Élelmiszeripar
Kapcsolódó videók
Digitális megoldások gazdálkodóknak és kereskedőknek: fedezze fel a Magro.hu előnyeit!
A mezőgazdaság nem csupán egy ágazat – ez a jövőnk és megélhetésünk alapja. Napjainkban azonban olyan kihívásokkal nézünk szembe, mint az extrém időjárás, a kiszámíthatatlanul változó piacok és a csökkenő értékesítési lehetőségek. Ilyen körülmények között a digitalizáció és az innovatív megoldások kulcsszerepet játszanak abban, hogy alkalmazkodjunk és még sikeresebbek legyünk.
Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Hirdetés
Több mint 400 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Több mint 400 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
„Elfáradnak a malmok”, és abbahagyják a felvásárlást – fordulat várható a gabonapiacon
Meddig tarthat a gabonaárak szárnyalása? Milyen szempontokat érdemes szem előtt tartani a termelőknek, ha azon gondolkodnak, hogy tároljanak vagy eladjanak inkább? Egyebek mellett ezekről a kérdésekről beszélgettek a Bábolnai Gazdanapok gabonapiaci kerekasztalához meghívott szakemberek, termelők és feldolgozók – Vámosi Gábor, a CornMill Hungary Kft. igazgatója, Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója, a Kukorica Kör Egyesület képviselője, valamint Varga István, a Varga-Farm Kft. ügyvezető tulajdonosa.
Háromszor annyiba kerül most a magyar termőföld, mint tíz évvel ezelőtt
Aki tíz éve tehette, és termőföldbe fektette a pénzét, nagyon jól járt. Az azóta megélt válságok sem nagyon hatottak a földpiacra, így szinte megállíthatatlannak tűnik az árnövekedés. 2009 óta akár háromszoros is lehet a drágulás. Megjelentek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) termőföldárakkal kapcsolatos hivatalos számai – igaz, ezekben nincs benne az idei és a tavalyi év. Ugyanakkor magukért beszélnek a 2019-cel záródó tízéves időszak történései.
Van nyertese is a klímaváltozásnak? Igen! A földimogyoró…
A földimogyoró az Újvilág szülötte, Észak- és Dél-Amerikában egyaránt elterjedt, de Szíriában sem ismeretlen. Szűkebb környezetünkben Romániában és Bulgáriában találkozhatunk vele, és hazánkban is termesztették már az 1950-es években. Balla Zoltán fajtanemesítő 2013-ban kezdett foglalkozni a földimogyoróval Nagy János professzor fölvetésére, sokan jártak a növények csodájára a bemutatókertben. Valamikor az Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet rendelkezett saját fajtával, amit Kiszombori névre kereszteltek. Az 1950-es években Medgyesegyházán már mintegy 300 hektáron termesztették, ám rövid időn belül abbahagyták, mert nem tudták kielégíteni a rendkívül nagy kézimunkaerő-igényét.
Túléléstől a boldogulásig – az elválasztás utáni kihívások malacoknál
Amikor a malacok elválasztásra kerülnek, és megkezdik karrierjüket ott, ahol nevelkedni fognak, úgy tűnik, néhányuknak nehéz időszakot kell megélniük manapság. Dr. Casey Bradley sertéstakarmányozási technológiai szakértő szerint az amerikai sertéságazati szakemberek számára egy lépést hátrálni lehet a helyes irány, hogy végül 2 lépéssel előrébb jussanak. A múlt hónapban a Nemzetközi Sertéstakarmányozási Konferencián a közönség egyik kérdése nagyszerű vitát váltott ki a panelbeszélgetés résztvevőinek körében, de elgondolkodtató is volt.
Wagyu marha steaket nyomtattak egy japán laboratóriumban - videóval
A laboratóriumban előállított húsok választéka az egyszerű csirkemellektől a lazacfiléig rohamléptekkel bővült az elmúlt évtizedben. A kutatási terület fejlesztéseibe az Oszakai Egyetem munkatársai is beszálltak és a Nature Communications lapban publikált dolgozatuk szerint csúcstechnológiás biológiai háromdimenziós nyomtatójukkal a világhírű wagyu marhához hasonló textúrájú mesterséges húst állítottak elő. A végeredmény laboratóriumban, valódi őssejtből készült el.
Rövidesen somogyi komlóból készülhet a Soproni prémium söre
Második alkalommal takarítják be a Somogy megyei Kastélyosdombón a sörök alapanyagául szolgáló komlót az első kísérleti hektárról, a jövő évtől pedig további jelentős területeken indulhat meg a szüret a településen. A Heineken Hungária Zrt. és az Ökumenikus Segélyszervezet komlószüreti ünnepségének megnyitóján Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta, hogy a sikeres mintaprojekt után az Agrárminisztérium támogatásával újabb 13 hektáron telepítettek komlót, segítve az élelmiszeripar számára a hazai alapanyagokhoz való hozzájutást.
