Hirdetés
Vad
Vadkerítések évtizedekre kivitelezve - szakértelemmel és megfelelő gépparkkal
Két év teljeskörű garancia, profi kivitelezés, minőségi alapanyagok, előzetes konzultáció, gyors, megbízható munka. Többek között ezekről számolnak be a Cont-Eco Kft. megrendelői, partnerei, akik sok esetben már évtizedek óta üzleti kapcsolatot ápolnak a vadkerítéseiről és villanypásztor-rendszereiről ismert szombathelyi vállalattal.
Acélcsarnok-építés? Most dupla pályázati segítséget is kaphatnak az állattartók
Újra mezőgazdasági célú pályázatok nyílnak 2024 őszén, amelyek ez alkalommal az állattartó gazdaságok versenyképességének fokozását célozzák a termeléshez szükséges eszközök korszerűsítésének vagy éppen építési beruházás finanszírozásával. Az agrárszíntéren igen elterjedt acélcsarnokok utóbbihoz kínálnak, vállalkozásra szabott épületkonstrukciókat. Nézzük a modern acélcsarnokok előnyeit!
Hirdetés
Több mint 2.900 hirdetés 71 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Furmint, hárslevelű minőségi borszőlő eladó Szerencsen
175 HUF
Solis 20 szervós kis traktor
Több mint 2.900 hirdetés 71 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Vadgázolás: ki a felelős és ki fizeti meg a kárt?
A járművezetők egyik legnagyobb félelme, hogy egy erdei vad féktávolságon belül kiugrik az autója elé, és összeütköznek. Az ilyen balesetek milliós kárt okozhatnak az autókban és sajnos gyakori a személyi sérülés is. Ráadásul az esetek többségében a vadgázolás után nehéz érvényesíteni a kártérítési igényt. Miért van ez? Kinek a felelőssége egy ilyen baleset, kinek és mit kell fizetnie, ha bekövetkezett a szerencsétlen állat-gépjármű találkozó?
Nem a vadak száma, hanem az erdők egészsége a fontos a Pilisi Parkerdő szerint
A természet szerves részeként kezeli a vadat a Pilisi Parkerdő új kezdeményezése, amelyben a vadászat célja nem elsősorban a trófeaszerzés, hanem az erdő egészségének megőrzése. Ebben a rendszerben nem lesznek vadkárelhárító kerítések és téli vadetetés. A nagyragadozók tevékenységét pedig az ember pótolja. Az elmélet a nagyvadállományt az erdei életközösség alkotó részeként holisztikusan szemléli, az erdei ökoszisztéma állapotának rendeli alá. A gyakorlatban ez olyan vadsűrűséget jelent, amely támogatja az egészséges erdei ökoszisztéma működőképességét.
Európai Uniós elismerést és védelmet kapott a Vasi vadkörte pálinka
Oltalom alá vette a „Vasi vadkörte pálinka” elnevezést március 25-én az Európai Bizottság. Ezzel 66-ra emelkedett az uniós oltalomban részesülő magyar földrajzi árujelzők száma. A Vasi vadkörte pálinka a korábban már bejegyzett elnevezések után a kilencedik pálinka a sorban, amely uniós oltalmat kapott. Az eddig oltalmat kapott elnevezések: Pálinka, Törkölypálinka, Békési szilvapálinka, Gönci barackpálinka, Kecskeméti barackpálinka, Szabolcsi almapálinka, Szatmári szilvapálinka, Újfehértói meggypálinka. Nézzük meg közelebbről a vasi pálinkaváltozatot!
Veszélyeztetett ragadozófaj megmentésére indított programot a Budakeszi Vadaspark
A Budakeszi Vadaspark a 2020-ban megrendezett Fuss, Forest! Jótékonysági Futással megalapozta, idén pedig újabb szintre emelte hazánk egyik legveszélyeztetettebb fajának, a vadmacskának védelmét, a kisragadozó életmódjának kutatását és élőhelyének biztosítását. A program nem csak a térségben, de a maga nemében is úttörőnek számít, mert a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. közös együttműködése révén, az Agrárminisztérium támogatásával valósul meg. De miért szorul védelemre a vadmacska?
