Vad

Macskagyökér főzetre és paradicsomos halra kaptak rá az őrségi vadmacskák

Eredményre vezettek az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság 2019. őszén elindított, vadmacska előfordulásának kutatását célzó vizsgálatai. A nemzeti park három különböző területrészén is sikerült vadkamerákkal készített felvételekkel igazolni a fokozottan védett ragadozó jelenlétét. A vadmacska őrségi előfordulásáról mindeddig nem rendelkeztek adatokkal, az elmúlt években azonban több felvétel és szóbeszéd jutott el hozzájuk arról, hogy élhet vadmacska az Őrségi Nemzeti Park területén.

Mire jók a Bükk farkasai?

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei szerint a magyarországi farkasok a néhány 100 négyzetkilométeres territóriumaikat őrizve alkotnak családokat. Egyedszámuk és falkanagyságuk évről évre változik. A Természetvédelmi Őrszolgálat kameracsapdák és egyéb nyomok gyűjtése segítségével folyamatosan figyelemmel kíséri a farkasok létszámát és aktivitását. A kamerák elhagyatottabb helyeken, és erdei turistautak közelében is felvételeket készítenek. Évente akár több 100 észlelést is rögzítenek a faj egyedeiről és a farkascsaládok életéről. Ugyanakkor a szakemberek szerint a rendszeres szaporulat ellenére a Bükk területén tartósan jelenlévő egyedek száma nem fog jelentősen változni.

Betolakodó fajként okoz komoly bajokat a ludak oroszlánja

Már tavaly nyáron is szóltak hírek arról, hogy a pozsonyi Kuchajda-tónál megjelent egy ott nem őshonos faj, a nílusi lúd (Alopochen egyptiacus). Nemrég pedig arról számoltak be a szlovák lapok, hogy az agresszív lúdfaj példányai továbbvonultak a Štrkovec-tóhoz. A vadkacsáknak ez nem jelent jót, mivel a betolakodó jóval nagyobb termetű és meglehetősen erőszakos természetű. Kiszorítja az őshonos vízimadarakat, megtámadja és elpusztítja a kiskacsákat és a hattyúfiókákat. Sőt, még az emberrel is félelem nélkül szembeszáll.

Fokozta az afrikai sertéspestis kockázati besorolását az országos főállatorvos

Lelőtték a Sziget fesztivál helyszínén kutyára támadó agresszív vaddisznót

Kilőttek egy kan vaddisznót a budapesti Hajógyári-szigeten, miután több bejelentést kapott az Óbuda-Békásmegyer Közterület-Felügyelete. A Közterület-Felügyelet azt írta, kénytelenek voltak intézkedni, miután a múlt héten egy vaddisznó támadt rá egy vizslára sétáltatás közben, és agyarával átszúrta annak térdét. Az agresszív állatot csak a kutya gazdáinak kiabálása riasztotta el. A disznót megpróbálták csapdákkal elfogni, de nem jártak sikerrel, ezért döntöttek a kilövés mellett.

Már csak erre a récefajra lehet vadászni Magyarországon

A barátréce, a kerceréce, a fütyülőréce, a böjti réce, valamint a csörgő réce védetté nyilvánítása után egyedüli vadászható récefajnak maradt meg a tőkés réce. Az első ötös állománya az élőhelyi változások, a vizes területek felszámolása, -szennyezése következtében csökkent, így védeni kellett őket. Egyedül egy generalista faj, a tőkés réce tudott alkalmazkodni a megváltozott környezethez, így hazánkban továbbra is stabil állománnyal rendelkezik, és az egyik legfontosabb vadászható vízi vadfaj.

Egyre több vaddisznó dúlja a balatoni gyümölcsösöket és szőlőskerteket, a sertéspestis lehet a megoldás?

Folyamatos a magyarországi vaddisznó állomány létszámnövekedése, emiatt olyan területeken is megjelenik, ahol azelőtt elvétve sem volt. Az intelligens, szapora és jól alkalmazkodó állatok megjelentek a Balaton településeinek belterületein is. A vaddisznó terjedését az afrikai sertéspestis állíthatja meg, de vajon megéri-e? Természetvédő és vadgazda szakemberek mondták el a tapasztalataikat a városiasodó vaddisznókról.

A kipusztulás fenyegeti a vadgesztenyét

A közönséges vadgesztenye is felkerült a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listájára, amin már több mint 400 olyan Európában őshonos fafaj szerepel, amiket a kihalás veszélyeztet. Mivel már gyakorlatilag az összes Európában élő állatfaj védettségi állapotát felülvizsgálták, ezért a szakértők most a növényekre koncentrálnak, kiemelten figyelve a kontinensen található 454 fafajta állapotára.

13 ezer sertés elpusztításáról döntött a hatóság, hogy lassítsa a fertőzés terjedését

Közel 13 ezer újabb sertés elpusztításáról döntött a romániai állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakhatóság (ANSVSA), miután afrikai sertéspestis (ASP) vírusát mutatták ki egy Arges és egy Olt megyei farmon - közölte a Mediafax hírügynökségre hivatkozva a Magyar Távirati Iroda. A szakhatóság összesítése szerint Romániában a pestis megjelenése óta 524 590 sertést kellett elpusztítani. Jelenleg az ország 41 megyéje közül 25-ben vannak házi sertéseknél észlelt aktív ASP fertőző gócok, másik 7 megyében pedig kizárólag vaddisznóknál mutatták ki a kórokozó jelenlétét.