Hatalmas termelőképességet ért el a milliárdos fejlesztéssel a péksüteményes cég Igalban
Több mint 1,1 milliárd forintos fejlesztéssel, 40 százalékkal növelte a Somogy megyei Igalban működő sütőipari üzemének kapacitását a fagyasztott péksüteményeket készítő Pek-Snack Kft. Közleményükben azt írták, hogy Magyarország és Közép-Európa meghatározó látványpékség-hálózata új, automatizált gyártósort és kelesztő-sokkoló egységet állított üzembe a Külgazdasági és Külügyminisztérium versenyképességnövelő pályázatán elnyert 287 millió forint támogatás felhasználásával.
Zab helyett árpa: jó választás a metán csökkentésére
A Svéd Agrártudományi Egyetem kutatói megállapították, hogy az árpa helyettesíthető zabbal a fűszilázs alapú takarmányozással etetett tejelő tehenek takarmányában, így az állatok teljesítményének csökkenése nélkül csökkenthető a CH4-kibocsátás.
Mákja van a gazdának? Igen! Bőven van mákja…
Pém Bálint Szlovákia magyarlakta területén született, ott is él és dolgozik, a Komárom melletti Patról, pedagóguscsaládból származik. Szülei a szocializmus alatt – több társukhoz hasonlóan – háztájiból egészítették ki a jövedelmüket. Pém Bálint ekkor tanulta meg: csak azután lehet kimenni a Dunára, ha a kert rendben van. A szülők később, nevelési célzattal, saját területet adtak neki, amiből megvolt a zsebpénze. Így szerette meg a növénytermesztést, és azt, hogy egy kis mag elvetéséből mi minden lehet. A család elkezdte művelni a rendszerváltás után visszakapott 48 hektárját. A gimnázium után Bálint a Nyitrai Agráregyetemen folytatta tanulmányait, menedzsment szakon. Már egyetemi évei alatt kiváltotta a magángazda-engedélyét. Párjával, későbbi feleségével 15 hektáron kertészkedtek, 15 embert alkalmazva. Abban az időszakban érkeztek meg Szlovákiába az üzletláncok. Ennek következtében a felvásárlók egyik évről a másikra eltűntek, amivel a kertészetük piaca is megszűnt.
Igazi csodaszer a méhkenyér: kicsit drága, de olcsóbb a virágpornál és a méhpempőnél
Minden mézfajta rengeteg természetes és rendkívül értékes anyagot tartalmaz, így járulva hozzá az egészséges immunrendszer fenntartásához. Vannak azonban olyan kevéssé ismert méhészeti „melléktermékek”, amelyek még nem kerültek be a köztudatba, bár egyre többet és egyre több fórumon hallani róluk. A méhészeti ágazat valahogy túlélte a hosszan elhúzódó kora tavaszi fagyok okozta károkat, de bizonyos mézfajták nagyon megsínylették az időjárást, így alig van belőlük országosan, ezért pedig nagyon megemelkedtek az árak. Így járt az akác-, a hárs-, de a repceméz sem idén döntött csúcsot, ami a mennyiséget illeti, mert a minőségre szerencsére nem lehet panasz.
Krízishelyzetben a zöldborsó – és vele a csemegekukorica
A FarmerExpo kiállításon rendezett Hortico Zöldség-Gyümölcs Kertészeti Konferencián alaposan körbejárták a zöldborsó és a csemegekukorica termesztésének és feldolgozásának problémáit. A zöldborsót igen hátrányosan érinti az éghajlatváltozás, évek óta csökken a termőterülete. Két oldalról van satuban az ágazat: az alapanyag-termelés kockázatát a termesztők viselik, a piacok viszont nem ismerik el az emelkedő költségeket. Minden érintettet meghívtak a szervezők, a FruitVeB Magyar Zöldség Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és a Környezetgazdálkodási Kar, valamint a V-Trade Kft. A téma időszerűségét mutatja, milyen sok hozzászólás érkezett az előadások után rendezett kerekasztal-beszélgetés során. Feldolgozók, termesztők és integrátorok járták körül a témát, megegyezve abban, hogy ha nem sikerül megoldást találni, termesztők és feldolgozók együtt esnek a verembe.
Túl nagy árat kell fizetnünk a Zöld Megállapodásért
Magyarország és a hozzá hasonlóan pesszimistán vélekedő uniós tagországok igazát látszik igazolni egy friss hatástanulmány. Azt vizsgálták, vajon milyen hatással járhat a bevezetni tervezett uniós politika, az úgynevezett Zöld Megállapodás (Green Deal)? Az Európai Bizottság a Green Dealhez készíttetett hatásvizsgálata szerint az agrárium károsanyag-kibocsátása harmadával sem kisebbedne 2030-ra – 20-35 százalékos szén-dioxid-mérséklést feltételeznek –, az elért csökkenés körülbelül fele pedig a világ más tájain jelenne meg. Ráadásul az öreg kontinensen előállított élelmiszer mennyisége csökken, míg az árak 50-80%-kal is emelkedhetnek.
