Állattartás
Kiemelt hírek
Hirdetés
Kapcsolódó videók
Digitális megoldások gazdálkodóknak és kereskedőknek: fedezze fel a Magro.hu előnyeit!
A mezőgazdaság nem csupán egy ágazat – ez a jövőnk és megélhetésünk alapja. Napjainkban azonban olyan kihívásokkal nézünk szembe, mint az extrém időjárás, a kiszámíthatatlanul változó piacok és a csökkenő értékesítési lehetőségek. Ilyen körülmények között a digitalizáció és az innovatív megoldások kulcsszerepet játszanak abban, hogy alkalmazkodjunk és még sikeresebbek legyünk.
Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Hirdetés
Több mint 400 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Több mint 400 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hajdúsági horror: közel 12 ezer pulykát kellett leölni a madárinfluenza miatt
Hajdú-Bihar megyében igazolta magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A járvány ezúttal egy Nádudvaron található tenyészpulyka-állományra sújtott le. A szakemberek már a gyanú alapján megkezdték a mintegy 11.800 egyed felszámolását. A fertőzött pulykatelep a nádudvari NAGISZ Zrt. tulajdona, a cég munkatársai az állategészségügyi hatóság utasítása szerint, azzal együttműködve, azonnal megkezdték az ilyenkor szükséges mentesítési- és kármegelőzési feladatokat.
Kinek és milyen esetben áll jogában lelőni egy kutyát?
Egyre több hírt hallani vadászterületen történő kutyaelejtésről. A probléma sok esetben peres üggyé fajul, noha a kutyatartó és a vadász a rá vonatkozó szabályok betartásával megelőzhetnék az ilyen incidenseket. De hol is van a jogszerűség határa egy ilyen esetben? Mikor ki a vétkes? És miképpen lehet elejét venni az ilyen helyzeteknek? A vadászati törvény 37.§ 4. bekezdése szerint egy kutya elejtése kizárólag vadászterületen történhet és csakis vadász által. A kutya elejtése minden esetben a vadállomány védelmének érdekében lehetséges, a lövést pedig csak akkor lehet elengedni, ha nem deríthető fel a kutya tulajdonosa, továbbá az adott kutya éppen a vadat űzi vagy elejti, és annak az űzött vagy elejtett vadnak a sérelme másként nem hárítható el.
Növényvédelmi szempontból fontos, hogy növényi gént találtak egy kártevő rovar genomjában
A dohánymolytetű eltérített egy detoxifikáló növényi gént, hogy azzal semlegesítse a növényi mérgeket – ezzel a címmel jelent meg március végén egy tanulmány a Cell tudományos folyóiratban. „A bonyolultabb testfelépítésű eukariótákban nagyon-nagyon ritka horizontális géntranszfer (HGT) jelenségével állunk szemben, aminek révén két nagyon távoli csoportból nem szaporodás útján kerül át egy gén. Nevezhetjük ezt »természetes GMO-nak« is, annál is inkább, hogy pontosan az” – írta a kutatási ismertetőjében Varga Máté genetikus, az ELTE TTK Genetikai Tanszékének docense.
Pálmaolaj táplálja a tej- és vajtermelést Új-Zélandon
A déli félteke egyik leghíresebb tejtermelő és vajexportőr országa Új-Zéland. Ám a nagy számok mögött szomorú tény húzódik meg. A termeléshez szükséges takarmány felét sem tudják helyben megtermelni, az import fele pedig pálmaolaj-kivonatból áll. A 60 százalékos takarmánybehozatal nagyjából felét a pálmaolaj-kivonat teszi ki. A 3,5 millió tonna import-takarmányból ez összesen 1,8 millió tonna. Ehhez képest búzából 436 ezer, szójadarából 426 ezer és DDGS-ből 349 ezer tonnára volt szükségük 2020-ban.
Újdonság az állatvédelem és az állatjólét szolgálatában: megalakult a Nemzeti Állatvédelmi Tanács
Megalakult a Nemzeti Állatvédelmi Tanács. Az alakuló ülésen Nagy István agrárminiszter arról beszélt: fontos, hogy az állatvédelem és az állatjólét ügye Magyarországon a jövőben is biztos pillérekre, tudományos és szakmai alapokra épüljön. A politikus azt reméli, hogy a tanács létrejötte egy olyan párbeszédet indít el a szaktárcák, a tudományos intézmények, a szakmai és a civil szervezetek között, amely egyetértést teremt az állatvédelemhez és az állatjóléthez kapcsolódó kérdésekben.
Állatoknak szánt koronavírus oltóanyagot jegyeztek be Oroszországban
Állatok számára kifejlesztett, Covid-19 elleni vakcinát jegyeztek be Oroszországban - közölte az orosz agrárfelügyelet, a Roszszelhoznadzor. A hatóság szerint a Carnivac-Cov elnevezésű oltóanyag az első, új koronavírus-fertőzés elleni állatvakcina a világon. A szer, amelyet az orosz Szövetségi Állategészségvédelmi Központ szakemberei fejlesztettek ki, októberben elkezdett klinikai tesztelése során mellékhatást nem okozott.
