú vegyületek a sertések számára nélkülözhetetlen elemek. Azonban egyre nagyobb aggodalomra ad okot a kénforrások túlzott mértékű használata a takarmányban, mivel a szulfátok szubsztrátként szolgálhatnak a szulfátredukáló baktériumok fokozott kénhidrogén-termeléséhez, ami hatással lehet a bélrendszer egészségére és a szennyvíz összetételére is. A francia takarmány-adatbázis alapján a nyers takarmányok teljes kéntartalma 0,5 g/kg-nál kevesebbtől 10 g/kg-ig terjedhet. Ezek a különböző kénértékek magának az anyagnak az összetételétől, de a származásától és/vagy feldolgozásától is függenek. A teljes gabonafélék (búza, kukorica) kéntartalma viszonylag alacsony, általában 1,3 g/kg közelében van. A gabonafélékből készült takarmányok, például a kukoricaglutén-liszt kéntartalma azonban meghaladhatja a 10 g/kg-ot.
Kiéleződött a harc az antibiotikumok használata ellen a sertéságazatban
Az Egyesült Államokban történelmi mélypontra csökkent az orvosilag fontos antimikrobiális szerek használata a sertéstelepeken, miután 2017-ben hatályba lépett egy fontos irányelv. Várhatóan az új, egészséggel kapcsolatos, gazdaságon belüli technológiák és alternatív terápiák segítenek abban, hogy ez így is maradjon. Más országok sertéságazatával együtt az amerikai is komoly lépéseket tett az orvosilag fontos antimikrobiális szerek (MIA) használatának csökkentése érdekében. Az egyik nagy lépés 2017. január 1-jén történt, amikor az állatgyógyászati takarmányokról szóló irányelv (VFD) hatályba lépett. Ez országszerte keretet biztosított az állatorvosok számára a takarmányokban történő MIA-felhasználás engedélyezéséhez.
A kék, a zöld meg a vörös – csak egyikük lehet az Év madara!
Mely madárfajok küzdenek meg az Év madara címért? Ez is kiderül a felhívásból, amelyet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) – ahogyan 1979-től kezdődően mindannyiszor – az idén is útjára indított, s majd a lakosság szavazatai alapján választja ki az év madarát. Az évente visszatérő akció célja, hogy legalább a címért versengő madárfajokról több szó essék a médiában. Így a lakosság szélesebb körben megismerheti azokat a madárfajokat, amelyek védelmében sokat tehetünk. Az újabb Év madara-szavazás jelmondata: Sokszínű természet.
Országos hálózat alakult a hazai vaddisznóállomány gyérítésének támogatására
Az afrikai sertéspestis elleni Nemzeti Akciótervben foglaltaknak megfelelően megalakult az egész országot lefedő tanácsadói hálózat. A szakemberek a vaddisznóállomány gyérítésének megtervezésében nyújtanak segítséget a vadgazdálkodóknak, ami kulcsfontosságú feladat a betegséggel szembeni sikeres védekezéshez. A tanácsadói hálózat tagjai hatékonyan tudják támogatni a vadászatra jogosultak munkáját.
Rekordszámú fiókát nevel a Dévaványai-Ecsegi puszta parlagisas-pár
Egy parlagisas-pár fészkében 4 egészséges fiókát is találtak a kutatók a Körös-Maros Nemzeti Parkban, amire nem volt eddig példa Magyarországon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület írt arról, hogy a világon eddig 4 esetben jegyeztek fel négytagú fészekaljat, de egyszerre 4 fióka sikeres kirepülését még soha sehol nem bizonyították. Az elkövetkező hetekben derül majd ki, hogy ez a saspár lesz-e a világrekorder.
A nehéz helyzetben még komolyabb kihívások előtt áll a takarmánygyártás
A sikeres állattartáshoz megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányra van szükség, ami az állattartás kiadásainak meghatározó eleme. A világ növekvő tej- és húsfogyasztása miatt a takarmánygyártás továbbra is perspektivikus ágazat, amelynek magyarországi fejlődése főként a hatékonyság javításától függ. Az elemzés arra is kitér, hogy a szakértők a következő 1-2 évtizedben nem számítanak arra, hogy a mesterséges húsok számottevő mértékben teret nyernének a fogyasztásban.