Nagy siker a magyar fejlesztésű vadgazdálkodási rendszer Írországban - videókkal
A hazai fejlesztésű adminisztrációs szoftver és elektronikus beírókönyvet fejlesztő Bit and Pixel Kft. nyerte meg azt a közbeszerzést, amelyet a Coillte, Írország állami erdőgazdasága írt ki. A szoftvert a területén zajló vadgazdálkodási és rekreációs tevékenységek elektronikus adminisztrációjára, valamint a bérlemények pályáztatásának kezelésére használja majd a szervezet. A közel 9 hónapig tartó, 3 fordulós, tárgyalásos tender során a kiíró a Magyarországon már 2017 óta elérhető, hazai fejlesztésű HAMS.online vadgazdálkodási rendszer használata mellett döntött.
Csapdázzák a zalai ragadozókat, mert elragadják a gímszarvas borjakat és az őzgidákat
A fácánok védelme és a csülkös vad szaporulata érdekében a Zalaerdő Zrt. élve, illetve halva fogó csapdák kihelyezésével gyéríti a rájuk veszélyt jelentő ragadozókat, így a rókákat és az aranysakálokat. A beavatkozást az állami erdőgazdaság vadászati kezelésében lévő 65 ezer hektárnyi területéből 100 hektáron végzik Nagykanizsa térségében. Egészen pontosan a volt kiskanizsai lőtéren, illetve Hosszúvölgy és Homokkomárom-Zsigárd közelében történik a csapdázás.
Mikor lehet lelőni a kutyákat a magyar jog szerint?
A vadászterületen történő kutyaelejtés, a kedvencek lelövése sok esetben végződik peres üggyel. Pedig a kutyatartó és a vadász a rá vonatkozó szabályok betartásával megelőzhetné az ilyen helyzeteket és a szomorú, az állat halálával végződő eseteket. Hol van a jogszerűség határa a kutyák lelövésénél? Mikor és ki a hibás? Hogyan lehet elkerülni és megakadályozni a hasonló helyzetek kialakulását? Anyagunkban ezekre a kérdésekre is megtalálhatóak a válaszok.
Vadászat a koronavírus idején: a tehetős magyar vadászok költése tartotta életben az ágazatot
Legalább félmilliárd forinttal csökkent a Békés megyei vadásztársaságok árbevétele a koronavírus-járvány miatt 2020-ban – nyilatkozta a Békés Megyei Vadászkamara elnöke. Hrabovszki János úgy fogalmazott: nehéz éven vannak túl, de a 85 békési vadászati egység mind fennmaradt, igaz, jelentősen lecsökkentek a tartalékaik. Az országos vadgazdálkodási adattár szerint Békés megyében 2019-ben 1 milliárd 725 millió forint volt a társaságok árbevétele, ennek 35-40 százaléka esett ki tavaly. Tavasszal és ősszel nem jöhettek Magyarországra a külföldi fizető vadászok; az éttermek bezárása miatt szinte leállt a vadhús értékesítése; a mezei nyúl – amelyet főleg az olasz és a francia piac vett fel – vásárlását több külföldi megrendelő visszamondta, tartva a megbetegedéstől.
Mit szól majd a biztosító kárelemzője ehhez a szarvasbalesethez?
Vonuló szarvasrudli útját keresztezte egy lengyel sofőr. A BMW vezetője valószínűleg soha nem fogja elfelejteni azt, amit látott és átélt. A mögötte haladó gépjárműben elhelyezett kamera felvette a szarvasbaleset eseményeit. Érdemes megnézni a videót, mert ilyen képsorozatot nem lehet gyakran látni. A különleges találkozás a Lengyelország fővárosától, Varsótól 70 kilométerre, északra található Pultusk városától nem messze történt.
Nincs, ami megállítsa: imádja a Balaton környékét az aranysakál
Mivel szürke farkas és barna medve csak kisebb számban található Magyarországon, így hazánk legnagyobb számú csúcsragadozója az utóbbi években az aranysakál lett. A ragadozó kedvelt élőhelye a Kis-Balaton és a Balatontól délre eső terület. A keszthelyi Vadászati Múzeum igazgatója, Tóth Csaba beszélt az egyre nagyobb számban előforduló állatról, amely falkában vadászik és akár 40 km/h sebességgel is tud futni.
Itt van a vaddisznók ellési időszaka – az orvvadászok meg lövik őket
Óvatosságra inti a túrázókat az Agrárminisztérium a vaddisznók ellési időszaka miatt – írja az mti.hu. A minisztérium arra figyelmeztette a Facebook-oldalán a túrázókat, legyenek óvatosak, ha csíkos kismalacot látnak. Fontos, hogy a turistautakról ne térjenek le, a kutyát pórázon sétáltassák, és sötétedés előtt hagyják el az erdőt – tették hozzá. Már tart ugyanis a vaddisznók ellési időszaka, ilyenkor a kocák különös gonddal vigyázzák a kismalacok életét, és keményen fellépnek, ha vélt vagy valós ellenséget észlelnek a közelükben.
