Állattartás
Kiemelt hírek
Hirdetés
Kapcsolódó videók
Digitális megoldások gazdálkodóknak és kereskedőknek: fedezze fel a Magro.hu előnyeit!
A mezőgazdaság nem csupán egy ágazat – ez a jövőnk és megélhetésünk alapja. Napjainkban azonban olyan kihívásokkal nézünk szembe, mint az extrém időjárás, a kiszámíthatatlanul változó piacok és a csökkenő értékesítési lehetőségek. Ilyen körülmények között a digitalizáció és az innovatív megoldások kulcsszerepet játszanak abban, hogy alkalmazkodjunk és még sikeresebbek legyünk.
Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Hirdetés
Több mint 400 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Több mint 400 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hibrid vaddisznók uralják a fukusimai katasztrófa környékét
A fukusimai atomerőmű katasztrófájának körzetében lévő elhagyott településeken a vaddisznók vették át az uralmat. Egy genetikai kutatás szerint a vaddisznók keveredtek a környékbeli gazdaságokból elszabadult házisertésekkel. Donovan Anderson, a Japánban található Fukusimai Egyetem kutatója DNS-mintákból állapította meg, hogy a lakatlan zónában a vaddisznók és a házisertések szaporodásából vaddisznó-hibridek születtek.
Lenyűgöző drónfelvételek az 1700 birka mozgásáról
Több mint 100 ezren látták a Facebookon a haifai Lior Patel gyorsított drónfelvételeit, amelyek juhok mozgását örökítik meg észak-izraeli Yokneam közelében. A fotóst régóta foglalkoztatta, hogyan nézhet ki mindez a magasból. Ezért felkutatott egy 1700 állatból álló nyájat, és hónapokon át követte. Mindezt kedvtelésből csinálta, és maga is meglepődött, mekkora hatást váltott ki a videója a közösségi médiában. Az aktivitást látva először azt hitte, elromlott a számítógépe. A népszerűsége villámgyorsan terjedt, most a világ minden tájáról interjúkat kérnek tőle a témával kapcsolatban.
Több, mint 11,5 milliárdos támogatást kaptak a Veszprém megyei gazdák az állattartó telepek korszerűsítésére
Több mint 11,5 milliárd forintot kaptak a gazdák az állattartó telepek korszerűsítésére Veszprém megyében. Országosan eddig 260 milliárd forintra lehetett pályázni, a felhívást július 14-től újra megnyitják. Nagy István agrárminiszter Veszprémben adta át a támogatói okiratokat 27 nyertes pályázónak. Az állattartásra szolgáló épületek kialakítására és korszerűsítésére, továbbá gépbeszerzésre is lehetett pályázni.
Pandémia után: sebek nyalogatása helyett – szívós munkával – újjáéledés a húságazatban
2020 szeptemberére alaposan megváltozott a helyzet: az afrikai sertéspestis németországi megjelenése pillanatok alatt befagyasztotta az európai uniós húspiac legnagyobb kiszállítójának lehetőségeit. Aki a német exportra termelt, pórul járt. Az unión belül óriási sertéshúskészlet és élősertés-túlkínálat alakult ki, ami letörte az árakat. Ebből éledt újjá az ágazat néhány hónapja, és megkezdődött az árak emelkedése is. A baromfisok helyzetét a tavaly tél elejétől az idén tavaszig elhúzódó európai madárinfluenza-járvány nehezítette, illetve segítette. Az utóbbiakhoz tartozunk mi, magyarok is: az idén nálunk alig fordult elő megbetegedés, elegendő a madár, így szállíthatunk is a legtöbb országba.
Lúdágazat: a járványokon kívül a legnagyobb csapást az égbe szökő takarmányárak jelentik
A hazai víziszárnyas-ágazat folyamatosan küzd a talpon maradásért. A termelékenységet befolyásolta a madárinfluenza-járvány, emellett a koronavírus-világjárványhoz kapcsolódó korlátozások is visszavetették a lúdágazat termelését. A húshasznú és a hízott liba fogyasztásában is érezhető a kereslet csökkenése. A háztáji termelés visszaszorulóban van, a ludakat a helyi piacokon tudják értékesíteni élő vagy vágott formában. A vágóüzemek árualapját előállító termelők akár több ezer madarat is tartanak, de számukra az integrátorral való megállapodás a célszerű az értékesítés érdekében.
