Sertés
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Toxinos kukorica és alacsony fehérjetartalmú búza – mit hoz a jövő?
Az idei év kihívásai a mezőgazdaságban nemcsak a mennyiségi termésadatokban, hanem a minőségben is megmutatkoztak. A búza fehérjetartalma és a kukorica toxinfertőzöttsége jelentős kérdéseket vet fel a következő szezonra nézve. Párkányi Gábor, a Mertcontrol ügyvezető igazgatója részletesen bemutatja az idei termés minőségét és a jövőbeni kilátásokat.
Hirdetés
Több mint 3.000 hirdetés 71 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Több mint 3.000 hirdetés 71 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Élő állatokban végez hatékony genomszerkesztéseket a müncheni műegyetem
A Technische Universität München (TUM – a müncheni műegyetem) kutatói bemutatták, hogyan lehet hatékonyan tanulmányozni a betegségekkel szembeni ellenálló képesség molekuláris mechanizmusait vagy a haszonállatok biogyógyászati kérdéseit. A kutatók most már képesek meghatározott génmutációkat bevezetni egy kívánt szervbe, vagy akár meglévő géneket korrigálni anélkül, hogy minden egyes célgénhez új állatmodelleket kellene létrehozniuk. Ez csökkenti a kutatáshoz szükséges állatok számát...
Adjuk meg a túlélés esélyét minden újszülött malacnak
A kocák egyre nagyobb termékenységével az elválasztás előtti elhullás esetei is nőnek. Vannak módszerek annak biztosítására, hogy az alacsony súlyú malacok többsége eleget kapjon ahhoz, hogy felzárkózhasson az alom többi tagjához. A jó stratégia magában foglalja a fészekrakást, a dajkakocákat és a kereszthordást. A születéstől az elválasztásig tartó időszak az egyik legveszélyesebb a sertés életében, az elválasztás előtti elhullás a legtöbb országban meghaladja a 10%-ot, azaz 10 élve született sertésből több mint 1 meghal az elválasztás előtt. A malacok túlélési esélyeinek javítása érdekében célszerű visszatérni az alapokhoz, és figyelembe venni a malacok biológiáját. Történelmileg a legtöbb kutatás és az azt követő technológiai és genetikai fejlődés az állatok fizikai teljesítményére összpontosított; azonban a sertések normális, ösztönös viselkedésének figyelembevétele és az ennek kielégítésére tett erőfeszítések további eszközöket biztosíthatnak a malacok jólétének és túlélésének optimalizálásához.
Célegyenesben a vakcinafejlesztés a sertéspestis ellen: 2 év múlva jöhet a megoldás
Egy európai kutatási program 2 éven belül 100 százalékosan megbízható vakcinát adna az állattartók kezébe a sertéspestis-megbetegedésekkel szemben. Ezzel a sertéstartó közösség egyik legkomolyabb kihívása oldódhat meg. A hatalmas anyagi kárt okozó járványos megbetegedések leküzdése és megelőzése évtizedek óta foglalkoztatja a kutatókat. A spanyol José Manuel Sánchez-Vizcaíno professzor már a 80-as években részt vett az akkor afrikai sertésláz-megbetegedések felszámolásában. Tavaly pedig elvállalta a sertéspestis végleges legyőzését célzó Vacdiva projekt vezetését.
Kevesebb marhát és csirkét, de több sertést vágtak le 2020-ban a magyarországi vágóhidakon
A magyarországi vágóhidakon – darabszámot tekintve – 6 százalékkal kevesebb szarvasmarhát, 2 százalékkal több sertést és 2 százalékkal kevesebb baromfifélét vágtak 2020-ban az előző évhez képest – olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) elemzésében. A statisztikák tanúsága szerint a baromfifélék csoportjában a liba- és kacsavágás – a madárinfluenza hatásai miatt – erőteljesen (46 és 28 százalékkal) visszaesett.
Eredményes magyar kutatás: megvan, hogyan és mitől lehet versenyképesebb a sertéstenyésztés
A hazai sertéshús versenyképességének javításához szükséges a helyi adottságokhoz igazodó takarmánynövény-fajták megválasztása és a körülmények változására hatékonyan reagálni képes precíziós termesztéstechnológia alkalmazása. Erre a problémára megoldást keresve indított 2016-ban egy 26 önálló kutatási feladatból álló, 6 szakmai blokkra tagolt kutatás-fejlesztési programot a Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusa, valamint a Debreceni Egyetem által létrehozott konzorcium a Széchenyi 2020 program keretében.
