Baromfi
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Toxinos kukorica és alacsony fehérjetartalmú búza – mit hoz a jövő?
Az idei év kihívásai a mezőgazdaságban nemcsak a mennyiségi termésadatokban, hanem a minőségben is megmutatkoztak. A búza fehérjetartalma és a kukorica toxinfertőzöttsége jelentős kérdéseket vet fel a következő szezonra nézve. Párkányi Gábor, a Mertcontrol ügyvezető igazgatója részletesen bemutatja az idei termés minőségét és a jövőbeni kilátásokat.
Hirdetés
Több mint 3.000 hirdetés 71 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Több mint 3.000 hirdetés 71 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Nincs menekvés, nincs megoldás: negyedével is nőhet a hús ára
Komoly és hosszan tartó válságot is okozhat a takarmányárak nagyságrendileg 30 százalékos emelkedése, amit a termelők a termékeik árában is kénytelenek lesznek érvényesíteni. Ez a drágulás pedig a takarmány- és húsipar szakértői szerint elkerülhetetlenül elér a fogyasztókig is. Miután a termelési költségek mintegy kétharmadát teszik ki a takarmányok, a drágulás jelentős költségnövekedést eredményezett az élőállat és állati termékek piacán.
Módosultak a baromfiáruk európai uniós behozatalára vonatkozó szabályok
Megjelent az Európai Bizottság (EU) 2021/568 végrehajtási rendelete a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének az egyes baromfiáruk Unióba történő behozatala és Unión keresztül történő átszállítása céljából engedélyezett harmadik országok, területek, övezetek és területi egységek jegyzékében az Egyesült Királyságra vonatkozó bejegyzés tekintetében a magas patogenitású vírustörzsek okozta madárinfluenza megjelenése nyomán szükségessé vált módosításáról.
Hajdúsági horror: közel 12 ezer pulykát kellett leölni a madárinfluenza miatt
Hajdú-Bihar megyében igazolta magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A járvány ezúttal egy Nádudvaron található tenyészpulyka-állományra sújtott le. A szakemberek már a gyanú alapján megkezdték a mintegy 11.800 egyed felszámolását. A fertőzött pulykatelep a nádudvari NAGISZ Zrt. tulajdona, a cég munkatársai az állategészségügyi hatóság utasítása szerint, azzal együttműködve, azonnal megkezdték az ilyenkor szükséges mentesítési- és kármegelőzési feladatokat.
Közel 2 ezer étteremben már kérhető a laboratóriumban előállított csirkehús
Miután a szingapúri élelmiszerügynökség fogyasztásra alkalmasnak minősítette a világ első, laboratóriumban előállított csirkehúsát, az Eat Just vállalat megkezdte a termék árusítását. Ez a világ első, úgynevezett „tiszta húsa", amit az olyan húsra mondanak, amely nem levágott állatból származik. Ezt az élelmiszert állati izomsejtekből, laboratóriumi körülmények között fejlesztették ki. Mennyire várható a mesterséges körülmények között készített hús elterjedése?
Záruló EU-s piac, madárinfluenza és áremelkedés nehezíti az ukrán csirkehús piaci helyzetét
A koronavírus okozta járványhelyzet ellenére csúcsot döntött az ukrán csirkehús-előállítás 2020-ban. Ukrajnában az elmúlt 20 évben a 70-szeresére növelték a csirkehús kibocsátást. A tavalyi év második felében azonban olyan már a csökkenést mutató jeleket lehetett érzékelni. Európa húzhat hasznot az ukrán csirkehústermelés megtorpanásából. Egy nagy és több kistermelő is kénytelen volt felhagyni a tevékenységével.
Kevesebb marhát és csirkét, de több sertést vágtak le 2020-ban a magyarországi vágóhidakon
A magyarországi vágóhidakon – darabszámot tekintve – 6 százalékkal kevesebb szarvasmarhát, 2 százalékkal több sertést és 2 százalékkal kevesebb baromfifélét vágtak 2020-ban az előző évhez képest – olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) elemzésében. A statisztikák tanúsága szerint a baromfifélék csoportjában a liba- és kacsavágás – a madárinfluenza hatásai miatt – erőteljesen (46 és 28 százalékkal) visszaesett.