Elviselhetetlenek a vaddisznók a Balaton környékén lévő településeken
Balesetveszélyes, szabályozási szürkezónába esik, teljesen hiábavaló, pénz- és munkaigényes, lassú, vagy ezek kombinációja a városba szokott vaddisznók elleni védekezés. Ezért nincs könnyű helyzetben az, aki mindenki számára megnyugtató és hatékony megoldást keres a problémára. Balatonfűzfőn különösen nagy gondot okoznak a vadak. Estétől hajnalig a vaddisznók uralják a települést és már nappal is mutatkoznak. Tönkreteszik a kerteket, felborogatják és széttúrják a kukákat, akár 20-an is vonulnak együtt, jelenlétük sok lakót megrémiszt, a helyzet megoldásának hiánya pedig sokakat felbosszant.
Elkapták a korrupt állatorvosbandát
A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség előnyért, a hivatali kötelességét megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt eljárást indított egy hatósági állatorvos és öt társa ellen. A Központi Nyomozó Főügyészség írta meg, hogy a megalapozott gyanú szerint a hatósági állatorvos, egy szolgáltató állatorvos, több kutyakereskedő és segítőik abban állapodtak meg, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezések megszegésével kölyökkutyákat szállítanak Magyarországról az Európai Unió más tagállamaiba.
Háromórás pásztormese, amiben kiderül, mi történik legeltetés közben
Az Ökológiai Kutatóközpont mutatta be azt a háromórás filmjét, melyben egy tapasztalt juhász mesél egy délutánon át arról, hogy mi és miért történik a legelőn, ahova kihajt nyájával. Az Egy délután a legelőn Sáfián László juhásszal című film remek betekintést nyújt egy olyan életbe, amiről ma már sokunknak kevés tudása van. Előkerül benne egy sor szakmai ismeret legeltetésről és pásztorkutyákról, valamint a szép felvételek és a légi vágóképek miatt szinte már meditatív programot is kínál.
Elárulta az OVF, mi okozta a halpusztulást Velencei-tóban
A Velencei-tóban június közepe óta elpusztult halak patológiai vizsgálata kimutatta, hogy halálukat az oxigénhiány okozta - adta hírül az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF). A közlemény szerint a vizsgálat során nem találtak sem parazitákra, sem toxinokra utaló jeleket, melyek az oxigénhiány mellett még a halpusztulás okai lehetnek. Az OVF felidézte, hogy a Velencei-tavi Tófelügyelőség munkatársai június 17-én tapasztalták először a halpusztulást partközelben és nyílt vízen.
Nem valami nagy szám (gyakran csupán 2-3 centis), házas, és szarva van
A meleg, a gyakori csapadék, a növekvő aljnövényzet kedvez a csigák támadásának. Közben a kertek ágyásaiban egyre szaporodó lehetséges táplálékmennyiség is bővül. A csigák tarolnak, de azért tehetünk ellenük. Habár az őshonos csigák – házasak és meztelenek egyaránt – éppen elég veszélyt jelentenek a kiskertek tulajdonosainak, ezekhez több új jövevényfaj is csatlakozott. Az egyikkel már kénytelenek vagyunk 1985 óta együtt élni: ekkor találták meg az első spanyol meztelen csigát hazánkban.
Juh- és kecskehús: új korszak kezdődik az ágazatban
Hivatalosan is elismert szakmaközi szervezetté vált a „juh- és kecskehús” ágazatban a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület. Az erről szóló dokumentumot június 16-án adta át az agrártárca helyettes államtitkára, Tarpataki Tamás az egyesület elnökének dr. Mezőszentgyörgyi Dávidnak. A dokumentum átadásakor a helyettes államtitkár kiemelte: ez hazánkban a tizedik szakmaközi szervezet, amelytől azt várják, hogy jelentős pozitív előrelépést hozzon az ágazat életében.
Hazánkban is élnek szabadon bölények
Ugyan az európai bölény a XX. század elején kipusztult a szabad természetből, az állatkerteknek és a fajmegőrző programoknak köszönhetően sikerült megmenteni a fajt a kihalástól. Néhány éve már hazánkban, az Őrségben is vannak bölények, amelyek nemcsak turisztikai látványosságként szolgálnak, hanem egy kísérlet résztvevői is. Az állatok a Vas megye Szentgotthárdi járásában található Kondorfa Hegy-Völgy Vadon 90 hektáros területén leltek otthonra. A területre csak a kutatók és a Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai által vezetett szakemberek mehetnek be.