Aki malacot vesz, reménykedik a jövőben – jó hírt kaptak a sertéstartók
Az utóbbi időszakban trendforduló látszik a német piacon, ahol emelkedtek a felvásárlási és a malacárak. Tavaly szeptember eleje, azaz az afrikai sertéspestis németországi megjelenése óta vártak arra a hírre az érintettek, hogy a mélybe süllyedt német sertésár elkezd emelkedni. Aztán január végén jött is a kecsegtető piaci információ: valami történik Németországban. Egyrészt egyre kisebbek a készletek, némi keresleti élénkülés látszik, és néhány hete enyhe emelkedésbe kezdett a felvásárlási ár. Ennél hosszabb távú reménykedésre adhat okot az ottani malacárak változása: ez január eleje óta a 8. hétig 40 százalékkal emelkedett – ez amúgy még mindig a harmadával alatta van az egy évvel korábbinak –, de úgy tűnik, a mélypontnak tényleg vége.
40 választott malac/koca/év dán módszerrel
A dán sertéstenyésztés az alkalmazott gyakorlatnak köszönhetően a világ élvonalába tartozik. A sikerből kiveszi a részét a helyi, állategészségügyre és termelési menedzsmentre szakosodott Danvet cég is. Az állatorvosi praxis egész Dániát lefedi és a dán kocaállomány mintegy 35%-a tartozik a felügyeletük alá. A dán sertéstelepeken a nagy számú malac előállítása az elsődleges szempont, ezért a tenyészállatok ellátásában komoly szakértelem nélkül elképzelhetetlenek a mindennapok. Mivel a Boehringer Ingelheim webinar sorozatának főszereplői a tenyészsüldők és a fiatal kocák, ezért a felkért Per Damkjær Bak állatorvos, a Danvet Sertéspraxis társtulajdonosa, igen hasznos és rendszerezett gyakorlati tanácsokkal látta el a témában a hallgatóságot. A február 12-én lezajlott webinárium címe a ’Kocasüldők behozatala és előkészítése a 40 malac/koca/év teljesítményre’ volt.
Terjed a sertéspestis, nőtt a magas kockázatú és fertőzött területek száma Magyarországon
Az elmúlt hetekben újabb területen, a Komárom-Esztergom megyei Dunaalmás külterületén elhullottan talált 6 vaddisznó mintájában mutatta ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét a Nébih laboratóriuma. Az ASP Szakértői Akciócsoport a friss eredmények alapján a kockázati besorolás módosításáról döntött: Komárom Esztergom megyében 4 vadgazdálkodási egység teljes területét nyilvánították fertőzött területté, további 9 terület pedig magas kockázatúvá vált Győr-Moson-Sopron megyében. Az intézkedések elsősorban a vadgazdálkodókat érintik, azonban a járványügyi helyzet változása a házisertés tartóktól is fokozott odafigyelést igényel.
Jócskán visszaesett a magyarországi élősertés- és a húsexport, csökkentek az árak is
A hazai élősertés- és sertéshúsexport mennyisége visszaesett tavaly, miközben az árak jelentősen csökkentek. Az áresés már megjelent a feldolgozói átadási árakban és – az előbbinél jóval kisebb mértékben – a kiskereskedelemben is – számolt be róla a Világgazdaság. Visszaesett Magyarország élősertés-kivitele tavaly január és november között – írta húspiaci jelentésében az Agrárközgazdasági Intézet (AKI).
Megduplázták a pályázati pénzt az állattartó telepek járványvédelmének korszerűsítésére
A sertés- és baromfitartók számára 2021. április 26-tól újra megnyílik az állattartó telepek járványvédelmi korszerűsítésére kiírt pályázat. Az Agrárminisztérium közleménye szerint az elmúlt időszakban a sertés- és a baromfitartók súlyos kihívásokkal találták magukat szemben. Az afrikai sertéspestis (ASP) és a madárinfluenza megjelenése és terjedése felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai állattartó telepek állategészségügyi színvonalát emelni szükséges.
Itt van a vaddisznók ellési időszaka – az orvvadászok meg lövik őket
Óvatosságra inti a túrázókat az Agrárminisztérium a vaddisznók ellési időszaka miatt – írja az mti.hu. A minisztérium arra figyelmeztette a Facebook-oldalán a túrázókat, legyenek óvatosak, ha csíkos kismalacot látnak. Fontos, hogy a turistautakról ne térjenek le, a kutyát pórázon sétáltassák, és sötétedés előtt hagyják el az erdőt – tették hozzá. Már tart ugyanis a vaddisznók ellési időszaka, ilyenkor a kocák különös gonddal vigyázzák a kismalacok életét, és keményen fellépnek, ha vélt vagy valós ellenséget észlelnek a közelükben.