Magyarországon épülhet meg a régió első lazactermelő gazdasága
A régió első lazacfarmja valósulhat meg mintegy 8,4 milliárd forintból Zalaegerszegen. Az építkezés a tervek szerint 2022-ben kezdődik, az első lehalászás 2024-ben lesz esedékes. A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) a Magyarország számára lehívható Európai Uniós forrásból mintegy 3 milliárd forintot biztosít a beruházás számára. A fennmaradó részt banki hitelekből és befektetői forrásokból finanszírozza majd az üzemeltető Zalmon Kft.
A laborból kerülhet az asztalokra a mesterségesen hízott liba- és kacsamáj
Az egyre népszerűbbé váló húsmentes ételek mellé érkezhet hamarosan egy húsmentes májkülönlegesség, a foie gras. Egy francia startup, a Gourmey 2022-ben szeretné piacra dobni a magyarul hízott májként ismert ételt. A fejlesztés alapja a tojás. A kacsatojás őssejtjeit elkülönítik és ezek egy tápoldatban osztódni kezdenek, majd májsejtté alakulnak. Hosszú út vezetett odáig, hogy ízben és állagban is a lehető legjobban jobban hasonlítson az étel az eredetire: 600-szor kísérelték meg a kutatók, hogy elkészítsék a megfelelő változatot.
Ellátási gondok lehetnek a lisztpiacon – pedig rekordokat dönt a búzatermés
Az átlaghozam alulról súrolja a 6 tonnát, körülbelül 4,9–5 millió tonna kenyérgabonát takarítottak be ebben az évben – ennek mintegy 80 százaléka étkezési minőségű. Most nem volt gombafertőzés, nem volt toxintermelődés. E tekintetben a 2021-es aratás páratlan a maga nemében. Miközben őszi búzából példátlanul kis területről végül is nagy termést sikerült elérni, a malmok szorult helyzetbe kerültek. A termelők vagy egyáltalán nem akarják eladni a búzát annyiért, amennyit most kínálnak érte, vagy azt kérik, hogy csak január 1. után beszéljenek az üzletről, mondván, számukra most nem fontos az árbevétel.
Lehet sárga, rózsaszín, lila, fehér és akár fekete is – mindegyik érett paradicsom!
Valószínűleg az első paradicsom a mai Peru területéről származik, itt a „vad” növény még mindig megtalálható az Andokban. Mire az európai hódítók megérkeztek, már széles körben elterjedt a termesztése. Nem vitás, hogy a paradicsom rendkívül előnyös beltartalmi tulajdonságai és kitűnő íze miatt a világ egyik legkedveltebb élelmiszernövénye. Úgy gondolnánk, nagyon sokat tudunk is róla. Vélhetően azonban még a téma szakértői számára is tartogat meglepetéseket a következő, igen érdekes összeállítás.
Hatalmas elismerés: uniós oltalom a magyar szarvasgombának
Uniós oltalomban részesült a jászsági nyári szarvasgomba – közölte a munkaszüneti hétvége első, ünnepi napján az Agrárminisztérium. Az Európai Bizottság egy nappal korábban kihirdetett rendeletével uniós oltalomban részesítette a „jászsági nyári szarvasgomba” elnevezést. A közleményben a minisztérium hozzátette: a jászsági nyári szarvasgomba oltalom alatt álló földrajzi jelzés a nyári szarvasgomba (Tuber aestivum Vittad.) föld alatti gombafajnak a megjelölt földrajzi helyen összegyűjtött, friss helyi változatát jelöli. Termőterülete az Észak-Alföldön, a Tarna és Zagyva völgyében elhelyezkedő Jászságban található.
Megpihennek a kombájnok, már csak az eredményt számolgatják – vége az aratásnak!
Sommás a cím végén olvasható kijelentés, de valóban alig látni már gabonát vágó kombájnokat a földeken. A zab nagy része maradt csak hátra, illetve a gyengébb búza-, rozs- és triticaletáblák. Az eredmény vegyes: akad megye, ahol bőven az országos átlag felettiek a hozamok, míg máshol alatta maradtak. Szaporodnak a megyei jelentések, amelyek szerint befejezték az idei nyári aratást, illetve már csak néhány gazdálkodó vágja a kisebb tábláit. Sok a meglepetés: akad, ahol többet vártak a búzától, máshol pedig a becsültnél több és jobb a minőség.
Hirdetés