Hal
Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Több mint 3.100 hirdetés 90 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
AMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 3.100 hirdetés 90 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Tömeges halpusztulás a Garamon, a Dunán már nincs veszély
Tömeges halpusztulást okozott a szlovákiai Zólyombúcson (Budča) a Garam középső szakaszán egy biogázállomás kiömlött fermentációs hulladéka. Az információt a helyi horgászszövetség és a biogázállomás vezetője is megerősítette. A Bezeréte (Trnavá Hora) község mellett horgászók jelentették az elpusztult halak feltűnését, illetve azt, hogy a víz zavaros, nem áttetsző és bűzlik. A horgászszövetség azonnal hívta a környezetvédelmi felügyeletet és a rendőrséget. A gondot az erős vihar okozta, amely rádöntött egy fát a fermentációs hulladékot tároló zsákszerű tartályra.
A Balaton kotrásáról, nádasáról, halpusztulásról és haltelepítésről kérdeztük a miniszteri biztost
A Balaton élővilágának megóvásával kapcsolatos feladatok ellátására miniszteri biztossá nevezte ki Szári Zsolt Balázst Nagy István agrárminiszter – derült a május elején megjelent Hivatalos Értesítőből. A szakember a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, a kinevezése 2021. május 1-től érvényes. A miniszteri biztos exkluzív interjút adott a Magro.hu-nak a haltelepítések, a foszforutánpótlás, a mederkotrások, a part menti védművek megerősítése, a zsiliprendszer, a balatoni nádas, az iszapkezelés, a vízminőség és a halpusztulás témáiról.
Elárulta az OVF, mi okozta a halpusztulást Velencei-tóban
A Velencei-tóban június közepe óta elpusztult halak patológiai vizsgálata kimutatta, hogy halálukat az oxigénhiány okozta - adta hírül az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF). A közlemény szerint a vizsgálat során nem találtak sem parazitákra, sem toxinokra utaló jeleket, melyek az oxigénhiány mellett még a halpusztulás okai lehetnek. Az OVF felidézte, hogy a Velencei-tavi Tófelügyelőség munkatársai június 17-én tapasztalták először a halpusztulást partközelben és nyílt vízen.
Uniós oltalmat kapott két balatoni hal: a fogassüllő és a ponty
„Balatoni hal” elnevezéssel uniós oltalmat kapott a fogassüllő és a ponty. Az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának eredményeként az EU területén Balatoni halnak csak a termékleírásában rögzített követelményeknek megfelelően tenyésztett pontyot és fogassüllőt lehet nevezni. A „Balatoni hal” tenyésztése kizárólag a Balaton vízgyűjtő területén történhet. A balatoni halgazdaságok már az 1920-as évektől kezdve nagy gondot fordítottak a Balaton két, gazdasági szempontból legjelentősebb hala, a fogassüllő és a ponty tudatos halgazdálkodással történő szaporítására.
Egy este két orvhalászt fogtak az állami halőrök a Sajón
Lakossági bejelentést követően ért tetten a Nemzeti Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ) két engedély nélkül halászó személyt egy májusi szombat este a Sajón. Az emelőhálós módszerrel halászókat még zsákmányszerzés előtt lepték meg az állami halőrök, így a halállományban nem tettek kárt. A jogsértő tevékenységük miatt azonban mindkettőjükkel szemben hatósági eljárás indul és akár jelentős bírságra is számíthatnak.
Több halfaj is veszélybe kerülhet, mert nem megfelelő számukra a Balaton vize
Kiemelten fontos lesz a hatékony együttműködés a Balaton élővilágának megőrzésén dolgozó intézmények, a térség önkormányzatai és a helyi szervezetek között – mondta a nemrégiben kinevezett Szári Zsolt Balázs, a Balaton élővilágának megóvásáért felelős miniszteri biztos. Szerinte vizsgálni kell a Balaton vizét, mert jelenleg a tó letisztult vize nem optimális a halállomány számára. További lényeges problémakör a Balaton üledékében felhalmozódott szerves anyagok kérdése.
