Élelmiszeripar
Kapcsolódó videók
Digitális megoldások gazdálkodóknak és kereskedőknek: fedezze fel a Magro.hu előnyeit!
A mezőgazdaság nem csupán egy ágazat – ez a jövőnk és megélhetésünk alapja. Napjainkban azonban olyan kihívásokkal nézünk szembe, mint az extrém időjárás, a kiszámíthatatlanul változó piacok és a csökkenő értékesítési lehetőségek. Ilyen körülmények között a digitalizáció és az innovatív megoldások kulcsszerepet játszanak abban, hogy alkalmazkodjunk és még sikeresebbek legyünk.
Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Hirdetés
Több mint 400 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Több mint 400 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Egyszerűbben árulhatják termékeiket a kistermelők
Egy idei jogszabályváltozásnak köszönhetően rugalmasabb rendszerben adhatják el saját termékeiket a kistermelők, mert szinte minden alapanyag feldolgozásával előállított termék értékesíthető a rövid élelmiszerláncban. Ráadásul már nem csak a termelő, de közeli hozzátartozója vagy alkalmazottja is értékesítheti ezeket az árukat. A családi gazdaságoknak nagy segítséget jelenthet, hogy az alapításukról szóló szerződés benyújtására a veszélyhelyzet végéig van lehetőség.
A mai tejipar 10 év múlva eltűnik a brit milliárdos szerint
Jim Mellon milliárdos brit üzletember és emberbarát az Euronews Interview című műsorában mondta azt, hogy szerinte a tejipar 10 éven belül eltűnik, illetve a világ húsjellegű termékeinek fele növényi alapú lesz. Ez utóbbiakkal egyébként már ma is ismerkedik az emberiség, több cég is fejleszt ilyen irányban. A sejt alapú mezőgazdaság segítségével laborokban igyekeznek előállítani húsmentes húsokat. Anyagunkból kiderül, mit vár a tejipar jövőjétől a vagyonos vállalkozó.
Ízlik a magyar nyuszi a világnak – a kanadaiak is megkóstolhatják
A világon előállított nyúlhús mennyisége 1961 és 2012 között több mint háromszorosára nőtt, 2012-ben meghaladta a 1,4 millió tonnát. Az elmúlt fél évszázadban megváltozott a termelés kontinensek szerinti megoszlása. Amíg Európa 91%-os részesedése 1961-hez képest 2012-re 40% alá csökkent, addig Ázsia már a világ termelésének több mint felét (52%) adta. Az egyes kontinensek nyúlhústermelése a nyúltenyésztésben vezető szerepet betöltő országok teljesítményétől függ. Az országok rangsorát 1993-ig Olaszország, azóta pedig Kína vezeti, 2012-ben a két ország együtt a termelés több mint kétharmadát adta. A legnagyobb növekedést a távol-keleti ország érte el, amely 2012-ben 735 ezer tonna nyúlhúst, a világ termelésének 52%-át állította elő. Kínában a nyúlhús mint egészséges élelmiszer előállítását a kormány is támogatja.
Növénygénbank: bármikor életre kelthetők az évtizedekkel ezelőtt lefagyasztott magok
Ötvennégyezer növényfajta génjét őrzik a több mint hatvanéves múltra visszatekintő tápiószelei génbankban, amelynek a portfóliójába ma már a haszonállatgén-megőrzés is beletartozik. Az eredményeik igazolják: életképesek az évtizedekkel ezelőtt lefagyasztott magok. Évek óta kutatják többek között, hogy milyen hazai babfajták válthatnák ki az állattakarmányozásban fontos szóját. Hogy miért éppen a Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán fekvő Tápiószele lett a központ székhelye? A történet az 1800-as évek végéig nyúlik vissza, amikor Szelényi Lajos orvos, akinek a tulajdonában volt a terület, a végrendeletében örökül hagyta a birtokot az intézmény elődjének számító, növényfajta-kísérletekkel foglalkozó intézetre. A mai génbanknak megfelelő tevékenységet 1959 óta folytat a központ, hivatalosan innen datálják a krónikájukat.
