Sertés
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Több mint 3.000 hirdetés 85 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Több mint 3.000 hirdetés 85 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Megtalálták a második pestises disznót is Magyarországon
Újra afrikai sertéspestis (ASP) fertőzöttséget mutattak ki egy elhullott vaddisznóban a Nébih szakemberei. A tetem - a korábbihoz hasonlóan - szintén Heves megyében került elő. A hatóság egyelőre újabb korlátozások bevezetését nem tervezi.
A pestis továbbterjedése megakadályozható, csinálja ezt
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusát mutatta ki egy, a Heves megyei Gyöngyös-Gyöngyöshalász Földtulajdonosi Vadásztársaság területén talált vaddisznóban 2018. április 21-én a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma.
Mikor és hogyan leszünk ezen túl? Szerbiától Tajvanig kitiltották a magyar sertést
Miután bebizonyosodott, hogy az afrikai sertéspestis vírusától pusztult el a Gyöngyös környékén talált vaddisznó, Szerbia és négy ázsiai ország is kitiltotta a Magyarországról származó sertéshúsokat. A hazai állategészségügyi hatóság az érintett területen korlátozásokat rendelt el.
Várhatóan bukhatjuk az idei sertésexportot
A Heves megyében a napokban talált afrikai sertéspestissel (ASP) fertőzött vaddisznó miatt várhatóan az Európai Unión kívüli országok akár Magyarország teljes élő sertés- és sertéshúskivitelét is letiltják a közeljövőben. Ezzel jelentős piacokról szorulhatunk ki.
Baj van, megjelent a sertéspestis Észak-Magyarországon
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusát mutatta ki vaddisznóban 2018. április 21-én a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A fertőzött hullát Heves megyéből szállították be vizsgálatra a hatósághoz. Az állategészségügyi szakemberek haladéktalanul megtették a szükséges intézkedéseket. A betegség emberre nem veszélyes, a sertéshús és húskészítmények továbbra is biztonsággal fogyaszthatóak! Az ASP azonban súlyos gazdasági károkat okozhat, ezért a járvány házi sertésekre történő átterjedésének megakadályozása érdekében kulcsfontosságú az állattartók jogkövető, felelős magatartása!
Megéri vakcinázni a parvovírus ellen
A sertések 1-es típusú parvovírusa elsősorban az intenzíven tartott, korán tenyésztésbe fogott, nagyüzemi sertéstenyészetekben okoz jelentős veszteségeket. A vírus okozta problémák megelőzésére a tenyészkocák vakcinázása a megoldás.
Nagy dolgok készülődnek a hazai sertéspiacon
Magyarország egyik legnagyobb sertéshizlaldáját építteti meg a magyar tulajdonú Claessens Group a Somogy megyei Böhönyén. A 4 milliárd forintos beruházással 2 éven belül elkészülő 4, összesen 32 ezer férőhelyes épület egyikének bokrétaünnepségét a településhez tartozó Terebezdpusztán tartották. A sertéshizlalda beüzemelése után 30-50 új munkahely jön létre.
Ilyet még nem nagyon láthatott: kalotaszegi malac dögönyözi a kutyát
Különös jelenséget vettek videóra egy kalotaszegi faluban, Magyarfenesen. A Kolozsvárhoz közeli településen a Cham Chi nevű malac ugyanis baráti viszonyba került a Dobee nevű kutyával, olyannyira, hogy szeretetének jeleként rendszeres masszázsban részesíti az ebet, amit az láthatóan nagy örömmel fogad. A malacmasszázs ráadásul ingyen van.
Közép-Európa legmodernebb sertésvágóhídja épül Sárrétudvariban
Kategóriájában Közép-Európa legmodernebbjének számító sertésvágó és feldolgozó üzem épül meg a Hajdú-Bihar megyei Sárrétudvariban 2019 januárjára. A 3 milliárdos beruházás költségeinek felét az Európai Unió támogatásából fedezik, a másik felét a Kurucz Cégcsoport önerőből biztosítja.