Először alkalmaztak kendert baromfitakarmányként – az Egyesült Államokban
Az Egyesült Államokban benyújtottak egy előterjesztést a kender engedélyezett állati takarmány-összetevővé válását megcélozva. A jóváhagyást követően lehetővé válik a kendermagliszt és a kenderből készült lepény legális felhasználása a tojó tyúkok kereskedelmi takarmányaként. Az Amerikai Takarmány-ellenőrzési Tisztviselők Szövetsége és az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Szövetsége – Állatorvosi Központ (FDA-CVM) az előterjesztés aláírójaként állt ki a kender engedélyezett takarmány-összetevővé válásának érdekében.
Állatról emberre terjedt a madárinfluenza: 7 fertőzött személy a baromfitelepen
Megjelent a zoonózis: 7 emberre terjedt át Dél-Oroszországban az A(H5N8) típusú új madárinfluenza. Anna Popova tisztifőorvos, az orosz fogyasztóvédelmi felügyelet (Roszpotrebnadzor) vezetője moszkvai sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy ez volt az első bizonyított eset, hogy a betegség ezen típusa állatról emberre terjedt át. A vírus genetikai anyagát a felügyelethez tartozó novoszibirszki Vektor Központ mutatta ki egy olyan baromfitelep alkalmazottainál, ahol 2020 decemberében madárinfluenzát észleltek.
Sertés és brojlercsirke – fenntarthatóaknak kell lenniük az intenzív termelési rendszereknek
A sertés- és brojlercsirkeipar kulcsfontosságú eleme az Európai Unió gazdaságának. A fenntarthatóság elérésének egyik fő módja ezekben az ágazatokban a takarmányfelhasználás hatékonyságának javítása. Ennek támogatására hozták létre az ECO-FCE-t. Nyilvánvaló, hogy az intenzív termelési rendszerek kulcsfontosságú szerepet játszanak a növekvő globális népesség táplálásában, de fenntarthatóaknak is kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy környezetbarátnak és állatjólléti szempontból barátságosaknak kell lenniük, ugyanakkor ésszerű megtérülést is lehetővé kell tenniük a termelők számára. Az energia és a takarmány emelkedő költségei, a fogyasztók alacsony termékárakkal szembeni elvárásai együttesen ez utóbbi elemet teszik folyamatos kihívássá.
A madárinfluenza és a sertéspestis 2021-ben is gondot okoz - interjú a főállatorvossal
Komárom-Esztergom és Bács-Kiskun megyében is megjelent 2021. elején a madárinfluenza. Bognár Lajos országos főállatorvos a témával kapcsolatban elmondta, hogy az érintett telephelyeken sikerült lokalizálni a betegséget. Az afrikai sertéspestisről is beszélt: kijelentette, hogy házisertésben és nagy létszámú állattartó telepeken sem mutatták még ki a vírust. A szakember további, az állattartók számára fontos témákat is érintett a vele készített interjúban.
Reménykedhet a csirkevilág – a génszerkesztés ellenállóvá teszi őket a madárinfluenzával szemben
Amikor valahol felüti a fejét a madárinfluenza, eleget téve a törvénynek, meghatározott sugarú körben el kell pusztítani a madárállományt. Az EggXYt ennek a költséges gyakorlatnak a felszámolása érdekében egy új eszköz fejlesztésébe vágott. A fejlesztők remélik, hogy felgyorsítva a hatósági jóváhagyási folyamatokat lehetővé válik számukra, hogy terméküket piacra vigyék Az izraeli céget 2016 végén alapították, amikor Dani Offen, a Tel-Avivi Egyetem professzora felkereste Yehuda Elramot azzal az ötlettel, hogy a forradalmi és Nobel-díjas génszerkesztési technológia, a CRISPR alkalmazásával próbáljanak meg véget vetni a naposcsibék elpusztításának.