Kén és szulfát az étrendben: ok az aggodalomra?
A kéntartalmú vegyületek a sertések számára nélkülözhetetlen elemek. Azonban egyre nagyobb aggodalomra ad okot a kénforrások túlzott mértékű használata a takarmányban, mivel a szulfátok szubsztrátként szolgálhatnak a szulfátredukáló baktériumok fokozott kénhidrogén-termeléséhez, ami hatással lehet a bélrendszer egészségére és a szennyvíz összetételére is. A francia takarmány-adatbázis alapján a nyers takarmányok teljes kéntartalma 0,5 g/kg-nál kevesebbtől 10 g/kg-ig terjedhet. Ezek a különböző kénértékek magának az anyagnak az összetételétől, de a származásától és/vagy feldolgozásától is függenek. A teljes gabonafélék (búza, kukorica) kéntartalma viszonylag alacsony, általában 1,3 g/kg közelében van. A gabonafélékből készült takarmányok, például a kukoricaglutén-liszt kéntartalma azonban meghaladhatja a 10 g/kg-ot.
Kiéleződött a harc az antibiotikumok használata ellen a sertéságazatban
Az Egyesült Államokban történelmi mélypontra csökkent az orvosilag fontos antimikrobiális szerek használata a sertéstelepeken, miután 2017-ben hatályba lépett egy fontos irányelv. Várhatóan az új, egészséggel kapcsolatos, gazdaságon belüli technológiák és alternatív terápiák segítenek abban, hogy ez így is maradjon. Más országok sertéságazatával együtt az amerikai is komoly lépéseket tett az orvosilag fontos antimikrobiális szerek (MIA) használatának csökkentése érdekében. Az egyik nagy lépés 2017. január 1-jén történt, amikor az állatgyógyászati takarmányokról szóló irányelv (VFD) hatályba lépett. Ez országszerte keretet biztosított az állatorvosok számára a takarmányokban történő MIA-felhasználás engedélyezéséhez.
Soha ilyen mélyponton nem volt a hazai burgonyatermesztés
Egyre kisebb területen egyre kevesebb burgonyát termeszt az ország. Fénykorában elérte a 60 ezer hektárt az étkezési terület, ma alig nyolcezernél tartunk. Ehhez hozzájárult a feldolgozóipar megszűnése, az uniós csatlakozással még nyitottabbá váló határok, és a klímaváltozás sem segít az ágazat szereplőinek. Ha kitekintünk a határainkon túlra, évek óta területcsökkentést szorgalmaz az unió a tagállamok felé. Idén 20 százalék volt az előirányzott terv, ami csak részben teljesült, de így is 2018 óta a legkisebb vetésterülettel, 1,6 millió hektárral számolhatunk.
Egyszerűbb az indulás az élelmiszer-vállalkozások számára, mint korábban
Lényegesen egyszerűbb lett a vállalkozás indítása az élelmiszerforgalmazás, a vendéglátás és az étkeztetés területén. Amihez eddig külön engedély kellett, ahhoz most már a bejelentés is elég. Ráadásul az elektronikus ügyintézés választásával néhány percre rövidülhet az ügyintézés FELIR-t érintő része. A jogalkotó a különengedély-kötelezettséget 2021. július 1-től megszüntette, de a fogyasztók továbbra is számíthatnak az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság támogató felügyeletére a FELIR azonosító kötelezettség pedig továbbra is megmaradt.