Közel 2 ezer étteremben már kérhető a laboratóriumban előállított csirkehús
Miután a szingapúri élelmiszerügynökség fogyasztásra alkalmasnak minősítette a világ első, laboratóriumban előállított csirkehúsát, az Eat Just vállalat megkezdte a termék árusítását. Ez a világ első, úgynevezett „tiszta húsa", amit az olyan húsra mondanak, amely nem levágott állatból származik. Ezt az élelmiszert állati izomsejtekből, laboratóriumi körülmények között fejlesztették ki. Mennyire várható a mesterséges körülmények között készített hús elterjedése?
Más húsmarhák tenyésztői is előszeretettel használják a limousint
A fajta egyik kiváló hazai törzstenyészete a balatonalmádi székhelyű IMÁR Bt.-nél található. A vállalkozás 2012 óta foglalkozik limousinokkal, és már a kezdetekkor a tenyészállat-előállítást jelölték meg célként. A tenyészüsző- és tenyészbika-előállítás mellett a tenyésztésre be nem állított állatokat hízóalapanyagként értékesítik. A koncepció azóta sem változott. Minden tenyészállatuk törzskönyvezett és – természetesen – tisztavérű limousin. Három telephelyük van. A városlődin, Ruder-majorban tartják az anyateheneket, ott történik az elletés és a borjak nevelése. A 6-8 hónapos korban leválasztott, általában 30-50 állatot számláló borjúcsoportokat átszállítják a nemesvámos-vilmapusztai telephelyre.
Pedig már az ókori Rómában is ínyencfalat volt – bajban az éticsiga-tenyésztők
Az éti csiga (Helix pomatia) inkább gyűjtött faj, ám ennek egy közeli rokonát a mediterrán csigát (Helix aspersa) tenyésztik is sokfelé a világon. Magyarországon is voltak többször fellángolások a csigatenyésztéssel kapcsolatban, de e próbálkozásokból nem lett hosszú távú eredmény. A fogyasztása sem jellemző hazánkban – bár egyes üzletekben rendszeresen kapható a fűszeres házába visszatöltött csiga. Az éticsiga nem alapvető élelmiszer-alapanyag, inkább kulináris különlegesség, amelynek fogyasztása Franciaországban is a tél végi ünnepekhez és a turistaszezonhoz kapcsolódik. Tavaly pont ezekkel (is) volt gond…
Videón, ahogy több 10 ezer ponty kerül a szabolcsi vizekbe
Több, mint 12 mázsa egynyaras pontyot telepített a Szabolcs-Szatmár megyei Vásárosnaménynál a Tiszába a Sporthorgász Egyesületek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közhasznú Szövetsége. Mile Pál és Kósa István, a szövetség hivatásos halőrei azt is elárulták, hogy Tuzsérnál további 13 mázsányit juttattak a folyóba a 15 dekagrammos halakból. A közel 17 ezer ponty telepítésére azért volt szükség, mert a természetes szaporulat már nem elég. Még úgy sem, hogy az ártereken kint maradó ivadékokat rendszeresen visszajuttatják a folyóba.
Bivalyhús és szamárzsír – jóval több, mint „első osztályú alapanyag”
Szinte a feledés homálya fed két, ma már szokatlannak számító alapanyagot: a bivalyhúst és a szamárzsírt. Pedig az ínyenceknek pusztán a két szó hallatán összefut a nyál a szájukban... Különlegesek, mert már egyiket sem használjuk a konyhánkban, viszont a séfek mindkettőt ismerik és nagyra értékelik. Szalai Ferenc tenyésztő, a Mátrai Bivalyrezervátum tulajdonosa szerint a bivalyhúst leginkább a szürkemarha húsához lehet hasonlítani, vagyis szó sincs arról, hogy extrém alapanyag lenne. Amiben eltér tőle, az még magasabb minőségi szintre emeli, például több fehérjét, foszforvegyületet és vasat tartalmaz, viszont jóval kevesebb zsírt. Jellemzése szerint rostos, zsírszegény, fantasztikusan tartalmas vörös hús. Ízvilága populáris, nincs erősen elnyomó karaktere, mint például a vadnak vagy a birkának. Enyhén édeskés, növényi ízek jellemzik, jól fűszerezhető, különösen a zöldfűszerek állnak jól neki.
A zalai bivalyok is várják a tavaszt - képriport
Ugyan a koronavírus járvány terjedésével összefüggésben hozott korlátozások miatt 2020. november 11-től a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság bemutatóhelyei zárva tartanak, a Magro.hu látogatási kérésének eleget tettek. Így a biztonsági előírásokat betartva végigsétálhattunk a Zala megyében, Zalakomár határában, a Kis-Balaton mellett található Kápolnapusztai Bivalyrezervátum épülő, szépülő tanösvényén. Képriport a bivalyok tavaszvárásáról.