Bár négyszereződtek a vadászati források, növekszik a vadkár és csökken az ágazati bevétel
Podcast beszélgetésen vett részt Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke. A beszélgetésben többek között arról volt szó, hogy miként hatott a koronavírus-járvány a vadgazdálkodásra és a bérvadásztatásra. Növekszik a vadkár és csökken az ágazati bevétel. Kitértek rá, hogy milyen szabályozásbéli előrelépések történtek a mezőgazdasági és erdei vadkárokkal kapcsolatban, valamint arra, hogyan zajlik a vaddisznóállomány afrikai sertéspestis miatti gyérítése.
Varázslatos film készült a Hortobágy vadlovairól – három évig dolgozott rajta a Vad Magyarország alkotója
A pentezugi vadlórezervátum, melyben Przewalski lovak és rekonstruált őstulkok élnek félvad körülmények között, a Hortobágyi Nemzeti Park magterületén helyezkedik el. A park úgynevezett A-zónájához tartozik, ami azt jelenti, hogy a legszigorúbb védelmet élvezi. Látogatóktól elzárt terület, amelyben az érzékeny faunát és flórát veszélyeztető bármilyen mezőgazdasági tevékenység végzése is tilos. A 3000 hektárnyi területű rezervátum elektromos kerítéssel van körülvéve, amely a vadlovakat és az őstulkokat visszatartja, de a vadon élő állatok, mint például a vaddisznó, nyúl, róka és őz szabadon tudnak közlekedni rajta keresztül.
Vadászgörényekkel és kutyákkal oldja meg a gazdáknál a patkánykérdést a hajdúnánási fiatalember
A szarvasmarha- vagy sertéstelepekre, gazdasági udvarokba őszre-télre beköltöző rágcsálók megzavarják a háziállatok nyugalmát, folyamatos stresszt okozva nekik. A hideg időben a patkányok is beljebb húzódnak a gazdasági épületek közelébe, vagy még közelebb az emberhez és a takarmányhoz. Jobb esetben az egerek egy részét megfogják a macskák, sőt van, ahol az idősebb tyúkok is levadásszák őket, de a patkány olyan kártevő, amelyet komolyan kell venni. A vegyszermentes ritkításukra alapított vállalkozást egy Hajdú-Bihar megyei fiatalember, a hajdúnánási Radócz Tamás. Görényekkel és kutyákkal dolgozik.
Már elérhető a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló Nemzeti Akcióterv
Minden tagállamot a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló nemzeti akcióterv összeállítására kötelezte az EU-s afrikai sertéspestis (ASP) stratégia tavaly áprilisi módosítása. Az akcióterv célja, hogy a világszerte hatalmas kárt okozó betegséget sikerüljön ellenőrzés alatt tartani és mielőbb felszámolni az EU területén. A nemrég elkészült, ötéves időszakra vonatkozó Nemzeti Akcióterv elérhető a Nébih honlapján.
Megvan a büntetés: lezárultak az elpusztult elefántok ügyében a Nébih eljárásai
Lezárta az októberben elkezdett eljárásokat a Nébih, amiket állatvédelmi, valamint az állati hullák megsemmisítésére vonatkozó szabályok megsértése miatt indított a Pest megyei Szadán elpusztult elefántok ügyében. A hatóság 900 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte a tulajdonosokat. Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság állatkínzás gyanúja miatt tett büntetőfeljelentést.
A 800 millió forintos napkori vadhúsfeldolgozó lett az év agrárberuházása
Napkor község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyíregyházi járásban található, ahol 800 millió forintból építettek meg egy vadhúsfeldolgozó üzemet az idén. Egy online mezőgazdasági konferencián ez a fejlesztés nyerte el az év agrárberuházása díjat. A legsikeresebb és legkiemelkedőbb agrárgazdasági szereplőket elismerő kitüntetésekről egy 9 tagból álló szakmai zsűri döntött. Az Év Agrárberuházása címet a Támba családi Holding nyerte el.
Ártalmas és káros lehet a vadak számára a téli etetés
A vadak számára az a szerencsés, ha nem függnek az embertől. Téli etetésük akár felesleges és káros is lehet, az etetők pedig vírustanyává változhatnak.
Hirdetés