Már csak néhány napig adható be a tenyészkoca állatjóléti támogatási kérelem
A 2018/2019-es támogatási évben csak az a gazdálkodó jogosult tárgynegyedévente kifizetési kérelmet benyújtani, aki rendelkezik teljesen vagy részben jóváhagyott támogatási kérelemmel. A tenyészkoca állatjóléti támogatási kérelem legkésőbb 2018. március 31-ig nyújtható be. Ez akkor is érvényes lesz, ha nem minden csatolandó dokumentum áll rendelkezésre.
Dánia is a kerítésépítés mellett döntött
Dánia is beállt sorba. Mintegy hetven kilométernyi kerítés felépítését tervezik az ország déli, német határánál, abból a célból, hogy megakadályozzák az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát terjesztő vaddisznók bejutását az országba. Friss hírek szerint a lengyel és a magyar kormány is hasonló megoldáson gondolkodik.
Nem aprózzák el, a lengyelek 1200 km-es kerítést építenek
Lengyelország mintegy 1200 kilométer hosszú acélkerítés felállítását tervezi a déli határainál. Ezzel a beruházással az afrikai sertéspestist (ASP) terjesztő vaddisznóknak az országukba történő bejutását próbálnák megakadályozni. A világ egyik leghosszabb kerítését építenék meg. Az építmény a mostani tervek szerint 2020-ra készülne el és 20 milliárd forintnak megfelelő összegbe kerülne. Hasonló okokból már Magyarországon is felmerült a gondolat az ukrán-magyar határon történő munkálatokról, de egyelőre nincs döntés az ügyben.
Már a házi sertésben is ott a vírus
A magyar-román határtól mintegy 4 km-re afrikai sertéspestist (ASP) diagnosztizált egy háztáji állományban a Román Állategészségügyi Szolgálat. A helyi hatóságok minden szükséges intézkedést haladéktalanul megtettek az ASP terjedésének megakadályozása érdekében. A kitörés miatt néhány újabb magyarországi, határ menti településen is állategészségügyi korlátozó intézkedéseket kellett bevezetni.
Több élősertés jön be, de kevesebbet adunk el belőlük külföldön
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) húspiaci jelentéséből kiderült, hogy Magyarország élő sertésből és sertéshúsból nettó importőr maradt. A tavaly elindított mohácsi vágóhíd csak idén éri el a 100 százalékos termelési kapacitását, de a szívóereje már most érződik a behozott élősertések számán. A hazai élősertés termelés pedig messze lemaradva kullog a nyomában.
Állatok-növények 10:1
Az Európai Bizottság 154 millió eurót fordít az állatbetegségek és járványok megelőzésére, az állatról emberre terjedő kórok (zoonózisok) megfékezésére, valamint a növényi károkozók legyőzésére. Az állategészségügyre tízszer akkora keretet biztosítanak, mint a növényvédelmi feladatokra.
Ha nincs veszély, miért kellett mégis új főállatorvosi határozat ASP ügyben?
Az országos főállatorvos március 8-án megjelent határozatában egységes szerkezetben, új intézkedésekkel is kiegészítve foglalta össze az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezési feladatokat.
Elfogyott a keret: nem tudják kifizetni a támogatás teljes összegét
A hízók után igénybe vehető sertés állatjóléti támogatás fenntartását az Európai Bizottság Magyarország számára évi 7,64 milliárd Ft támogatási kerettel engedélyezte. Ez az összeg nemzeti hatáskörben 20 százalékkal meghaladható, amit ki is használtunk. De hiába a megnövelt keret, az utolsó negyedév jogos igénylői nem kaphatják meg a 100 százalékot.
Mi kell ahhoz, hogy a 6 millió disznó országa legyünk?
2,9 millió sertést tartunk, egyre nehezebbnek tűnik elérni 2019-re kitűzött 6 milliós célszámot. A hazai sertésállományban az elmúlt évekre visszatekintve folyamatos csökkenés figyelhető meg. Százmilliárd forintos nagyságrendű, a háztáji nosztalgiától megszabaduló, az integrációt segítő támogatásokkal állhatna talpra a sertéságazat. Azonban ahhoz, hogy ez a pénz valóban hasznosuljon is, változnia kellene a termelői gondolkodásmódnak is. Továbbá szaktudásban is vissza kellene zárkózni az európai élvonalhoz.
Hirdetés