A franciák törvényi oltalom alá vették a tehéntrágya és a lócitrom szagát
Különc népség a francia – tartják sokan. És joggal. Maurice, a kakas támogatására több százezren írtak alá egy petíciót, és sokan pólókat is vásároltak, amelyeken a kakas látható „Hagyj kukorékolni!” felirattal. A falusi turizmus velejárója, hogy a falvakba városi népek vonulnak pihenni, aztán elkezdenek panaszkodni a számukra szokatlan zajok, szagok miatt. Ebből a jelenségből lett elegük a franciáknak, ahol törvényi védelem alá került a vidéki zajok és szagok alkotta érzékszervi örökség. Például a békabrekegés meg a kakaskukorékolás, sőt a tehéntrágya és a lócitrom szaga is.
Nagyon rossz január: megint megjelent a madárinfluenza Magyarországon és nagyon magasak a takarmányárak
Madárinfluenza-vírus jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma Komárom-Esztergom megyei nagy létszámú pulykát tartó gazdaságokban január 6-án. A hatóság a szükséges intézkedéseket megtette, a szakemberek az állományok leölését már a gyanú alapján megkezdték - tájékoztatta a hivatal az MTI-t. A madárinfluenza megjelenésén túl a növekvő takarmányárak tovább nehezítik a magyar állattartók gondjait.
Már január elejétől beadhatóak a kérelmek az állatjóléti támogatásokra
Több fontos állatjóléti, tenyésztésszervezési támogatás igénybevételéhez kapcsolódó közlemény jelent meg a Magyar Államkincstár honlapján. A nyulasok január 31-ig igényelhetnek pénzt a tenyésztésbe állításra, a vágósertés és tenyészkoca süldő támogatás igénybevételéről is új információkat közöltek. Megjelentek továbbá a baromfiágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások és kifizetési kérelmek benyújtásának feltételeiről szóló közlemények is.
Sertés után baromfira is számolnak: halad a magyar mezőgazdaság ammónia-kibocsátásának csökkentése
A magyar tudomány eredményeinek hazai bemutatásában kitüntetett esemény a „Magyar Tudomány Ünnepe”, a Magyar Tudományos Akadémia által 17 éve megrendezett országos programsorozat. Az idei rendezvény a “Jövőformáló Tudomány” címet viseli, melyhez az Agrárminisztérium a mezőgazdasági termelés ammónia-kibocsátáscsökkentést érintő kérdéseiről tartott tájékoztatással csatlakozott. A légszennyező anyagok kibocsátási leltára, az ammónia-kalkulátor, valamint az Agrárminisztérium ammóniakibocsátás-csökkentési intézkedései is tudományos kutatási eredményekre épülnek, amely kutatásokat a szaktárca pénzügyileg is támogat.
A takarmányár az egekben, a baromfiágazat szereplői sokkban
A baromfiágazat szereplőinek ismét szembe kell nézniük a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozásokkal, ami újabb jelentős visszaesést okozhat az értékesítésben. A pandémia mellett a költségek emelkedésével is küzdenek a gazdálkodók, miközben a fogyasztók komoly árkülönbségekkel szembesülhetnek a boltokban a feldolgozott és a nyershúsok között.
Kakasokból állítana elő tojó tyúkokat egy új technológia
Az izraeli székhelyű Soos Technology nevű állattenyésztési technológiai vállalkozás lett a héten megrendezett Grow-NY élelmiszer- és mezőgazdaság verseny 1 millió dolláros díjának nyertese. Technológiájukkal a baromfi embriók nemi fejlődését befolyásolják, hímekből nőstényeket képesek előállítani.
A világon először engedélyezték mesterséges csirkehús értékesítését
A szingapúri hatóság jóváhagyta a világ első olyan „tiszta húsának” a piacra vitelét, amely nem vágott állatokból és nem is növényekből származik. A döntés megnyitja az utat a San Francisco-i Eat Just startup számára, hogy eladja laboratóriumban termelt csirkehúst.
Hirdetés