Baromfi
Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Több mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
AMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Korlátozni kell a brojlerek takarmányozásának megváltoztatásából eredő hatást
Annak érdekében, hogy a tápanyagszükségletet a madarak életkorához igazítsuk, a termelési ciklus során változtatni kell a takarmányspecifikációkat. Bár a követelmények az idő múlásával lassan változnak, ezt az átmenetet csak a takarmánykészítmény meglehetősen hirtelen változtatásával tudjuk kielégíteni. Szerencsére a madarak könnyen alkalmazkodnak. A jelenlegi brojlercsirketörzsek kiemelkedő genetikai potenciált mutatnak a növekedési ütem tekintetében. Ezt az egyre növekvő takarmányfelvétel táplálja. A genetikai potenciált szükségszerűen alátámasztja az egyre kifinomultabb környezetszabályozás és a kornak és a teljesítményszintnek megfelelő tápok biztosítása.
Védekezés a Campylobacter ellen: kulcsfontosságú a brojlerfarmokon dolgozók biológiai biztonsága
A kereskedelmi célú brojlercsirke-állományok Campylobacter-kolonizációjának megelőzéséhez az élelmiszerláncban dolgozó munkások jobb kommunikációjára van szükség – állapították meg brit kutatók. A brojlertenyésztők és a személyzet jelenleg úgy érzi, hogy túl nagy hangsúlyt fektetnek a baktérium ellenőrzésére, nem pedig a gazdaságtól az asztalig tartó láncra.
Katasztrofális a magyar tojástermelés helyzete
Bajban van a hazai tojástermelés, mert a előállítás költségei rengeteget drágultak az utóbbi időszakban, ám a termelők ezt nem tudják érvényesíteni az átvételi árakban. A tojástermelés így veszteséges Magyarországon, ennek következtében pedig egyre több termelő hagy fel átmenetileg, vagy akár véglegesen is a tevékenységgel. A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének mezőgazdasági titkára szerint a tejtermeléshez és a sertéstartáshoz hasonlóan rendkívül rossz az ágazat helyzete.
A magyar piacot teljesen lefedi és exportra is megy a hazai pulykahús
A pulykahús-termelőket nem csak a koronavírus-járvány miatt lecsökkent vendéglátóipari és szállodai fogyasztás, hanem az újra megjelent madárinfluenza is jelentős kihívás elé állította a 2021-es évben. Ennek ellenére a termelés tudta tartani a lépést az egy főre eső pulykahús-fogyasztásban Európa élvonalába tartozó hazai fogyasztással. Sajátosságainak köszönhetően a pulykáról fehér- és vöröshús egyaránt nyerhető, így a sertés és a marha húsa is helyettesíthető vele. Tápanyag-összetételét meghatározza az állat neme, kora, tartása, takarmányozása és tápláltsági állapota.
Szigorították a magyar baromfihús EU-ba szállításának szabályait
A vonatkozó jogszabályok alapján általános alapelv, hogy madárinfluenza járvány esetén csak akkor engedélyezhető bizonyos baromfitermékek kiszállítása más Európai Uniós tagállamba, ha kockázatértékelés alapján a járványügyi helyzet azt lehetővé teszi. Felügyeleti (megfigyelési) körzetből származó állatokból nyert friss baromfihúst csak engedéllyel lehet forgalomba hozni az Európai Unió tagállamaiba. Ennek során több feltételnek kell egyszerre teljesülnie.
A fácánnal felhagytak, de a vadkacsa tenyésztés és vadásztatás még működik
A természetben élő apróvadállomány nem képes olyan mértékű szaporulatra Magyarországon, hogy fenntartható módon biztosítsa azokat a nagyobb terítékű apróvad-vadászatokat, amelyek néhány évtizeddel ezelőtt jellemzők voltak. Ezt jellemzően az intenzív mezőgazdaság miatt kialakult élőhelyváltozás okozta. Ezért az országban néhányan apróvadtenyésztésbe kezdtek, hogy a tenyésztett állomány kibocsátásával és visszavadászásával megidézzék az említett akár több 100-as apróvadterítékeket. A tevékenység a hozadékaként pedig a természetes apróvadállományról is némiképpen lekerül a vadászati nyomás.