Már csak ezer példány van a hucul lófajtából
Több más ősi háziállatfajtához hasonlóan a hucul lófajtát is szinte az utolsó pillanatban mentették és őrizték meg az utókornak. Pedig egykor nagy becsben tartották ezt a hegyvidéki terepet jól bíró, kisméretű, igénytelen, kiemelkedő munkakészségű fajtát. A hucul a Kárpátokban alakult ki, és genetikailag közel áll a mára már kihalt eurázsiai vadlóhoz, a tarpánhoz. A hazai állomány fennmaradása egy, az 1960-as években végrehajtott állatkerti gyűjtésnek köszönhető.
Magyar mézvizsgálati módszerrel állapítják meg, mennyire szennyezett a környezet
Az elmúlt években világszerte számos kutatócsoport kezdte használni a mézeket környezeti indikátorként. Ennek egyik oka, hogy a méz nagyon jól konzerválja a belé zárt összetevőket, egyfajta időkapszulaként használható a térség éghajlati, környezetszennyezési múltjának feltárásához. Baranyai Edina, a Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének adjunktusa szerint a méhek által begyűjtött pollen és a nektár mindazokat az anyagokat tartalmazza, amelyek a begyűjtés területére (a talajra és a levegőre egyaránt) jellemzők.
Láthatatlanok, és tízezrével szedik áldozataikat a szuperkórokozók
2019-ben harmincháromezren haltak meg Európában az antimikrobiális rezisztencia (AMR), azaz antibiotikumoknak és más gyógyszereknek ellenálló baktériumok, paraziták, vírusok és gombák okozta megbetegedések miatt. A világon évente mintegy hétszázezerre tehető és folyamatosan nő az ilyen halálesetek száma. A gyógyszereknek ellenálló szuperkórokozókat mi, emberek hoztuk létre, és sürgősen meg kell állítanunk további térnyerésüket. Ezzel függ össze, hogy a jövő évtől határozott intézkedéseket léptet életbe a NÉBIH az állattenyésztésben használt antibiotikumok csökkentése érdekében.
Nagy felelősséggel, rengeteg gonddal jár a saját kert – főleg extrém hőségben
Már egy jó ideje szomjazik a kert. Egyre nagyobb területeken veszik át az uralmat a szikkadt, repedezett foltok. Ilyenkor mindenki öntözésbe kezd, próbálja menteni a növényeit a kiszáradástól. Ugyanakkor gondolunk-e például a madarakra, rovarokra vagy az utcai fákra, bokrokra is? Idén nagyjából egy hónappal korábban jött az extrém meleg – általában júliusban szoktunk 40 Celsius-fokhoz közeli hőmérsékleteket mérni, míg az aratás elejét jelző időszakban, Péter és Pál napjának környékén inkább a 30-35 fok a megszokott.
Megszületett a megállapodás – nem erőszakolnak rá az európai gazdákra teljesíthetetlen elvárásokat
A soros szlovén elnökség idején szövegezik meg és fogadják majd el azt a jogszabályt, amely a következő hétéves ciklusban szabályozza az európai Közös Agrárpolitika működését, valamint ezen időszak alatt kell benyújtani az Európai Bizottsághoz a tagállamok úgynevezett stratégiai terveit, amelyek a saját – a keretrendszerbe illeszkedő – szabályozási rendszerét rögzítik. Mint ismert, a politikai megaállapodás a tagállamok minisztereit tömörítő tanács és az Európai Parlament között nagy harcok árán született meg, elsősorban azért, mert a parlament szakmailag megalapozatlan és teljesíthetetlen elvárásokat akart az európai gazdákra ráerőszakolni. Ez ellen hazánkban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége petíciót is indított, sőt még Brüsszelben tüntetést is szerveztek.