Különleges szőlőmagolaj készül a Pannonhalmi Apátsági Pincészet terméséből
Lezárult az európai uniós támogatású mezőgazdasági kutatás-fejlesztési együttműködés a Széchenyi István Egyetem, a Pannonhalmi Apátsági Pincészet Kft. és a konzorciumvezető Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. részvételével. A projekt célja egy új típusú, gyógynövényeket is tartalmazó étrendkiegészítő és kozmetikai termékcsalád létrehozása volt. Az új készítményekben a szőlőmagolaj hatóanyagait egészítették ki különböző gyógynövényekkel, illetve azok kivonataival. A projekt költségvetése 856.571.545 forint, melyből a támogatás összege 510.071.689 forint volt.
Vadgázolás: ki a felelős és ki fizeti meg a kárt?
A járművezetők egyik legnagyobb félelme, hogy egy erdei vad féktávolságon belül kiugrik az autója elé, és összeütköznek. Az ilyen balesetek milliós kárt okozhatnak az autókban és sajnos gyakori a személyi sérülés is. Ráadásul az esetek többségében a vadgázolás után nehéz érvényesíteni a kártérítési igényt. Miért van ez? Kinek a felelőssége egy ilyen baleset, kinek és mit kell fizetnie, ha bekövetkezett a szerencsétlen állat-gépjármű találkozó?
A nagy kárókatona vita: mennyire rabolja le a madár a halastavak állományát?
Miért gyűlölik a horgászok, a halszaporítással és halneveléssel foglalkozók a kormoránokat? Mekkora a hazai és az itt telelő nagy kárókatona állomány? Milyen súlyos kárt okoznak a természetes és a halastavi halállományban a madarak? Egymásnak ellentmondó adatokról számolt be egy podcast beszélgetés, aminek a címe: Ökológiai szempontból nincs baj a kárókatonával. Preiszner Bálint biológus foglalta össze, milyen a magyar kárókatona helyzet.
A lóetológia, a helyzetkezelés, a szabadságérzet – és bónuszként 8 fontos tanács
A vezetőszár kiemelten fontos a ló menekülési ösztönének kezelésében, mert használata lóetológiai alapú. Alkalmas arra, hogy megfelelő távolságból hassunk a lóra, szem előtt tartva egymás személyes terét, a ló belénk vetett bizalmának növelését és a veszélyes helyzetek minimalizálását. Alkalmazásával lótársunk megkapja a tanulásához megfelelő szabadságérzést, önállóan kereshet megoldásokat (az általunk kívántat dicsérettel erősítjük meg) hibázhat, felelősen dönthet. Miről van szó jelen esetben? A ló érzékeny, ijedős, rebbenékeny állat. A veszélyre gyorsan, de energiatakarékosan reagál. Ezért visszanyugvása gyors. Rangsor alapú csoportban él, így ösztönösen minden egyed képes elfogadni egy „vezetőt”. Neki, a „vezető” (jelen)léte és döntése maga a biztonság. Vele, mellette lenni jó. A lovas célja, hogy ilyen vezetővé váljék.
Jobb, ha a méhek a kukoricatáblák közelébe sem mennek
Hiába emelkedett az elmúlt év során fajtánként akár harmadával is a méz ára Kárpátalján, a kereslet még mindig nem lanyhul iránta. Az itteni emberek belátták, hogy ebben a járvánnyal terhelt időszakban nem mondhatnak le a legkiválóbb természetes immunerősítőről. A nagy mértékű drágulást a szakemberek azzal is magyarázzák, hogy az EU-tagországokban is igen kelendő ez a termék. Az Ukrajnából az öreg kontinens nyugati felébe irányuló mézexportról sokat elárul, hogy tavaly két héten belül teljesítették a kvótát az itteni nagykereskedelmi cégek.
Nem bizonyult törékenynek a tojás piaca: néhány hónap alatt talpra állt az ágazat
A tojás olyan teljesértékű táplálék, amelynek biológiai értéke az anyatejével egyezik meg. Optimális arányban tartalmazza a telített és telítetlen zsírsavakat, valamint az esszenciális aminosavakat. D-vitamintartalma különösen jelentős, hiszen ez a létfontosságú vitamin a tőkehalmáj után a tojássárgájában található a legnagyobb mennyiségben. A D-vitamin pedig legalább akkora szerepet játszik az immunrendszer megfelelő működésében, mint a C-vitamin. A szakemberek szerint hazánkban is egyre többen építik be étrendjükbe a tojást, ezt pedig a számok is igazolják. Az egy főre jutó tojásfogyasztás évek óta nő itthon. A koronavírus megjelenése csak megerősítette, hogy az emberek még inkább az elérhető árú és tápanyagdús élelmiszerek felé fordulnak. Magyarországon az egy főre jutó tojásfogyasztás 2019-ben 243 db volt – 2013 óta folyamatosan nő, akkor még csak 214 darab tojást ettünk átlagosan egy évben.
Hirdetés