A mézfajták lesajnált prolija – állítólag nem elég barna, és nem elég folyékony
A világon hozzávetőlegesen 300 fajta mézről lehet tudni. Természetesen nem lehet mindet leírni egyetlen cikkben vagy akár egy cikksorozatban. A legjobb, ha mi magunk fedezzük fel a lakóhelyünkre jellemző mézeket, úgy, hogy a piacon felkeressük a helyi méhészeket, és kóstolót kérünk. De utazásaink során is kóstoljunk mézet, akárhová is vigyen utunk. A mézben található összetevők sokféleségének és ezek változó arányának köszönhetően minden méznek megvan a maga személyisége. Akár ugyanaz a fajta méz is különbözhet évről évre, éppúgy ahogy a bornak is megvannak az apró árnyalatnyi különbségei. A méhészek a pörgetések előtt mindig izgatottan várják, hogy milyen lesz az adott évi méz íze.
Feldübörögtek, megindultak az aratásra a kombájnok – óriási a baj a búzában
Az ország déli részében gőzerővel folyik a már Péter és Pál napján megkezdődött aratás. A tartós kánikula is hozzájárult ahhoz, hogy az idei hideg tavasz okozta csúszás ellenére – a hagyományokhoz híven – június végén elindulhattak a kombájnok. Elsőként az őszi árpa érését nyugtázták a szakemberek, ezzel kezdődött meg a gabona betakarítása. Az előzetes termésbecslési adatok biztatóak: a jól telelt táblákat a hideg tavasz sem károsította, aztán jött elegendő eső, és a tartósan megmaradó meleg segítette a kalászosok érését (nagy kérdés, hogy a késői érésű fajtáknál okozott-e kényszerérést, ami a hozamokat és a minőséget is befolyásolhatja).
Változott az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok szabályozása
Új jogszabály lépett hatályba 2021. júliusának első napján, amely számos újdonságot hoz az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokat és tárgyakat (Food Contact Materials, azaz FCM) előállítók és forgalmazók számára. Az eddigi szabályozás szerint az FCM termékek közül csak a csomagolóanyagokat gyártó, forgalmazó vállalkozásoknak volt bejelentési kötelezettségük. Júliustól viszont már minden élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyag és tárgy gyártójára és az első magyarországi forgalmazójára terjed majd ki.
Ilyen volt egy évtized a kukorica gyomirtási technológiájában
A növényvédő szerek költéspotenciálja alapján is a kukorica az egyik legértékesebb szántóföldi kultúra Magyarországon. Igen tanulságos áttekinteni, hogy a 2011 és 2020 közötti évtizedben hogyan változott a kukorica gyomirtási technológiája. Sok éven át az összes kultúra összes szertípusa közül jellemzően a kukorica gyomirtása generálta a legnagyobb forgalmi számokat – és továbbra sem utal rá semmi, hogy ez megváltozna. A növényvédő szerek költéspotenciálja alapján is a kukorica az egyik legértékesebb szántóföldi kultúra Magyarországon. Igen tanulságos áttekinteni, hogy a 2011 és 2020 közötti évtizedben hogyan változott a kukorica gyomirtási technológiája. Sok éven át az összes kultúra összes szertípusa közül jellemzően a kukorica gyomirtása generálta a legnagyobb forgalmi számokat – és továbbra sem utal rá semmi, hogy ez megváltozna.
Felgyő: tovább – és még mindig – növekszik a paradicsomhajtatás felülete
A felgyői Profi-Tom Kft. 2016-os megalapítása óta folyamatosan fejlődik. A kezdetben épített három hektár üvegházat tavaly ősszel ugyanennyivel bővítették, így már hat hektáron hajtatnak fürtös paradicsomot. A közeljövőben pedig újabb négy hektár üvegházat építenek, amit, ha a piac úgy kívánja, évenként két kultúra kígyóuborkával, és utána koktélparadicsommal hasznosítanak. Dobos Ferenc úgy gondolta, hogy hosszú távon befektetéssel tudja segíteni öt gyermekének megélhetését, ezért hozta létre családjával 2016-ban a Profi-Tom Kft.-t, amelyben három felnőtt lánya is dolgozik, az ügyvezetője pedig egyik veje, Labádi Zsolt. Dobos Flóra a termesztéstechnológiát irányítja, a kertészmérnök Sára a növényházi termelés vezetője, Olga pedig férjének, Zsoltnak segít az adminisztrációban. Miután pedig a Grow Group Palánta Kft. ügyvezetői székéből 20 év után 2018-ban leköszönt Dobos Ferenc, és azt átadta fiának, Dánielnek, azt tervezte, hogy nyugdíjas korában csak a paradicsomtermesztéssel foglalkozik.