Az aranykor után kell rátalálni az arany középútra a hízottlibák piacán
Aki Márton napján libát nem eszik és újbort nem iszik, az egész évben éhezik és szomjazik. A régi népi bölcsesség valószínűleg arra utalt, hogy akinek november közepén nincs hízott libája és újbora, annak valószínűleg már nem is lesz a következő őszig. Bár libát már egyre kevesebb háztartásban tartanak, és bort sem termel mindenki, a szokások életben maradtak. Az év végi ünnepek időszakában nagyobb a kereslet a libahúsra is.
Gyöngybagoly tizedelte és stresszelte a kiskunsági baromfitelep állományát
Szokatlan madármentésre volt szükség a Bács-Kiskun megyében, Kalocsa és Kecel között található Öregcsertőhöz közeli baromfinevelő telepen. A zárt csarnokba valószínűleg szellőztetés alkalmával beköltözött egy gyöngybagoly. A ragadozó madár számára ezáltal elérhetővé váltak a néhány hetes csirkék. Közülük nap, mint nap ejthetett könnyű zsákmányt. Ám a fő gondot az a folyamatos stressz és riadalom jelentette, amit a jelenlétével okozott a haszonállatoknak.
Újra felütötte a fejét a madárinfluenza: már több tízezer baromfit kellett megsemmisíteni a Dél-Alföldön
Egy zsombói pecsenyekacsa állományban és egy újkígyósi tenyészlúd állományban is elsődleges madárinfluenza kitörést diagnosztizált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A fertőzést tegnap erősítették meg a vizsgálatok, mindkét állomány felszámolása folyamatban van.
A berberin hatékonysága a mikotoxinok ellen a brojlertakarmányokban
A mikotoxinok ellenőrzésére használt standard módszer a nem tápláló felszívódó anyagok használata a takarmányban, amelyek megkötik a mikotoxinokat, és csökkentik azok felvételét a GIT-ből. Számos ilyen kötőanyagot használtak már sikerrel. A Poultry Science című szaklapban megjelent új tanulmány szerint a berberin, egy növényi alkaloid, csökkenti az aflatoxinok és az ochratoxinok toxikus hatását a brojlerek takarmányában. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a növényi kivonatok használata a mikotoxinok toxikus hatásainak csökkentésére. A berberin egy olyan növényi alkaloid, amelyet a hagyományos kínai és indiai gyógyászatban régóta használnak. Ez az alkaloid számos növény, köztük a Coptis chinesis és a Berberis vulgaris gyökereiben, rizómáiban és hajtásaiban található. A berberin egyéb tevékenységei mellett erős antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik.
Házityúk fajtajelölteket vizsgált a magyar szakember, Wolfgang Kessler kutatási díjat kapott
Keresztezéssel kialakított, alternatív tartásra alkalmas fajtajelöltek termelési és szaporodási paramétereit vizsgálta házityúkban Dr. Drobnyák Árpád. Ennek eredményeiért Wolfgang Kessler kutatási díjban részesült. A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ kutatója a Magyar Tudományos Akadémián vette át a díjat. A Német–Magyar Társaság és az MTA Agrártudományok Osztálya által idén 16. alkalommal odaítélt elismeréshez 2 ezer euró (közel 720 ezer forint) pénzjutalom társult.
Végy egy csipetnyi kreatint! Recept a tenyésztőtápok összeállítására a csibék vitalitása érdekében
Mi lenne, ha már az embriót is gazdagíthatnánk egy gyorsan elérhető energiaforrással, hogy jobban biztosítsuk a kikelést és az első életnapokat? Ez lehetséges a brojler tenyésztyúk kreatinforrással történő etetésével. A kreatin szerves vegyület, és a természetben három aminosavból: argininből, glicinből és metioninból állítható elő. Ez a képződés a gerincesek veséjében és májában történik, a kreatin pedig (főként) az izmokban és az agyszövetben tárolódik. A kreatin biztosítja az izomsejtek számára a nagyobb energiatermelés képességét.