Akváriumból elengedett aranyhalak pusztítják a tavak élővilágát Minnesotában
A házi akváriumokból szabadon engedett és a természetben hatalmasra nőtt aranyhalak jelentenek fenyegetést a minnesotai tavak élővilágára és vízminőségére. A természetes vizekbe engedett példányok nagyra nőnek, felkavarják az üledéket és kitépik a növényeket. A pontyhoz hasonlóan az aranyhalak is könnyen szaporodnak, és alacsony oxigénszint mellett is átvészelik a minnesotai telet. Amikor pedig már kritikus számban vannak jelen, felborítják a természetes vizek biológiai egyensúlyát.
A mézfajták lesajnált prolija – állítólag nem elég barna, és nem elég folyékony
A világon hozzávetőlegesen 300 fajta mézről lehet tudni. Természetesen nem lehet mindet leírni egyetlen cikkben vagy akár egy cikksorozatban. A legjobb, ha mi magunk fedezzük fel a lakóhelyünkre jellemző mézeket, úgy, hogy a piacon felkeressük a helyi méhészeket, és kóstolót kérünk. De utazásaink során is kóstoljunk mézet, akárhová is vigyen utunk. A mézben található összetevők sokféleségének és ezek változó arányának köszönhetően minden méznek megvan a maga személyisége. Akár ugyanaz a fajta méz is különbözhet évről évre, éppúgy ahogy a bornak is megvannak az apró árnyalatnyi különbségei. A méhészek a pörgetések előtt mindig izgatottan várják, hogy milyen lesz az adott évi méz íze.
100 milliót ad a kormány egy magyarországi méhészeti kongresszusra
A kormány támogatja, hogy az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) pályázatot nyújtson be arra, hogy Magyarországon tartsák meg az Apimondia 2025-ös Nemzetközi Méhészeti Kongresszust. Az erről szóló kormányhatározat már megjelent a Magyar Közlönyben.
Szigorúbbak az állatszállítás feltételei a hőségben
Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően idén nyáron is korlátozza a Nébih a nem klimatizált gépjárműveken a hosszú távú élőállat szállítmányok indítását. Az időjárási előrejelzések ismeretében, a Bulgárián keresztül Törökországba tervezett közúti kérődző szállítás 2021. június 25-től, további utasításig tilos. Továbbá az egyéb célországok esetében is folyamatosan vizsgálnia kell a szállítóknak és a hatósági szakembereknek, hogy az állatok érdekeit szem előtt tartva biztonságosan indítható-e a szállítmány.
A Balaton kotrásáról, nádasáról, halpusztulásról és haltelepítésről kérdeztük a miniszteri biztost
A Balaton élővilágának megóvásával kapcsolatos feladatok ellátására miniszteri biztossá nevezte ki Szári Zsolt Balázst Nagy István agrárminiszter – derült a május elején megjelent Hivatalos Értesítőből. A szakember a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, a kinevezése 2021. május 1-től érvényes. A miniszteri biztos exkluzív interjút adott a Magro.hu-nak a haltelepítések, a foszforutánpótlás, a mederkotrások, a part menti védművek megerősítése, a zsiliprendszer, a balatoni nádas, az iszapkezelés, a vízminőség és a halpusztulás témáiról.
29 gazda kapott támogatói okiratot Karcagon
29 Jász-Nagykun-Szolnok megyei gazda részesül az állattartó telepek korszerűsítése pályázatban. A MATE Karcagi Kutatóintézetében dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára adta át a termelőknek a támogatói okiratot. Összesen mintegy 9,5 milliárd forint kormányzati támogatásból újulhatnak meg a következő években szarvasmarha, juh, baromfi, kecske és sertéstartó telepek.
Okos állattenyésztés szenzorokkal: többféle kísérletet folytat az ÖMKi
Az ÖMKi új kutatása az állattenyésztés területén végzett szenzoros és hagyományos mérési adatok gyűjtése. Ez a szabadtartású szarvasmarhák non-invazív (behatásmentes) szenzorokkal mérhető fiziológiai állapotairól, mozgásáról és testsúly-gyarapodásáról szerzi be az információkat. A mért adatok alapján az állatok biológiai igényeit szem előtt tartva lehetővé teszik a tartástechnológia, menedzsment és a takarmányozás optimalizálását, a hatékony betegség- és állapotfelismerést és ebből következően az egyedi megfigyelést és az egyedre szabott állatgyógyászati eljárások alkalmazását.
Hirdetés