Vetőgumó, Keszthely: hamarosan megduplázódik a termelés
A keszthelyi burgonyakutató központ az új Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem megalakulásától kezdve annak állomásaként működik, és komoly fejlesztések elé néz, derült ki a több mint két évtizedes múltra visszatekintő bemutatón. Megépül végre az évek óta tervezett tároló, és az öntözőrendszerhez kutat fognak fúrni. A fejlesztések eredményeként megduplázódhat a szuperelit szaporítóanyag termelése Keszthelyen.
Tönköly, alakor és tönke: ősgabona fajtákat is aratnak a biogazdálkodók
Péter és Pál napjával, június 29-én megkezdődött a betakarítás időszaka. Az idei aratási időszak kezdetén a hazai termelésű, egészséges, ökológiai művelésben aratott gabonák értékeire hívta fel a figyelmet az ÖMKi. A magyarok fejenként átlagosan 37 kilogramm kenyeret fogyasztanak évente. A kereslet kielégítésére ma már egyre több kézműves pékségben lehet hozzájutni ökológiai gabonákból, sőt, ősgabonákból - tönköly, alakor és tönke - készített, különleges beltartalmi értékű pékárukhoz.
Pandémia után: sebek nyalogatása helyett – szívós munkával – újjáéledés a húságazatban
2020 szeptemberére alaposan megváltozott a helyzet: az afrikai sertéspestis németországi megjelenése pillanatok alatt befagyasztotta az európai uniós húspiac legnagyobb kiszállítójának lehetőségeit. Aki a német exportra termelt, pórul járt. Az unión belül óriási sertéshúskészlet és élősertés-túlkínálat alakult ki, ami letörte az árakat. Ebből éledt újjá az ágazat néhány hónapja, és megkezdődött az árak emelkedése is. A baromfisok helyzetét a tavaly tél elejétől az idén tavaszig elhúzódó európai madárinfluenza-járvány nehezítette, illetve segítette. Az utóbbiakhoz tartozunk mi, magyarok is: az idén nálunk alig fordult elő megbetegedés, elegendő a madár, így szállíthatunk is a legtöbb országba.
Lúdágazat: a járványokon kívül a legnagyobb csapást az égbe szökő takarmányárak jelentik
A hazai víziszárnyas-ágazat folyamatosan küzd a talpon maradásért. A termelékenységet befolyásolta a madárinfluenza-járvány, emellett a koronavírus-világjárványhoz kapcsolódó korlátozások is visszavetették a lúdágazat termelését. A húshasznú és a hízott liba fogyasztásában is érezhető a kereslet csökkenése. A háztáji termelés visszaszorulóban van, a ludakat a helyi piacokon tudják értékesíteni élő vagy vágott formában. A vágóüzemek árualapját előállító termelők akár több ezer madarat is tartanak, de számukra az integrátorral való megállapodás a célszerű az értékesítés érdekében.
Egyértelmű címkékkel csökkentené az Európai Unió az élelmiszerpazarlást
A mindennapi élelmiszerek vásárlását meghatározza a szavatosságra vonatkozó dátumok feltüntetése. Sok fogyasztó azonban tévúton járhat, mert nem megfelelően értelmezi a „felhasználhatóság” fogalmát, vagy az úgynevezett „best before” megjelölést. Ez nem jelenti azt, hogy röviddel a dátum lejárta után fogyaszthatatlan az étel, legfeljebb már nem olyan minőségű, mint a lejárat előtt volt. Az élelmiszerpazarlás jelentős része ennek az ismerethiánynak az eredménye. Ezen változtatnának az EU szakemberei.
Hirdetés