Bár négyszereződtek a vadászati források, növekszik a vadkár és csökken az ágazati bevétel
Podcast beszélgetésen vett részt Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke. A beszélgetésben többek között arról volt szó, hogy miként hatott a koronavírus-járvány a vadgazdálkodásra és a bérvadásztatásra. Növekszik a vadkár és csökken az ágazati bevétel. Kitértek rá, hogy milyen szabályozásbéli előrelépések történtek a mezőgazdasági és erdei vadkárokkal kapcsolatban, valamint arra, hogyan zajlik a vaddisznóállomány afrikai sertéspestis miatti gyérítése.
A joystickkal is jól bánnak a Panepinto és Yorkshire malacok
A disznók képesek elsajátítani egy joystick működtette videojáték-feladatot. Erről számolt be egy friss kutatás eredményeit összegezve a tanulmányt közösen jegyző Purdue Egyetem és a Comparative Cognition Project (összehasonlító megismerési projekt). Panepinto-mikró és 2 Yorkshire disznó vett részt a joystickkal működtethető videojáték-feladatban. Kiképezték őket egy olyan joystick kezelésére, amelynek mozgását a számítógép monitorán a kurzor jelezte. A tanulmányról szóló ismertetőt a Frontiers in Psychology folyóiratban publikálták.
Sertés és brojlercsirke – fenntarthatóaknak kell lenniük az intenzív termelési rendszereknek
A sertés- és brojlercsirkeipar kulcsfontosságú eleme az Európai Unió gazdaságának. A fenntarthatóság elérésének egyik fő módja ezekben az ágazatokban a takarmányfelhasználás hatékonyságának javítása. Ennek támogatására hozták létre az ECO-FCE-t. Nyilvánvaló, hogy az intenzív termelési rendszerek kulcsfontosságú szerepet játszanak a növekvő globális népesség táplálásában, de fenntarthatóaknak is kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy környezetbarátnak és állatjólléti szempontból barátságosaknak kell lenniük, ugyanakkor ésszerű megtérülést is lehetővé kell tenniük a termelők számára. Az energia és a takarmány emelkedő költségei, a fogyasztók alacsony termékárakkal szembeni elvárásai együttesen ez utóbbi elemet teszik folyamatos kihívássá.
A hatékony Mycoplasma hyopneumoniae elleni védekezési stratégia
Bár a Mycoplasma hyopneumoniae-t több mint 50 éve ismerjük, jelen van a legtöbb sertéstartással foglalkozó országban, az előfordulási gyakorisága 38 és 100% között változik országonként, a betegséggel kapcsolatban mégis mindig van új a nap alatt. A Boehringer Ingelheim RCV képviseletében Dr. Tomasz Trela állatorvos tartott a témában előadást a vállalat február 5-i webináriumán azzal a céllal, hogy a legújabb ismereteket és a cég Mycoplasma kontrolljára vonatkozó koncepcióját megossza a gyakorlati szakemberekkel, sertéstartókkal és állatorvosokkal.
Vitaminhiány: szerencsétlenség közeleg a sertéstartó telepeken
A piacok változásával, a kialakult új helyzetekben a disznók ideális étrendje is változik. Ami ebben az évben optimális, a következő évben szükség lehet rá. Mindig bölcs dolog folytatni az értékelést – mondja Dr. Casey Bradley, a sertéstáplálási technológiák szakértője, amikor újszülött malacokban vitaminhiányt észlelt.
A szénhidrátbontó (karbohidráz) enzim hatása a sertés teljesítményére
A modern sertéstenyésztés célja – a fenntarthatóbb termelési mód keresése közben – a teljesítmény és a nyereség optimalizálása. Ha a takarmány emészti fel a termelési költségek döntő részét, akkor értelme van a lehető legtöbbet kihozni a takarmányból. Egy enzim segíthet a takarmányfelhasználás optimalizálásában – és több enzim is erősítheti egymást. Az összes felhasznált enzim közül a fitázokat (ez az enzim segíti a fitát foszforból a foszfor felszabadulását) és a karbohidrázokat adják rendszeresebben a sertés étrendjéhez. A fitáz felszabadítja a foszfort, és elkerüli a fehérjékkel és ásványi anyagokkal képződő komplexek képződését, ami viszont javítja az emészthetőséget, és növeli a tápanyagok felszívódását, jelentősen csökkentve a foszfor kiválasztását.
A madárinfluenza és a sertéspestis 2021-ben is gondot okoz - interjú a főállatorvossal
Komárom-Esztergom és Bács-Kiskun megyében is megjelent 2021. elején a madárinfluenza. Bognár Lajos országos főállatorvos a témával kapcsolatban elmondta, hogy az érintett telephelyeken sikerült lokalizálni a betegséget. Az afrikai sertéspestisről is beszélt: kijelentette, hogy házisertésben és nagy létszámú állattartó telepeken sem mutatták még ki a vírust. A szakember további, az állattartók számára fontos témákat is érintett a vele készített interjúban.
Hirdetés