Gépes interjúk Mezőfalváról, és Nádudvarról - itt a mezőgazdasági gépek hírösszefoglalója
Júniusban is több cikkben számoltunk be a mezőgazdasági gépek világának érdekességeiről és újdonságairól. A gépgyártók és a kereskedők már gőzerővel készülnek a mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós pályázatra. Több szakembert kerestünk fel Mezőfalván a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow szabadtéri agrárszakmai kiállításon, ezeket az interjúkat is el lehet olvasni az összefoglalónkban. Ezeken kívül beszámoltunk még a KITE Zrt. nádudvari központjában tartott rendezvényről, valamint több munkagép tulajdonságairól is. Fókuszban a mezőgazdasági gépek.
Kegyetlen bosszú a kirúgásért: több mint 200 galambbal végzett egy férfi Monoron
A monori rendőrnyomozók őrizetbe vették azt a 39 éves pilisi férfit, aki a gyanú szerint kirúgása miatt bosszúból megölte volt munkaadójának 214 galambját, 36 galambnak pedig szárnyát és lábát törte. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság közleménye szerint a 36 éves galambász 2021. június 22-én, kedd reggel szembesült azzal, hogy valaki végzett az állataival. A madarak testét az otthona udvarán lévő galambházban, zsákba dobva találta meg. Az állatok értéke 720 ezer forint.
Uniós oltalmat kapott két balatoni hal: a fogassüllő és a ponty
„Balatoni hal” elnevezéssel uniós oltalmat kapott a fogassüllő és a ponty. Az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának eredményeként az EU területén Balatoni halnak csak a termékleírásában rögzített követelményeknek megfelelően tenyésztett pontyot és fogassüllőt lehet nevezni. A „Balatoni hal” tenyésztése kizárólag a Balaton vízgyűjtő területén történhet. A balatoni halgazdaságok már az 1920-as évektől kezdve nagy gondot fordítottak a Balaton két, gazdasági szempontból legjelentősebb hala, a fogassüllő és a ponty tudatos halgazdálkodással történő szaporítására.
Cáfolják a metánkibocsátást – éppen, hogy segítenek a klímaváltozás enyhítésében a szarvasmarhák
Bizonyos elméletek szerint a szarvasmarhák szennyezik a légkört, mert emésztési folyamataik révén metánt bocsátanak ki. Azonban egy új megközelítés ezt az elméletet igyekszik megcáfolni, ugyanis a szarvasmarhák éppen, hogy segítenek a légköri szén-dioxid csökkentésében és a klímaváltozás enyhítésében. A talaj szénforgalma a növények levegőből történő szén-dioxid-felvételével kezdődik. A felvett szénmennyiségből a növények gyökereket, hajtásokat és leveleket növesztenek, majd a talajmikróbák segítségével a szenet a gyökereken és a bomló maradványokon keresztül juttatják a talajba. Ennek a szénnek a föld alatt történő stabil tárolása építi fel a talaj szerves anyagát, amely egyúttal csökkenti a légkör szén-dioxid-szintjét – ez a folyamat a szénmegkötés.
Adatvezéreltté kell tenni az összes sertés összes adatára vonatkozó döntést!
A 2018-ban alapított izraeli székhelyű FarmSee technológiai vállalat célja, hogy a sertéstenyésztők valós idejű adatokkal segítsék a sertéstenyésztés feletti kontrollt. A vállalat nemrég zárta le az Izraeli Innovációs Hatóság második támogatását. A következőképpen működik. A FarmSee létrehozása azon a megfigyelésen alapul, miszerint – a szarvasmarha-tenyésztéssel ellentétben – a sertéstenyésztésben eddig kevés innováció született az állatok napi nyomon követésére vonatkozóan. Nimrod Madar, a FarmSee vezérigazgatója szerint a modern sertéstenyésztőknek információra és ellenőrzésre van szükségük; a meglévő módszerek nem hatékonyak.
Pénzügyileg is megéri a juhokat napelemek alatt legeltetni
Az Oregoni Állami Egyetem tudósai által végzett új kutatás szerint a földterületek termelékenységét növelheti a juhok legeltetésének és a napenergia-termelésnek ugyanazon a földterületen történő kombinálása. A vizsgálat során összehasonlították a juhok növekedésének a mértékét a napelemekkel ellátott legelőkön és a hagyományos legelőkön. A napelemes legelőkön összességében kevesebb, de jobb minőségű takarmányt találtak az állatok. Továbbá egyenlő mértékben is híztak, valamint a napenergiával történő energiatermelés növelte a legelő termelékenységét is.
Hirdetés