Nőtt a magyar takarmánygyártás teljesítménye, a termékek közel fele baromfi elé került
Magyarországon a keverőüzemekben 3,825 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő 2020-ban, 1,2 százalékkal többet, mint az előző évben. A gyártott keveréktakarmány 48,8 százalékát (1,868 millió tonna) a baromfitakarmányok adták 2020-ban. A baromfitakarmányok 45,3 százalékát a brojlerek számára előállított keverékek, 17,9 százalékát a tojó-, 19,8 százalékát a pulykatápok, 11,1 százalékát a kacsa-, 5,9 százalékát a libatápok tették ki. A sertéstakarmányok 36,6 százalékkal (1,399 millió tonna) részesedtek a 2020. évi termelésből.
Covid-19: a baromfiágazat ellátási és munkaerő-problémái továbbra is fennállnak
A globális baromfipiac kilábalni látszik a Covid-19 világjárványból, de a világ egyes részein továbbra is túlkínálat és munkaerő-problémák vannak a Rabobank szerint. A bank a legfrissebb negyedéves baromfihús-jelentését ismertetve elmondta, hogy a legtöbb régió a nyereséges szinten teljesít, vagy nyereséges feltételeket élvez. Az európai és az amerikai gazdaságok újbóli megnyitása segítette a piac talpra állását, és fellendítette a globális kereskedelmet. A kilátások továbbra is pozitívak, mivel a kereslet változatlanul erős, a kínálat pedig korlátozott, bár a takarmányárak magasak. A kereskedelmi volumen további növekedése várható, amit az élénkülő élelmiszer-szolgáltatási ágazat ösztönöz.
Rovar- és húslisztevő haszonállatok: engedélyezte az EU a rovarfehérjék használatát és a keresztetetést a takarmányozásban
Életbe lépett az Európai Bizottság új irányelve, amely engedélyezi a baromfi és a sertéságazatban a rovarfehérjék takarmányozásban történő felhasználását, továbbá az úgynevezett keresztetetést, vagyis a más állati fehérje-alapú takarmányt. Ez a jelentősen megdrágult gabonaárak és az importszója kiváltása szempontjából is jó hír a hazai állattartóknak. A döntés eredményeképpen mérsékelhető lesz az önköltség jelentős részét kitevő takarmány ára.
A laborból kerülhet az asztalokra a mesterségesen hízott liba- és kacsamáj
Az egyre népszerűbbé váló húsmentes ételek mellé érkezhet hamarosan egy húsmentes májkülönlegesség, a foie gras. Egy francia startup, a Gourmey 2022-ben szeretné piacra dobni a magyarul hízott májként ismert ételt. A fejlesztés alapja a tojás. A kacsatojás őssejtjeit elkülönítik és ezek egy tápoldatban osztódni kezdenek, majd májsejtté alakulnak. Hosszú út vezetett odáig, hogy ízben és állagban is a lehető legjobban jobban hasonlítson az étel az eredetire: 600-szor kísérelték meg a kutatók, hogy elkészítsék a megfelelő változatot.
A pandémia veszített erejéből – a húságazatok is fellélegezhetnek
Idehaza a sertéstartóknak a tavalyihoz képest még mindig 3,5 százalékkal fizettek kisebb felvásárlási árat a 22. héten. (Ez az utolsó, elérhető hivatalos adat.) A helyzet mégis azt mutatja, hogy nagyon lassan, de emelkedik az ár, a néhány hónappal ezelőtti, csaknem fél évig tartó időtávhoz képest mindenképpen jobb a helyzet. Például februárban az országos átlagárat nézve még 342, most pedig 422 forintot adtak az élősertés kilójáért. A vágócsirkénél hasonló a helyzet, sőt a tavalyinál több mint 11 százalékkal magasabb az ár: 284 forintot adnak, míg egy éve csak 256-ot.
Sertés- és baromfitartásban vizsgálja a digitális technológiák alkalmazhatóságát az AKI
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) részt vesz az ERA-NET COFUND ICT-AGRI-FOOD program és a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap által támogatott, „Smart technológiák használata környezetbarát állattartó telepek kialakítása érdekében (LivestockSense)” című 2 éves programban. A nemzetközi projekt az információs és kommunikációs technológián (IKT) alapuló eszközök elfogadottságát és alkalmazhatóságát vizsgálja a sertés- és baromfitartásban.
Hirdetés