A kormoránűző drón lett az első az agrártechnológiai verseny ötletei között
Első helyen végzett hallgatói ötlet kategóriában a Debreceni Egyetem kéttagú csapata a NAK TechLab innovációs verseny országos döntőjében. A kormoránűző drón megoldásán dolgozó fiatalok azt remélik, hogy az ötletükből a közeljövőben működő, sokak által használt eszköz lesz. A részletek kidolgozásához segítséget elsősorban Mag Zoltántól, a Debreceni Egyetem Kancellária munkatársától, illetve egy hajdúszoboszlói haltenyésztéssel foglalkozó vállalkozótól kaptak, a NAK pedig agrárszakmai és üzletfejlesztési mentorálással támogatta őket.
Tiszai orvhalászat: vádemelést ért a gereblyézéssel kifogott, közel 60 kilós szürkeharcsa
Vádemelést javasoltak a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság rendőrei a nyomozás lezártával két tiszaburai orvhalásszal szemben, aki 2021. januárjában a tilalom ellenére kifogott egy nagyméretű szürkeharcsát a folyóból és eladásra kínálta egy halétteremnek. A nyomozás során az igazságügyi halászati szakértő megállapította, hogy a kifogott, nagyjából 60 éves szürkeharcsán található sérülések gereblyéző horgászati módhoz készített eszköztől származtak, ami tiltott halfogási eszköznek és eljárásnak minősül. Ezért a gyanúsítottaknak nemcsak lopás, hanem orvhalászat miatt is felelniük kell.
Orvhalászat miatt halhatnak ki a Duna tokhalfajai
Orvhalászat sodorja a kihalás szélére a Duna tokhalfajait a Természetvédelmi Világalap (WWF) friss jelentése szerint. A 6 tokhalféléből kettő már kihalt, 4 pedig súlyosan veszélyeztetett. Az elmúlt 5 évben a természetvédők 214 orvhorgászati esetet dokumentáltak a Duna alsó szakaszán és a Fekete-tengeren. A WWF-jelentés szerint minden harmadik tokhal termék illegális kereskedelemből származik.
Hatalmas halfarm Borsodban: évi 400 tonnás hozamot hozna a tarcali harcsanevelő
Harcsanevelő telepet és halfeldolgozót létesítene Tarcalon az Öko Fish Kft. A cég intenzív, víz-visszaforgatásos technológiával napi két tonna hal lehalászásával évi 400 tonnás hozamot érne el. A feldolgozó évi 800 tonna hallal is megbirkózna, előállítana termékeket a piacról érkező más halfajokból is. Az üzemben két műszakban várhatóan 25-en dolgoznak majd. A halnevelő telep Tarcal belterületén, délnyugati irányban, a Prügy felé vezető közút bal oldalán létesülne a szükséges szociális és irodahelyiségekkel együtt.
Videón, ahogy több 10 ezer ponty kerül a szabolcsi vizekbe
Több, mint 12 mázsa egynyaras pontyot telepített a Szabolcs-Szatmár megyei Vásárosnaménynál a Tiszába a Sporthorgász Egyesületek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közhasznú Szövetsége. Mile Pál és Kósa István, a szövetség hivatásos halőrei azt is elárulták, hogy Tuzsérnál további 13 mázsányit juttattak a folyóba a 15 dekagrammos halakból. A közel 17 ezer ponty telepítésére azért volt szükség, mert a természetes szaporulat már nem elég. Még úgy sem, hogy az ártereken kint maradó ivadékokat rendszeresen visszajuttatják a folyóba.
Különleges szőlőmagolaj készül a Pannonhalmi Apátsági Pincészet terméséből
Lezárult az európai uniós támogatású mezőgazdasági kutatás-fejlesztési együttműködés a Széchenyi István Egyetem, a Pannonhalmi Apátsági Pincészet Kft. és a konzorciumvezető Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. részvételével. A projekt célja egy új típusú, gyógynövényeket is tartalmazó étrendkiegészítő és kozmetikai termékcsalád létrehozása volt. Az új készítményekben a szőlőmagolaj hatóanyagait egészítették ki különböző gyógynövényekkel, illetve azok kivonataival. A projekt költségvetése 856.571.545 forint, melyből a támogatás összege 510.071.689 forint volt.