Több 100 trófeát tároló profi orvvadászokat kaptak el a rendőrség és a terrorelhárítás munkatársai - fotó, videók

138 egyenruhás részvételével hajtott végre Mosonmagyaróváron és környékén 12 helyszínen összehangolt rendőri akciót a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság a Terrorelhárítási Központ műveleti egységének bevonásával. Ennek eredménye, hogy orvvadászat, lopás és természetkárosítás miatt indult eljárás 5 férfi ellen, akik a Szigetköz Vadásztársaság működési területén vadászatra való jogosultság nélkül ejtettek el vadakat. A bűncselekményekkel több 10 millió forint kárt okoztak.

Mutatjuk, mit tehetünk a méhek és a vadon élő beporzók védelmére szeptemberben

A méhészetekben előforduló téli veszteségek jókora részét olyan kórtani problémák okozzák, mint az atkák, a nozéma, vagy a méhpatogén vírusok. Azonban nem lehet elmenni azok olyan a növényvédelmi beavatkozások mellett sem, amelyek lehetőséget adhatnak arra, hogy további pusztulások alakulhassanak ki. Anyagunkból kiderül, miért tanácsos a nyár végén, ősz elején néha még indokolatlannak tűnő esetekben is a méhkímélő technológia betartása, illetve a méhekre nem jelölésköteles szerek alkalmazása.

Új támogatás vadászoknak

Az Országos Magyar Vadászkamara javítani kívánja a magyar vadgazdálkodás környezeti és gazdálkodási feltételeit és enyhíteni a klímaváltozás okozta negatív hatásokat, ezért nyilvános pályázati felhívást tett közzé. A pályázaton csak az Országos Vadgazdálkodási Alapból finanszírozható tevékenységek finanszírozására lehet támogatást igényelni. A pályázatokat összeállítására és benyújtására októberben nyílik lehetőség.

Munkás NAP - egy megvalósult felügyeleti rendszer, hálózati áramellátás nélkül

Felkérést kapott az OKOSFARM, egy zárt külterületi vadnevelő telep felügyeleti rendszerének megvalósítására. Eddig nem jelentett túl nagy kihívást, hiszen van már gyakorlatunk külterületi védelem és felügyelet kiépítésében.

Már tart a szarvasbőgés, ezért korlátozásokat vezettek be a magyar erdőkben

Megkezdődött a szarvasbőgés Somogy megyében: a következő hetekben párt kereső gímbikák hangjától zeng majd az erdővidék. Ez az időszak erdőlátogatási korlátozásokkal is jár. A gímszarvas a magyar erdők királya: az akár 3 mázsásra is megnövő bikák tekintélyt parancsoló megjelenésűek. Az egyébként csendes és ritkán látható állatok párzási időszaka szeptember elején kezdődik, amikor a viselkedésük látványosan megváltozik.

Közel 10 millió hektárnyi vadon pusztult el az Egyesült Államokban

Az Egyesült Államokban csaknem 9,7 millió hektárnyi vadon veszett oda 2001 és 2017 között a mezőgazdaság, az energiafejlesztés, a lakásépítések és egyéb emberi tényezők miatt – derül ki egy múlt kedden közzétett független jelentésből. A Center for American Progress kutatóintézet tanulmánya alapján 2030-ig az Egyesült Államok szárazföldi és óceáni területeinek legkevesebb 30 százalékát kellene megőrizni természetes állapotában a klímaváltozás legsúlyosabb hatásainak és a vadvilág kipusztulásának kivédése érdekében. A szakemberek szerint ennek teljesítéséhez szövetségi és helyi szinten is erősíteni kell a már létező környezetvédelmi irányelveket.

Melyik megyében a legtöbb a vadkár 2019-ben? – Elindult a Vadalarm Vadkárfelmérés

A Vadalarm ismét elkészíti éves vadkár felmérését, amiből megtudhatjuk majd, hogy melyik megyéinket érinti legjobban a gazdák életét gyakran megkeserítő probléma. A felmérésből az is ki fog derülni, hogy hol melyik állat okozza a legtöbb vadkárt. Segítse Ön is véleményével és szálljon versenybe az ajándékkártyákért!

Vigyázzunk az ernyősvirágzatú növények érintésével

A hazánkban gyakori vadon termő ernyősvirágzatú növények közül a vadmurok, a pasztinák, a közönséges medvetalp, az erdei turbolya és az erdei angyalgyökér, míg a termesztettek közül a zeller, a sárgarépa, a petrezselyem és az édeskömény többszöri érintése is bőrgyulladást okozhat. A növények sejtnedve a bőrfelületre kerülve égési sérülésre emlékeztető hólyagosodást idézhet elő, ezért az arra érzékenyek esetében fokozott elővigyázatosságra van szükség.

A brutális támadások után 140 medve kilövését engedélyezték Romániában

Egy Bukarestben tartott közmeghallgatáson a környezetvédelmi miniszter évi 140 medve kilövésére adott engedélyt. Hargita megye tanácsa szerint ennek triplájára lenne szükség, mert a megyében júliusban is több medvetámadás történt. A hónap elején egy hatgyerekes családanyára és egy 15 éves fiúra támadt a medve, Csíkpálfalván pedig az elmúlt napokban minden éjszaka betört a gazdaságokba, és háziállatokat gyilkolt meg. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint szigorúbb szabályozásra, megelőzésre és beavatkozásra egyaránt szükség van.