A nagy kárókatona vita: mennyire rabolja le a madár a halastavak állományát?
Miért gyűlölik a horgászok, a halszaporítással és halneveléssel foglalkozók a kormoránokat? Mekkora a hazai és az itt telelő nagy kárókatona állomány? Milyen súlyos kárt okoznak a természetes és a halastavi halállományban a madarak? Egymásnak ellentmondó adatokról számolt be egy podcast beszélgetés, aminek a címe: Ökológiai szempontból nincs baj a kárókatonával. Preiszner Bálint biológus foglalta össze, milyen a magyar kárókatona helyzet.
Tiltott eszközzel süllőzött és védett fajokat is fogott az orvhalász Gyomaendrődön, tetten érték, megbilincselték
Sorhorgos orvhalászt értek tetten a Körös-vidéki Horgász Egyesületek Szövetségének (KHESZ) halőrei a Peresi-holtágon a halőrök. Az intézkedő rendőrök a tettes csónakjában megtalálták a tiltott eszközt és azokat a süllőket, amelyeket azzal fogott ki. A férfit előállították a Gyomaendrődi Rendőrőrsre, ahol orvhalászat vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás indult ellene. A gyanúsított többszöri jogsértései miatt nem rendelkezett horgászokmányokkal.
Tartós hiány és drágulás várható a magyar hal piacán
Ilyen kevés hal, mint most, még nem volt Magyarországon március végén, mint az idén. Ennek a jól sikerült karácsonyi szezon és a korán beindult export az oka - mondta Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője, aki szerint május végére elfogynak a piacérett halak a hazai tavakból, és júliusig tartó hiány alakulhat ki a hazai piacon. Mi várható a magyar hal piacán?
Túlzottan elszaporodtak – és elszemtelenedtek – a hódok: megrágnak mindent, amit érnek
A vízügyi igazgatóság beavatkozásainak száma az elmúlt években nagyjából megtízszereződött, ezért véleményük szerint jó lenne átgondolni, hogy a hódok ilyen szintű védettségére szükség van-e. Az állatfaj első példányai hódtelepítési programok keretében érkeztek újra Magyarországra, ugyanis bundájáért és fogyasztásra alkalmas húsáért folytatott mértéktelen vadászata, illetve élőhelyeinek csökkenése miatt Európa nagy részéről kipusztult.
Magyar kutatók oldották meg az invazív kagylók takarmányként való hasznosítását
A hazai édesvízi, nemes ragadozóhalak mesterséges nevelésének és piaci hasznosításának egyik gátját jelenti a fajlagosan magas előállítási költség, melynek egyik fő tényezője a takarmány állati fehérje forrását biztosító tengeri halliszt magas ára. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének kutatói azt vizsgálták, hogy alkalmas lehet-e a Balatonban tömegesen jelenlévő inváziós kagylófajokból kivont kagylóliszt az importból beszerezhető, csökkenő minőségű halliszt helyettesítésére.
Több és nagyobb büntetés jár a szabálytalan horgászok, halgazdálkodók és horgászvízkezelők számára
Változott a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságokról szóló 314/2014. (XII. 12.) kormányrendelet. A szöveget számos büntetési tétellel egészítették ki, a meglévő szankciók mértéke pedig emelkedett. A rendelet az illegális horgászatot, illetve a kisebb-nagyobb trükközéseket is bünteti. Azt a személyt például, akit a halastó partján halfogásra alkalmas horgászkészséggel (bottal) találnak, de nincs nála horgászjegy, 10 - 30 ezer forinttal büntethető, ha a jogosultságát a halgazdálkodási hatóságnál 15 napon belül nem igazolja.
Hirdetés